2010. szeptember 30., csütörtök

Mandulás tej, fahéjas tej - reggeli ébresztők


Ismét két olyan recept, ami a Kifőztük 7. számában jelent meg. Az újság letölhető a www.kifőztük.hu oldalról!

Ami a felnőtteknek a kávé, az a gyerekeknek a kakaó vagy a tej. Sok gyereknek iskola előtt még otthon ezzel kezdődik a nap, így már nem üres gyomorral indul el az iskolába. Hogy a reggeli kakaó ne váljon unalmassá, mutatok néhány ötletet a tejjel készült italok változatossá tételéhez. Bár jóval extrább kinézetük van, mint egy bögre kakaónak, elkészítésük szinte nem igényel többletmunkát. A leírásokban szereplő italok hidegen készültek, aki jobban kedveli melegen, meleg tejjel is elkészítheti bármelyiket! A hozzávaló szirup elkészítése is nagyon egyszerű, ITT megtalálható.  Természetesen felnőttek is fogyaszthatják!



MANDULÁS TEJ

Hozzávalók (2 dl-es bögréhez)
  • 1,5 dl tej
  • 2 teáskanál mandulaszirup
  • 1-2 teáskanál cukrozatlan csokoládészirup
a tetejére:
  • tejszínhab
  • aprított mandula
  • mandulaszirup

A tejet a mandulasziruppal elkeverjük. A pohár falára csorgatjuk a csokoládészirupot, a tejet a pohárba öntjük, tetejére tejszínhabot nyomunk és megszórjuk darabolt mandulával, meglocsoljuk mandulasziruppal.



Ha valaki úgy szereti a fahéjat, mint én, nagyon fogja szeretni ezt a hidegen elkészíthető italt. A fahéj ízét csak melegítve veszi át a tej, ha hidegen keverjük hozzá, csak lebeg a tetején. Ezzel a szirupos megoldással tömény fahéjitalt készíthetünk.



FAHÉJAS TEJ

Hozzávalók (2 dl-es bögréhez)
  • 1,5 dl tej
  • 3 teáskanál fahéjszirup

a tetejére:
  • tejszínhab
  • őrölt fahéj


A tejet két evőkanálnyi sziruppal összekeverjük. A pohár falára locsoljuk a maradék szirupot, majd a pohárba öntjük az elkevert tejet. Tetejére tejszínhabot nyomunk és megszórjuk őrölt fahéjjal.

Tessék mindkettőt kipróbálni, melegen is, mert ebben a novemberi hidegben igazi lélekmelegítők!

2010. szeptember 28., kedd

Mandula és fahéj szirup készítése házilag




FAHÉJSZIRUP 

Hozzávalók

  • 2,5 dl víz (palackozott ásványvíz)
  • 15-20 g egész fahéj (jó a töredezett is, csak ne őrölt legyen!)
  • 10 dkg cukor
  • 20 dkg barna vagy nádcukor

A vizet a fahéjjal és a kétféle cukorral 10-15 percig forraljuk. Ha elérte a kellő sűrűséget, kislyukú szűrőn keresztül tisztára mosott üvegbe öntjük. Ha kihűlt, sokkal sűrűbb lesz, ezért ne főzzük túl!








MANDULASZIRUP

Hozzávalók


  • 5 dkg egész mandula (vékony barna héjával együtt)
  • 2 dkg finomra őrölt mandula (mandulaliszt)
  • 3 dl víz (palackozott ásványvíz)
  • 50 dkg cukor
  • 1 kávéskanál narancsvirágvíz vagy rózsavíz (el is hagyható)
A mandulát nagyobb darabokra vágjuk. A vizet, a cukrot, a finomra őrölt és a darabos mandulát addig főzzük, míg a kívánt 
sűrűséget el nem éri; szirupszerű, tömény folyadéknak kell lennie. A narancsvirágvizet vagy a rózsavizet a folyamat legvégén tegyük bele. Jól elkeverjük, majd tisztára mosott üvegekbe szűrjük, lezárjuk.

Tárolhatjuk szobahőmérsékleten, de felbontás után tartsuk hűtőszekrényben. Ebből a mennyiségből 1,5-2 dl szirupot kapunk.

Mindkét recept a Kifőztük 7-es számában jelent meg. Az újság letöltheő a www.kifoztuk.hu oldalról!

2010. szeptember 27., hétfő

Vigyázz, figyelnek!

Szent Anna Panzió és Étterem - Berkenye


Szent Anna Fogadó

Egy szép vasárnapi délután érkeztünk. Az éttermet ismerősök ajánlották, így érkezésünk nem véletlennek köszönhető, már a hét közepén lefoglaltuk az asztalunkat. 

Egyértelműen látszik a helyből, hogy az étterem családias hangulatra hajaz, a vendégek valószínűleg törzsvendégek, a pincérek szinte mindenkit ismernek, többeket név szerint is. Ez kölcsönös a vendégek részéről is, olyan az egész, mint egy nagy család. Ez jó, ezt szeretem, magam is járok olyan helyre ebédelni, ahol még a névnapomkor sms-t is küldenek nekem...

Mi négyen érkezünk, körülöttünk általában 8-10-15 fős asztaloknál családok, nagyobb társaságok ülnek. Az étterem elrendezésében is látszik, főleg nagyobb társaságokat látnak vendégül, illetve, hogy a hely tökéletesen alkalmas esküvők, nagyobb szülinapok lebonyolítására is. 

A kiszolgálás gyors, a lányok pörögnek, mint a szerencsekerék. Az egy-egy pincérre jutó asztal/vendégszám, illetve az ételek hatalmas adagjai láttán, csodálom, hogy még mosolyognak is, és kifejezetten kedvesek, figyelmesek. 

A teríték "családias" semmi flanc, így jó, ahogy van. Minden a helyén, nincs plusz hülyeség az asztalon, csak ami kell, és az sem túl csicsásan, olyan egyszerűen tökéletesen. Minden asztalon virág.

Az étlap kínálata hatalmas. Ez az a típus, amiből egyszerűen nem lehet választani. Kétszer átolvasom, még pizza is van, de van rajta rengeteg rántott, töltött étel különféle húsból, van bőven minden még a halas ételek terén is. Nehéz választani. (Itt lehet, hogy a kevesebb, több bejött volna, de nem zavar, hiszen én elég válogatós vagyok, van x oldal, rész, amibe bele sem kell olvasnom. (Halak, vadak, stb...)


A választásunk a következő:

Bableves (vagy babgulyás) kis piros fazékban érkezik. Ketten is ezt választják az asztalnál. Szerintük finom, szerintem túl sűrű, nekem egy kicsit a bableves konzervre hajaz, bár még soha nem ettem olyat, mégis valami nem jön be benne, de a fiúk szerint ok. A kis piros lábosban érkező leves mellé savanyúkáposztát is tálalnak. Ezt én is szeretem, nálam káposztás bablevesként fut, és fent is van a blogon. Tartalmas leves, érdemes kipróbálni. 




Az én levesem a sajtleves pirítóssal. A pirítósom szénné égetve érkezik. (Itt most muszáj elmesélnem, hogy nálam alapban ezzel nem lenne gond, mert már-már aberráltan szeretem a pirult, kissé égett dolgokat, a krumplistésztát direkt megpirítva készítem, egy tepsiben sült krumpliból számomra a legjobb darabok a tepsi aljára ragadt, megégett darabok. Tehát, nem lenne gond, otthon, de nem étteremben, és nem ennyire elégetve tálalt pirítósnál. Mert ez nem pirult, hanem szénné égett részekkel rendelkezik.) A leves olyan sós, hogy számomra már-már ehetetlen. 


A negyedik leves a májgombóc leves. Ezt én nem kóstoltam. Az ezt választó asztaltársunk szerint finom. Meggyőző a kinézete, szép a tálalás, és nem egy kis csészényi leves, olyan igazi vasárnapi adagban került az asztalra.


Ketten ugyanazt esszük. Mustáros-hagymás-szalonnás töltelékkel kirántott talán pulyka, vegyes körettel. 
Nekem megint olyan sós, hogy nem bírom megenni. Az ebédhez egy liter szódát ittam, pedig máskor ennyi a napi fogyasztásom összesen mérve...
Az asztaltársaságunk másik, ugyanezt az ételt fogyasztó tagja is sósnak találja. 




Egy másik étel szintén egy töltött, rántott hús. Fogyasztója szerint finom. 


A negyedik étel egy harcsapaprikás, fogyasztója szerint finom, és ez abból is látszik, hogy mind elfogy.


Pirospont a részemről, hogy van szóda! Ezt már többször írtam, hogy szeretem a szódát, és fontosnak tartom, hogy Jedlik Ányos találmánya mindenhol ott legyen, minden magyar étteremben. Trendi,vagy sem, ezt majd eldönti a vendég. 

főételek hatalmas adagokban érkeznek. Olyan mennyiségű étel van egy tányéron, ami elfogyasztása már-már lehetetlen. Szinte minden asztalnál elcsomagolásra kerül jó adag étel. Ezt soha nem értem. Miért kell akkora böszme adagokat tálalni, amit egy komoly férfiember sem tud legyűrni? Lehet, hogy a környéken szeretik azt, hogy az étel legyűrése után még egy-két adagot csomagolnak és viszik haza, de én például a rántott húst nem eszem meg melegítve, a sültkrumpli hidegen mehet a kukába, stb. Semmi értelme. Legyen olcsóbb, de ne legyen ekkora böszme adag. Számomra felesleges. Nem, nem az a fajta vagyok, aki a köpetnyi adagokat szereti, de a mértékkel kimért étel szerintem jobb, mint a mértéktelenül telepakolt tányér. 

Talán egyikünk sem ette meg teljesen a főételét. Rengeteg étel megy tőlünk a kukába. Ez nem jó. 

Degeszre ettük magunkat. 





Az egyikünk mégis megpróbálkozik egy gesztenyepürével. Én kivárok, megvárom, hogy kihozzák, mert meg akarom nézni, hogy milyen rajta a hab. Mert nálam nem jöhet szóba a flakonos tejszínhab, se a hulalás vacak... 
Gesztenyepüré megérkezett, kóstoltam és már kértem is a sajátomat, mert a hab igazi tejszínhab.

Aztán megjön a gesztenyepüré, és....... meleg. a pohár tetején a hab langyos, a gesztenyepüré több, mint langyos, az alatta lévő hab hideg... Nem reklamálok. Illetve, nem reklamálunk, mert közben már kiderült, hogy a másik is ilyen, csak amikor én kóstoltam, még nem jutottunk el a püréig... Nah, ezt itt nem értem. Jeges volt a gesztenypüré és kiolvasztották a mikróban vagy mitől meleg??? 

Mindegy. Nem reklamálunk, várunk, míg kihűl...





Összességében jót ettünk, bár sok mindennel volt gondom, de a jóllakottságom feledteti a dolgokat, illetve mivel a többi asztalnál nagy elégedettséget látok megint arra fogom, hogy túl kekec vagyok. Az ide járó családok, hiszen, mint írtam, látszik, hogy szinte mindenki visszatérő vendég, biztos mindennel elégedettek, ha most is itt vannak, a legtöbben Mária napot, vagy születésnapot ünnepelni.

Szeretem a házias ízeket, nincs gondom, a házias, családias hangulatú éttermekkel sem, sőt, jobban értékelem, mint egy hiper-szuper trendi helyet, ahol csak feszengeni lehet. Csak azt nem szeretem, amikor ez már rutinként megy és nem baj, ha valami kicsit sós, vagy bár, hidegnek kell lennie, mégis meleg. Ha el van égetve, illetve szenesre van égetve egy pirítós. Nah, ezt nem szeretem. Meg kell becsülni a vendéget, mert az viszi a jó hírt tovább. Figyelni kell rá, hogy a törzsvendégek által megszokott minőség mindig meglegyen, ne legyen hullámzás ezen téren. Hiába pörögnek, hiába kedvesek a pincérlányok, ha az étellel kapcsolatban lehet kifogás. Nálunk volt, de megerősítem, hogy ezek a hibák abszolút orvosolhatóak, gondolom, nem állandósult minőségi gondok.Lehet, hogy fáradt volt a szakács, vagy a konyhás fiú, vagy valaki. Majd egyszer megint megpróbáljuk, hátha akkor nem leszek ennyire kekec.





Az árak normálisnak mondhatóak, az adagok hatalmasak. 

Kipróbálásra mindenképpen ajánlom, de kérem, ha valaki így tesz, mindenképpen írja meg, hogy milyen volt az étel, hogy tetszett a hely. 

A környék egyébként gyönyörű és az étterem rendelkezik egy nagyon helyes terasszal is, bár az időjárás ennek kipróbálását nem feltétlenül teszi mostanában lehetővé.





Bővenn infó a weboldalon ITT található. 

A szomszéd nője...

video

Csak, hogy jól induljon a nap... :)

2010. szeptember 24., péntek

Már most tessék intézni, hogy időben megérkezzenek!


Aki kicsit is követi a blogot, tudhatja, hogy nem kicsit vagyok karácsony függő... Nem kicsit, hanem nagyon. Nagyon nagyon. A héten lent voltam a pincében, és megsimogattam a dobozba zárt karácsonyfánkat, illetve megemlítettem neki, hogy már csak 91 nap, addig még valahogy bírja ki...
Hogy én hogy fogom addig kibírni, azt nem tudom...



Ez a bejegyzés azért jött létre, hogy szóljak, hogy bár még bőven napsütésben sétálhatunk és egészen kellemes az idő.... de 

már csak 91 nap van karácsonyig...

Ha felkészülten, mindent időben elkészítesz, minden időben elkészül, nem lesz kapkodás az utolsó napokban. Nem lesz nyűg az ünnep, nem lesz megterhelő az előkészület, és nem hullafáradtan rogysz majd a fa mellé szenteste.

Ehhez szeretnék ötletet adni azzal, hogy megmutatom az én tavalyi fámat, illetve a tavalyi fa legszebb díszeit, a horgolt angyalkákat.

Én tavaly egy nagyon kedves hölgytől rendeltem ezeket az angyalkákat. Megint felvettem vele a kapcsolatot és megérdeklődtem, hogy idén is lesznek, sőt már vannak angyalkák. Picivel drágábbak lettek, mint tavaly, de mi nem lett az?? Illetve még mindig jóval olcsóbbak, mint bárhol máshol, bárki mástól venni, rendelni.

Ha valakit érdekel az elérhetősége, írjon nekem e-mailt a szepsegtar.blog@gmail.com címre, válaszban elküldöm az elérhetőségét. 

A tavalyi fa az angyalkákkal. Ugye, hogy csodaszép? 

Fogd rá a nyuszira! Édes csokoládészirup készítése házilag


Sok gyerek és felnőtt kedvence a flakonban kapható csokoládészirup. Ezt a szirupot elkészíthetjük otthon is. Ezzel a sziruppal díszíthetünk édességet, csorgathatjuk üvegpohár falára desszertünk ízesítésére, és kitűnő fagylalt tetejére is. Csorgathatjuk palacsintára, tejberizsre, tejbegrízre. Ez a recept a Kifőztük 7. számában jelent meg. Az újság letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról, természetesen, mint minden eddigi szám, ingyenesen... És lassan itt a 8-as szám...
 


ÉDES CSOKOLÁDÉSZIRUP

Hozzávalók 
  • 10 dkg étcsokoládé 
  • 10 dkg barna cukor/nádcukor
  • 1/2 dl víz (palackozott ásványvíz)
  • 1 evőkanál cukrozatlan kakaópor
  • 1 csipet só
  • 1-2 csipet őrölt fahéj
  • 1 csipet őrölt szerecsendió
  • 1 evőkanál vaníliakivonat


A hozzávalókat vízgőz felett lassan melegítjük. Melegedés közben néha megkavarjuk, majd 10-15 perc alatt sűrű masszát főzünk belőle. Ha hígabbra szeretnénk, kevesebb ideig főzzük. Tisztára mosott, széles szájú üvegbe szedjük, és felhasználásig a hűtőben tároljuk. Szinte teljesen visszadermed, így használat előtt tartsuk meleg víz alá, vagy a fedő eltávolítása után pár másodperce tegyük a mikróba. 


2010. szeptember 23., csütörtök

Paprikakrém - kápia paprikából


Szinte minden asztal nélkülözhetetlen alkotóeleme a paprikakrém. Elkészítése roppant egyszerű, nem igényel se főzőtudományt, se különösebb hozzáértést. Készíthetünk belőle gasztroajándékot is, egy szép csatos üvegbe adagolva remek ajándék lesz mindkettőből!



PAPRIKAKRÉM



Hozzávalók
  • 1 kg kápia, vagy paradicsompaprika
  • 15-20 dkg só
opcionálisan: 
  • csilipaprika, vagy bármilyen csípős paprika az "erős" verzióhoz


A paprikát megmossuk. A paprikák csumáját eltávolítjuk, de a magházát meghagyjuk.
A sót hozzáadjuk, majd leturmixoljuk, vagy késes aprítóban aprítjuk. (Ízlésünknek megfelelő krémességűre aprítsuk!)
Kimosott üvegekbe adagoljuk, és a hűtőben tároljuk. 

Tartósításként a só tökéletesen tartósítja, de nedves dunsztolással is tartósíthatjuk.

Ha csípősre szeretnénk, ízlésünknek megfelelő csípős paprikát is adhatunk hozzá, vagy készülhet csak csípős paprikából is.

Kiváltja az édes, és a csípős, boltban kapható paprikakrémet. Nagy előnye, hogy semmilyen tartósítószert nem tartalmaz! Készülhet zöld és piros paprikát keverve is, bár a piros színe valami gyönyörűséges. 


Ez a recept a Kifőztük magazin 7-es számában jelent meg. Az újság ingyenesen letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról...

Tessék menni, letölteni, mert hamarosan itt a 8-as szám is!

2010. szeptember 22., szerda

Kezdőőőőőődik!





Bizony, kezdődik!!! Itt van végre!!!

Hogy mi kezdődik, mi van itt végre?

Például, a forralt bor időszaka...  és, hogy hol lehet igazán finom forralt bort inni???

Például egy séta keretében Dobogókő központjában. A forralt borhoz frissen kisütött rántott húsos zsemlét, vagy egy hatalmas friss kenyérrel megtámogatott zsíros deszkát, soooooook lilahagymával, esetleg, egy helyben, bográcsban főzött gulyást is fogyaszthatunk. Az árak abszolút elviselhetőek, a minőség tökéletes, és állandó.

Nincs más hátra, tessék felvenni egy melegebb pulóvert, kardigánt, vagy farmerdzsekit és irány Dobogókő! (Tényleg öltözzünk melegebben, mert "odafent" mindig 3-4 fokkal hidegebb van, mint lent a városban... Számomra külön izgalmas "játék", ahogy megyünk odafele, és a kocsi hőmérője egyre kevesebbet mutat. Valóban úgy érzi az ember, hogy átlép valahova, egy mesevilágba. Egy csodaszép mesevilágba. Már most is mesés a környezet, de majd ha leesik a hóóóóóóóó, nah, akkor igazán elvarázsolódik!)


Ha valakit érdekel, és még nem olvasta, Dobogókőről írtam már  ITT, ITT és ITT  is.

2010. szeptember 20., hétfő

Rólam írták...

Padparadsával az elmúlt x hónapban volt egy-két e-mail váltásunk egy bizonyos "üggyel" kapcsolatban.

Az egyik levélben ajánlotta, hogy elkészíti a horoszkópomat, azaz a "milyen is szepy a csillagok szerint" meghatározást.

Tehát, a csillagok szerint  ILYEN! 

Padparadsa, köszönöm utólag is!

Ha valaki időnként olvassa a blogot, egy-két dolgot tudhat rólam, mert elég sok mindent elmondtam már magamról. Az egyik, ami számomra fontos, hogy skorpió vagyok... Sokak szerint nagyon, nagyon skorpió...



2010. szeptember 19., vasárnap

Csak úgy....



Találkozás egy régi szerelemmel, 
Nem tudni mért, de mindig megható. 
Idővel mindent másképp lát az ember, 
De az, hogy szép volt, nem vitatható. 

Hiába nézem ellenséges szemmel 
A változást, mi rajta látható. 
Az ember áll és megszólalni nem mer, 
Van szerelem, mely nem gyógyítható. 

Refr:
Jöjj, néhány órás napsütés, 
Még kell, hogy egyszer együtt járjunk! 
Még vár a nagy beszélgetés, 
Tán kiderül végre, mi volt a hiba minálunk. 
Jöjj, néhány órás napsütés, 
Sok régi témát megtalálunk. 
S a búcsú újra oly nehéz, 
Mint ahányszor idáig váltunk. 


Találkozás egy régi szerelemmel, 
Rossz randevú, 
De megbocsájtható. 
Egy torz mosollyal búcsút int az ember, 
Miközben érzi, sírni volna jó. 





2010. szeptember 17., péntek

"Gasztro" vicc...




Volt egyszer messziföldön egy önálló, magabiztos hercegnő, aki egy szép napon a kastélya melletti zöldellő mezőn, a kristálytiszta tó partján, környezeti kérdésekről elmélkedve egyszer csak meglátott egy békát.
A béka ráugrott a hercegnő térdére, és azt mondta: Ó, csodálatos hölgy, valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak. Ha megcsókolnál, ismét jóvágású fiatal herceg lehetnék, és akkor drágám, össszeházasodhatnánk, beköltözhetnék a kastélyodba az anyámmal együtt, ahol főzhetnél, moshatnál ránk, nevelhetnéd a gyerekeinket, és emiatt  örökké hálás és boldog lehetnél!

Aznap este, miközben a hercegnő könnyű vacsoraként, enyhén fehérboros hagymamártásban megfuttatott fenséges békacombot szopogatott, magában elmosolyodva így szólt:

Én ezt nagyon másképp gondolom...


Petrezselymes gnocchi


A gnocchi egy olasz tésztaféle, amit elsősorban zöldséges szósszal fogyasztanak. A nagyobb élelmiszerboltok polcain megtalálhatjuk több változatban, de ebből is az az igazán finom, amit otthon készítünk. A hozzávaló önteteket bátran variálhatjuk, édes és sós ízekkel egyaránt. Hasonló ez a mi nudlinkhoz, bár az olaszok soha nem ennének főtt tésztát édesen, sőt mákkal vagy dióval sem.

Petrezselymes gnocchi



Hozzávalók

·           50 dkg hámozott krumpli
·           25-30 dkg liszt
·           1 tojás
·           1 tojássárgája
·           2 teáskanál só
a petrezselymes szószhoz:
·           1 csokor petrezselyemzöld
·           1 csokor újhagyma
·           1-2 gerezd fokhagyma
·           1/2 dl olívaolaj
·          
·           bors

A krumplit megfőzzük. (Főzhetjük héjastól és tisztítva is, a súly a már hámozott krumplira érvényes). Ha a krumpli megfőtt, sima felületen szétnyomkodjuk, hogy minél előbb kihűljön. Megszórjuk 25 dkg liszttel, a sóval, hozzáadjuk a tojást és a tojássárgáját. Összegyúrjuk, és apránként adagoljuk hozzá a maradék lisztet, ha a tészta igényli.





Négyfelé vágjuk és egy-egy rudat sodrunk belőle. A rudakat egyenlő nagyságúra daraboljuk. Mutatósabb lesz, ha felületébe villával csíkokat nyomunk, esetleg duplán, hogy a tészta "kockás" legyen. Kb. 30 percig pihentetjük. Ezalatt elkészítjük az öntetet,  és feltesszük a vizet melegedni a gnocchi kifőzéséhez.

Az öntethez a petrezselyemzöldet megmossuk, leszárítjuk. A késes aprítóban (ennek hiányában a turmixban, vagy a botmixer segítségével) ledaráljuk, lassan adagolva hozzá az olajat. Mehet bele a fokhagyma, a só, a bors és az újhagyma. (Nem kell teljesen pépesre!) Ahogy ledaráltuk, pár perc alatt átmelegítjük, és ahogy a tészta elkészül, már tálalhatjuk is rá.

Ha letelt a 30 perc, a tésztákat sós, forró, lobogó vízbe dobjuk, amiben a még nyers tészták elmerülnek, de kb. 3-5 perc elteltével feljönnek a víz felszínére. Ekkor van kész a gnocchi. Nem kell kavargatni, viszont egyszerre keveset tegyünk bele, hogy ne hűtsék le a vizet. Ha kész, kiszedjük, lecsöpögtetjük és már tálalhatjuk is az időközben elkészített szósszal.



Ehhez a tésztához szinte bármilyen öntet remekül illik. Készíthetjük paradicsomszósszal, amibe bazsalikomot szórunk, megszórhatjuk sajttal, illetve remek hozzá a tejszínbe aprított, fokhagyma is. Tálalhatjuk porcukorral, darált mákkal. Jól fagyasztható, így egyszerre több adagot készítve, a gnocchikat szórjuk meg liszttel, és kis adagokban fagyasszuk le. Fogyasztás előtt tegyük át a mélyhűtőből a hűtőbe, majd sós, forró, lobogó vízben főzzük ki. 


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...