2012. január 30., hétfő

Moly... kezdődik????

Tegnap, amikor bevittem az ebédet a konyhából a szobába, elrepült előttem egy molylepke... azt hittem, hogy eldobom a tányérokat...

Felordítottam, miszerint: Ez egy moly?
Ember mondta : Az.

Én egy pillanat alatt biztonságba helyeztem mindent, aztán őrült kergetésbe kezdtem... azt hiszem, hogy allergiás lettem, ami nálam úgy nyilvánul meg, hogy, ha meglátok egy molylepkét bekapcsol bennem a gyilkos és addig kergetem, amíg (akár puszta kézzel) ki nem nyomom belőle a lelkét... (azaz, hát, igen... amíg meg nem ölöm...).

Néha ilyenkor látom magamat, magunkat kívülről, azaz, 160-170 cm közötti óóóóóóóriás lények kergetnek egy borsónál kisebb izét, ami repül...., de nem érik el... közben ledobják párnával a falról a képet, egymást többször fejbe dobják papuccsal, párnával, újsággal... egyszer majdnem a távirányítóval, de azt meggondoltam és helyette egy könyvvel... aztán jött a korszakalkotó ötlet, hogy majd a seprűvel... akkor már seprűvel hadonászva, jön a függöny, a csillár és majdnem a tévé is megvolt. Ha így látom magunkat kívülről, mindig arra gondolok, hogy hogy lehet, hogy mi, a teremtés koronái nem bírunk el egy ilyen gusztustalan izével....

Utálom, utálom, utálom, hogy megint kezdődik.... január van! Tavaly májusban kezdődött a harc ellenük.. egyáltalán nem tudom, hogy honnan jönnek, hol a fészkük, hogy miből lesznek... már minden dobozokban, üvegekben, a fontosabb cuccok (pisztácia, mogyoró, dió, stb...) a mélyhűtőben... Elegem van...

Tele a lakás csapdákkal... a karácsonyfadíszeket is úgy tettem el, hogy molyirtót tettem közéjük, mert Moha gyönyörű mézeskalácsait nem zabálhatják meg a szemetek...

Egyszerűen tele a cipőm a molylepkékkel... tele. És azt sem hiszem el, hogy egyszerűen nem lehet őket kipusztítani.... hol telelt át ez a tegnapi példány??? És miért hozzám kellett bejutnia?

Mostanában egyre sűrűbben hallom, hogy nagy az Isten állatkertje, és általában meg is találnak az onnan kiszabadult állatok... de ez a faj miért nem felejt már el??? A kétlábúakkal egész jól elvagyok... a repkedőkkel viszont egész komolyan meggyűlik a bajom... ehhh....




2012. január 29., vasárnap

Zserbó rúd, zserbó rolád, zserbó tekercs...


Gondolom, hogy nem mi vagyunk azzal egyedül, hogy a sütemények szélei nem tartoznak a legkeresettebb darabok közé... Egy nagy tepsi zserbónak rengeteg széle, leeső darabja maradhat, amit vétek kidobni. Ez a legjobb alapja a kókuszgolyónak, vagy a kókusztekercsnek.   Az egy dolog, hogy én durva kókuszfüggőségben szenvedek, de bevallom, hogy mióta megkóstoltam Gitta nyers zserbóját, azóta rájöttem, hogy a zserbóért is naaagyon oda meg vissza vagyok... Gitta zserbója maga a zserbó esszencia, tömény zserbó, minden falat egy mámor... Teljesen komolyan mondom, ha lehetőségetek van, készítsétek el a receptje alapján, mert az a ZSERBÓ. Igaz, hogy nem kell sütni, és még egészséges is, ellenben azzal, amit én csinálok... 
Nah, visszatérek a mondandómhoz. Nálunk nagyon megy a zserbó. A "sima" zserbó, és a mézes krémes, vagy mézes zserbó néven futó válozata is. Viszont, nagyon nem fut a sütemény széle, így mindig, amikor zserbót sütök, bőven marad tészta, amit csak mindig kicsit odébb tolunk a fémdobozban... Ebből a tésztából készült ez a zserbó rolád, ami viszont annyira jó lett, hogy muszáj megörökítenem egy bejegyzés erejéig... 
Nagyon egyszerű elkészíteni. Mivel nem olvasztott csokoládéval borítottam, főzni, sütni egyáltalán nem kell hozzá, csak kell egy daráló, vagy egy késes aprító és indulhat a móka.
Mivel a tészta itt maga a zserbó, különösebb ízesítést sem igényel, csak némi "kötőanyagot", amitől összeáll... erre tökéletesen alkalmas a baracklekvár, ami a zserbó elengedhetetlen alkotóeleme ugyebár. Természetesen, fel is lehet turbózni további hozzávalókkal, de szerintem felesleges. Ez így jó. Próbáljátok ki!:)



Zserbó rúd, zserbó rolád, zserbó tekercs

Hozzávalók

a "tésztához":
  • 20-30 dkg zserbó (a sütemény szélei, maradék darabok)
  • 10 dkg frissen pirított dió
  • 2-4 evőkanál baracklekvár
  • 2 evőkanál rum (nem baj, ha kicsit "megborul" a kanál...)
a "töltelék" hozzávalói:
  • 10 dkg baracklekvár
  • 5 dkg aszalt sárgabarack aprítva
  • 5 dkg frissen pirított, aprított dió
  • 2 evőkanál rum
a tetejére, vagy a lekenéséhez:
  • csokoládéforgács vagy olvasztott csokoládé
  • cukrozott narancshéj (elhagyható)

A tekercs "tésztájához" a lekváron kívül a hozzávalókat késes aprítóba tesszük és ledaráljuk. Ahogy a gép darálja, apránként adagoljuk hozzá a lekvárt, azaz kanalanként, mert nem biztos, hogy kell bele mind. Akkor jó, ha a massza összeáll, a gép már gombócként "kergeti" csak. 
A "töltelékhez" a hozzávalókat összekeverjük.
A tésztát folpackra terítjük, esetleg két sütőpapír közé tesszük, és kinyújtjuk. Igyekezzünk egyforma vastagságúra nyújtani, hogy feltekeréskor ne szakadjon ki sehol, ahol esetleg vékonyabban hagytuk. 
Megkenjük a töltelékkel. A folpack vagy a sütőpapír segítségével feltekerjük. 
A tetejére, azaz a külső bevonatához a csokoládéforgácsot köré és rá szórjuk, majd addig hempergetjük benne, amíg mindenhol fedi valamennyire a külsejét a díszítés. 
Azonnal szeletelhetjük, de hűtőben visszadermesztve (folpackba csomagolva) jóval egyszerűbb lesz felvágni.
Tálaláskor megszórhatjuk csokoládéforgáccsal, díszíthetjük cukrozott narancshéjjal, vagy aszalt sárgabarackkal.

Időtlen időkig eláll... Folpackba csomagolva, fémdobozban a hűtőben tárolva... 




Még valami... teljesen sima, mezei háztartási kekszből is elkészíthető, mert magának a tésztának nem sok íze van, itt a fő vonal a dió és a lekvár, némi csokoládéval...

Ha nincs otthon maradék zserbó, az arányok valahogy így állnak össze:

Hozzávalók

a "tésztához":
  • 20 dkg háztartási keksz
  • 5 dkg reszelt étcsokoládé
  • 15 dkg frissen pirított dió
  • 3-4 evőkanál baracklekvár
  • 2 evőkanál rum (nem baj, ha kicsit "megborul" a kanál...)
a "töltelék" hozzávalói:
  • 10 dkg baracklekvár
  • 5 dkg aszalt sárgabarack aprítva
  • 5 dkg frissen pirított, aprított dió
  • 2 evőkanál rum
a tetejére, vagy a lekenéséhez:
  • csokoládéforgács vagy olvasztott csokoládé
  • cukrozott narancshéj (elhagyható)

Ha a "krémet" és a "tésztát" simán összegyúrjuk, illetve a géppel összekevertetjük, akkor nyújtani sem kell, csak simán hengert formálni belőle és szeletelni...



2012. január 22., vasárnap

Borsőrlő


Ezer éve akartam már egy ilyet... Már ott tartottam, hogy ráállítottam londoni összekötőt, hogy szerezzen be nekem egy olyan borsőrlőt, amit nem kell két kézzel fogni, elég csak az egyikkel "nyomkodni"...

Hogy miért kellett egy ilyen? 
Mert nem szeretem, hogy fogom a húst, sózom, borsozom... a sózás megy simán egy kézzel, de a borsozáshoz két kézre van szükségem, mert az egyikkel fogom a borsőrlőt, a másikkal meg csavargatom... 
Nem szeretem, hogy ilyenkor a borsőrlőt összetaperálom azzal a kézzel, amivel a nyers húst is taperálom, így  minden ilyen alkalom után el kell mosnom a borsőrlőt. Apró dolog, de én utálom, nah.
Ezért akartam egy olyan borsőrlőt, amit egy kézzel tudok kezelni. Ez olyan. Úgy működik, mint egy toll, nyomkodni kell a tetejét, mintha ki-be kapcsolgatnánk. De ezt nem kapcsolgatjuk, hanem a rúgó segítségével minden ilyen nyomáskor egy csavarásnyi bors darálódik... 

Már most imádom... Jah, ráadásul rózsaszín.. volt kék és zöld is, de ez jött velem..:) 

Az ára 1199,- Ft volt, ha minden igaz. Most azon gondolkodom, hogy vennem kellene egyet a himalája sóhoz is...
Mondjuk, ember rögtön mondta, hogy ez olyan gagyi, hogy rögtön vegyünk kettőt..., mert szét fog esni, de leintettem, hogy nem ha gagyi, akkor nem kell kettő... Hazahoztam, elmostam, megszárítottam, megtöltöttem, kipróbáltam és szerintem jó lesz ez... 

Amikor keresgéltem ilyen módon működő borsőrlőt, akkor szóba jött még az a bizonyos "nyuszi" is, de az nagyon drága... 4-5000 Ft-ért nem veszek borsdarálót, még akkor sem, ha agyamra ment ez a hülyeség, a nyers húsos kézzel való taperálással kapcsolatban...


2012. január 21., szombat

Szolgálati közlemény! Meyer citrom...



A törökbálinti Corában 429,-/kg Ft áron lehet Meyer citromot kapni... 


ugyanez a budakalászi Corában 399,-/kg Ft, de ott már alig volt...




2012. január 20., péntek

2012. január 19., csütörtök

Gyümölcskenyér - püspökkenyér


A recept Latsiát dicséri. Ez a sütemény nagyon finom, nagyon könnyű. Könnyű elkészíteni, könnyű az egész, mint egy pihe... Magok, csokoládé, minimális liszt, sok tojásfehérje...

Még karácsonyra készült és kipróbálásként eltettem egy darabot belőle, amit tegnap kivettem a (fém)dobozból és jelentem, tökéletes még most is. Úgyhogy a számos dicséret mellé még azt is odaírhatjuk, hogy sokáig eltartható...

Gyümölcskenyér - püspökkenyér

Hozzávalók
  • 7 tojásfehérje
  • csipet só
  • 5 dkg dió nagyobb darabokra aprítva
  • 5 dkg mandula nagyobb darabokra aprítva
  • 10 dkg étcsokoládé kisebb darabokra aprítva
  • 5 dkg színes gumicukor* 
  • 10 dkg cukrozott narancs- és citromhéj
  • 8 dkg liszt
  • 12 dkg porcukor
  • 4 dkg olvasztott vaj




A tojásfehérjét csipet sóval kemény habbá verjük. 

A diót, mandulát, csokoládét, gumicukrot és a cukrozott narancs- és citromhéjat összekeverjük a liszttel és a porcukorral, majd óvatos mozdulatokkal a tojáshabhoz keverjük. Ehhez az elegyhez keverjük az olvasztott vajat.
Kivajazunk, kilisztezünk egy püspökkenyér formát és a tésztát beleöntjük és 180 fokra melegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba!)

A süteményt kihűtjük, majd szeletelve tálaljuk. 





haláli jól néz ki, amikor megsül és kis ablakok lesznek belőle a süteményben



2012. január 13., péntek

Lila nokedli - lila krumpliból


Még mindig a lila krumpli... A múltkor készült padlizsános nokedli mintájára készült most ez az étel. Egyszerű, és nagyon finom. Ha valaki még gazdagítani szeretné, pirítson a tetejére kevés szalonnát is. 

A padlizsános nokedli leírása ITT

Itt a krumpli mellé került tojás és liszt, só, majd forró, lobogó vízbe szaggatva kifőztem, meglocsoltam tejföllel, és lila hagymával jól megpakoltam. 


2012. január 12., csütörtök

Lila krumpliból készített gombóc - lila gnocchi


Bele vagyok esve.. mármint a lila krumpliba...
Azóta megint vettem és még mindig nagyon tetszik...

Ez most nem annyira lila, mert liszt és tojás is került mellé. Valójában ez gnocchi, csak nagyobb darabokból készült... Megszórtam sajttal, meglocsoltam tejföllel, rápakoltam némi lila hagymát... és jóóóól megettem.

Jó étvágyat!

2012. január 11., szerda

Filmajánló...



Szombaton délután az egyik kereskedelmi csatornán az egyik nagy kedvencemet vetítik majd... (végre)

Ez egy gyönyörű film... , a címe: Felhők közül a nap

Rengeteget lehet sírni rajta, de ez az, amit muszáj megnézni...

Remélem, hogy nem rontják el azzal, hogy telepakolják reklámmal...

Jó mozizást!


2012. január 10., kedd

Mindjárt...


Mindjárt megérkezik a blogra a 800.000 látogató... 

Ha te vagy az, akkor sziiiia! Jó, hogy itt vagy, gyere máskor is!:)





KELKÁPOSZTÁS CSIRKE


Úúúúúúúúúúúúszom. Arra nincs időm, hogy feltöltsem a blogra azokat a recepteket, amik már ezer éve ücsörögnek a gépen... Úszom... Jól látszik abból is, hogy ez a recept a Kifőztük 2011/12. számában jelent meg, azaz valamikor novemberben készült... 
Az újságból azóta megjelent már a januári is, és már gőzerővel készül a februári szám is. Ha valaki nem tudná, hogy mi is az a Kifőztük, kattintson ide és nézze meg... 

Ez az étel meg jó. Finom és nagy előnye, hogy kb. annyi idő alatt elkészül, amennyi idő alatt kifőzzük hozzá a tésztát. 

Kelkáposztás csirke

Hozzávalók 4 személyre
  • 1 vöröshagyma
  • 2-3 evőkanál olaj
  • 15-20 dkg húsos szalonna
  • 1 egész filézett csirkemell
  • 1 kisebb fej kelkáposzta
  • bors
  • 1-2 ág friss vagy 1 teáskanál szárított rozmaring
  • 2 dl tejszín
  • pár szelet lila hagyma

a tálaláshoz:
  • főtt rizs vagy főtt tészta, esetleg főtt vagy sült krumpli


Szeleteljük és az olajon üvegesre pároljuk a hagymát. Hozzáadjuk a felkockázott szalonnát, amelyet addig sütünk, amíg ki nem sül belőle az összes zsír. Amikor a szalonna elkészült, hozzáadjuk a felkockázott csirkemellet. Fehéredéséig sütjük a húst, majd hozzákeverjük a felszeletelt, megmosott káposztát is. Felöntjük 1 dl vízzel, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a rozmaringgal.

Fedő alatt puhára főzzük, majd amikor elfőtte a vizet, hozzákeverjük a tejszínt, és beleszórjuk a karikára vágott lila hagymát.

Pár perc alatt összeforraljuk, azután tálaljuk.




2012. január 7., szombat

Lila krumpli



Ez bizony ilyen... Lila. Nem kicsit, nagyon lila. 

Nem, nem azért vettem meg, mert nem tudtam tovább élni anélkül, hogy ne egyek lila krumplit, hanem azért, mert viszonylag jó áron jutottam hozzá.. és nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen is lehet...

Összesen 1 kilót vettem, de abból csomó mindent csináltam... 

Lett belőle krumplipüré, lett belőle sima főtt krumpli, rósejbni és még valami, amit majd még hozok...

Ízre semmiben nem különbözik a sima krumplitól. Színre viszont... A tányéron látszik, hogy a nyers szelet sötétlila, de főzéskor kicsit kékes lesz... kicsit bizarr és bevallom, furcsa is lila dolgot enni... és azt is elmesélem, hogy amikor megcsináltam belőle a pürét, először (direkt) félhomályban tálaltam...

Ember meglátta, kérdezi, mi ez? Mondom, krumplipüré... 

Erre ő, de milyen színe van ennek, kapcsold fel a villanyt.. mondom neki, neeee, kóstold meg így... hát, nem kóstolta meg... fel kellett kapcsolnom a villanyt....

Meglátta... ez mi? Mondom, lila krumpli. Erre ő, ez romlott? Erre én, nem, nem romlott, ez ilyen...

Erre ő, hát téged nagyon átvertek...

Aztán megkóstolta és közölte, hogy ennek krumpli íze van.. hö! mondtam, hogy krumpli, csak lila...

Szóval, ennyit a lila krumpliról. Minden készülhet belőle, amit krumpliból készítenénk...

Mondjuk,  gombóc, barackkal a közepén... micsoda színorgia lenne, nem?:)

Tehát, a lila krumpli jópofa. Nem lesz folyamatosan porondon, mert kb. négyszer annyiba kerül, mint a normál krumpli..., de vendégváráshoz, vagy csak úgy játszásiból egyszer-egyszer, ha megengedhetjük magunknak, szerintem érdemes meglepni vele a fontosakat... 

.... aztán nézni az arcukat...


Még valami... Budapest néhány kerületében kifejezetten veszélyes ilyet tálalni... vannak kerületek, ahol csak a zöld-fehér megy igazán... mi is titokban ettük...:)


2012. január 6., péntek

BÚÉK!



Aki a facebookon is követi a Szépségtár blogot, az már láthatta ezt a képet, és olvashatta ezt a szöveget:

Picit úszom, picit úgy érzem, hogy az idő valaki más oldalán dolgozik... december 31-én elkezdtem egy bejegyzést a blogon, de még mindig nem fejeztem be...,így inkább abba is hagytam... Szólt volna mindenről, a múlt évről, az ünnepekről... újévi köszöntőként írtam... aztán ma eszméltem, hogy ennek kb. egy hete... így inkább mindenkinek nagyon boldog, egészségben, sikerekben, békességben, boldogságban gazdag új évet kívánok! Hogy miért ezzel a képpel (ez egyébként az az villamos, ami Budapesten jár, mindig más vonalon, így feldíszítve, világítva....), azért mert tetszik... és azért, hogy szemléltessem, hogy rohan az idő, én meg loholok utána... :)





Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...