Ez bizony ilyen... Lila. Nem kicsit, nagyon lila.
Nem, nem azért vettem meg, mert nem tudtam tovább élni anélkül, hogy ne egyek lila krumplit, hanem azért, mert viszonylag jó áron jutottam hozzá.. és nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen is lehet...
Összesen 1 kilót vettem, de abból csomó mindent csináltam...
Lett belőle krumplipüré, lett belőle sima főtt krumpli, rósejbni és még valami, amit majd még hozok...
Ízre semmiben nem különbözik a sima krumplitól. Színre viszont... A tányéron látszik, hogy a nyers szelet sötétlila, de főzéskor kicsit kékes lesz... kicsit bizarr és bevallom, furcsa is lila dolgot enni... és azt is elmesélem, hogy amikor megcsináltam belőle a pürét, először (direkt) félhomályban tálaltam...
Ember meglátta, kérdezi, mi ez? Mondom, krumplipüré...
Erre ő, de milyen színe van ennek, kapcsold fel a villanyt.. mondom neki, neeee, kóstold meg így... hát, nem kóstolta meg... fel kellett kapcsolnom a villanyt....
Meglátta... ez mi? Mondom, lila krumpli. Erre ő, ez romlott? Erre én, nem, nem romlott, ez ilyen...
Erre ő, hát téged nagyon átvertek...
Aztán megkóstolta és közölte, hogy ennek krumpli íze van.. hö! mondtam, hogy krumpli, csak lila...
Szóval, ennyit a lila krumpliról. Minden készülhet belőle, amit krumpliból készítenénk...
Mondjuk, gombóc, barackkal a közepén... micsoda színorgia lenne, nem?:)
Tehát, a lila krumpli jópofa. Nem lesz folyamatosan porondon, mert kb. négyszer annyiba kerül, mint a normál krumpli..., de vendégváráshoz, vagy csak úgy játszásiból egyszer-egyszer, ha megengedhetjük magunknak, szerintem érdemes meglepni vele a fontosakat...
.... aztán nézni az arcukat...
Még valami... Budapest néhány kerületében kifejezetten veszélyes ilyet tálalni... vannak kerületek, ahol csak a zöld-fehér megy igazán... mi is titokban ettük...:)