Előre elnézést kell kérnem mindenkitől, aki kicsit is érzékenyebb, hogy ezt a tésztát bemutatom, de nem hagyhattam ki... Gabitól kaptam, Olaszországból hozta nekem. Szerintem kb egy éve megvan, de azóta nem főztem még meg, mert szeretem mutogatni, rémisztgetni vele a megjelenteket. Szerintem örök darab marad. Nem hiszem, hogy elhasználom, sokkal viccesebb így. Mindenki fantáziájára bízom, hogy mivel készítené el. Nekem könnyű dolgom van, ha valaki szemtelenkedik, egyszerűen megmutatom ezt a zacskót és közlöm, hogy ma ez lesz a vacsora... Hatni szokott...
ez még a betűtésztánál is viccesebb, amivel anno a menzán próbáltuk a mindig nevünket kirakni a tányér szélén.
VálaszTörlésennél elképzelem, ahogy az ember a villájával próbálgatja az összeillő darabokat "egyesíteni" a tányérban:))))
:DDD
VálaszTörlésNa, erre nem is gondoltam. Én már ott elakadtam, hogy mivel csináljam meg...
:DD
De ott már nagyon elakadtam! :D
na, ugyanilyet vettem a barátosnőmnek Rómában :)
VálaszTörlésNahát, én nem ilyenre gondoltam!! :)))
VálaszTörlésAzért lelki szemeim előtt megjelenik egy olasz tésztatervező, amint tervezgeti a tésztáit ...
Igen, aki ezt kitalálta, hogy gyártsunk ilyet, polcokra-tányérokra vele :-)
VálaszTörlésNa, akkor jól van, ha senki nem botránkozott meg. Illetve, aki megbotránkozott, az nem írt... Hu, ezt megúsztam.
VálaszTörlésLúdanyó, nagy az Isten állatkertje az csodaszép Itáliában is...
Viki, melyik színből szeretnél? :DDDD
úúúú, ilyet muszáj lesz beszereznem nekem is :D :D
VálaszTörlésAnnyira örülök, hogy így tetszik nektek! :DDD
VálaszTörlésNagyon félve töltöttem fel...
:D
Jópofa!
VálaszTörlésCsongi, igen! És még mindig megvan. Még mindig nem csináltam meg...
VálaszTörlésHehe:))) Megáll az eszem!:)
VálaszTörlésÉs még mindig nem használtam el...:DD
VálaszTörlés