Volt egyszer messziföldön egy önálló, magabiztos hercegnő, aki egy szép napon a kastélya melletti zöldellő mezőn, a kristálytiszta tó partján, környezeti kérdésekről elmélkedve egyszer csak meglátott egy békát.
A béka ráugrott a hercegnő térdére, és azt mondta: Ó, csodálatos hölgy, valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak. Ha megcsókolnál, ismét jóvágású fiatal herceg lehetnék, és akkor drágám, össszeházasodhatnánk, beköltözhetnék a kastélyodba az anyámmal együtt, ahol főzhetnél, moshatnál ránk, nevelhetnéd a gyerekeinket, és emiatt örökké hálás és boldog lehetnél!
Aznap este, miközben a hercegnő könnyű vacsoraként, enyhén fehérboros hagymamártásban megfuttatott fenséges békacombot szopogatott, magában elmosolyodva így szólt:
Én ezt nagyon másképp gondolom...
Ez nagyon jó :)) Tetszik!
VálaszTörlésEz mekkora :)))
VálaszTörlésnagyon jó!!!!!Ez már kész Nemere István ötperces krimi.:)))
VálaszTörlés:)) A recept nincs meg?
VálaszTörlés:)))
VálaszTörlésHi-hi!
VálaszTörlésHááát, ezen egy nagyon nagyot kacagtunk itt a lányaimmal! :)
VálaszTörlésAndici, igen, azért is másoltam be. E-mailben kaptam...:))))
VálaszTörlésCsibe, örülök, ha tetszett!:)))
Tökmagi, igen!:))))
Vesta, ööööö, azt gondolom, a hercegnő kiadta a saját szakácskönyvében...:))
Bianka :) ugye, hogy jó?:)
Padparadsa!:)))))
Gál Edith, én is felröhögtem, amikor elolvastam!:)
Édes, cuki.:-))))
VálaszTörlésMa már ez történne azt hiszem a való életben.
Egyetértek a hercegnővel!
VálaszTörlésTudott valamit ez a hercegnő.... És milyen igaza van nekije!!!!
VálaszTörlés:)
Micsoda egy számító béka! ;o) Belőle készült a vacsora....? :))
VálaszTörlésAnikó, kb. szerintem is...:))))
VálaszTörlésPocak Panna, ugyehogyugye?:)))
Cinkepiri, ugye...:)))
Felhőlány, azt gondolom, hogy Ő volt a vacsora...:))))
Hát ez nagyon jó volt! Jót nevettem. :))
VálaszTörlésSzemirámisz, ez volt a cél!:))
VálaszTörlés