Folytatom a házilag elkészíthető, így mindenféle adalékok, káros anyagok nélkül készülő kozmetikumok sorát.
A házilag készíthető dezodor az egyik legfontosabb az összes közül, mert kiváltja azt a hónalj stiftet, amiben alumínium van. Az alumínium nem a barátunk, mert bár teljesen nagy biztonsággal oldja meg az izzadás, verejtékezés kellemetlenségeit, akár káros is lehet. Antal Valitól hallottam, hogy bár erre vonatkozóan nincsenek felmérések, de kimutatható, hogy amióta a férfiak számára is reklámozzák a hónaljstiftek használatát, egyre több a mellrákos férfi.. Ez elgondolkodtató, nem?? De.
Szintén Antal Vali oldalán olvasható, hogy a legtöbb kozmetikummal kapcsolatban jobban járnák, ha azokat inkább megennék, mint magunkra kennénk, hiszen ha magunkra kenjük, a bőrön keresztül felszívódva azonnal bejut a véráramba, míg ha megennénk, a gyomorsav legalább megdolgozná, kinyírná a bennünk található a szervezetünk számára káros hatóanyagokat.
Megfontolandó tanácsokat találni az oldalán, érdemes beleolvasni, és jobban figyelni magunkra, a családunkra, a fontosainkra.
Engem a házi dezodor már régóta foglalkoztat. Hosszú idő telt el amíg arra készültem, hogy elkészítem, aztán amikor összejöttek a hozzávalók, végre úgy döntöttem, hogy akkor most... majd kb. öt perc alatt össze is kevertem a hozzávalókat, nem értettem, hogy mi a fenére vártam ennyit, mert nagyon egyszerű elkészíteni, semmilyen konyhatechnikai művelet nem kell hozzá, tehát, nem érdemes várni vele.
Még valamikor a nyár elején készült, így eléggé féltem tőle, hogy pont a legnagyobb rekkenő hőségben fogom elkezdeni használni, így a táskámban folyamatosan ott lapult az addig használt stiftem is biztos, ami biztos... Én valahogy úgy vagyok ezekkel a dolgokkal, hogy próbálom egy számomra normális egyensúlyban tartani a dolgokat, azaz ha valamitől egy kicsit is kellemetlen érzésem van, vagy úgymond sérül a komfortzónám, akkor nem erőltetem. Így kezdtem anno a mosódióval, (ITT és ITT) az EcoBalls-al, és eddig mindennel, amit ezen a téren kipróbáltam. Ez kb. annyit jelent, hogy addig használom, amíg azt nem érzem, hogy nagyobb az áldozathozatal a részemről, mint amennyit valóban megér a dolog. Hogy érthetőbb legyen, bár, szeretnék minél tudatosabban élni, de nem szeretnék átesni a ló túloldalára, azaz a környezettudatosság oltárán nem áldozom fel például a lakásom tisztaságát, a saját magam és a körülöttem élők komfortzónája sem sérülhet csak azért, hogy elmondhassam, én aztán olyan bio meg öko vagyok, hogy az na.
Igyekszem természetes dolgokkal takarítani, ezért már szinte mindent ecettel és mosószódával takarítok, ami valóban csodákra képes, de bizony tartok otthon olyan vegyszereket, amikről eddig is és a jövőben is azt gondolom, hogy ha úgymond "sterilizálni" akarok valamit, akkor erre van szükség. Példa lehet erre az a kb. egy évvel ezelőtti történet, amikor eldugult a lefolyó, majd azzal a bizonyos csőgörénnyel hozták helyre a dolgokat. Akkor a "szakik" levonulása után úgy éreztem, hogy az egész lakást feltölteném hipóval, hogy mindent eltávolítson, amihez előtte hozzáértek. Tehát, igyekszem, igyekszem, de nem feszülök meg, csak annyira, amíg számomra is elviselhetőek az ezen az úton járás feltételei.
Azt rögtön hozzá is kell tennem, hogy a természetes dolgokra átállás jár némi áldozattal, de ha mindezt úgy hozzuk, hogy nem erőltetetten, hanem szépen, fokozatosan szoktatjuk hozzá magunkat és a körülöttünk élőket, akkor szerintem sokkal könnyebb, zökkenőmentesebb az átállás például a mosószerekről a mosódióra vagy az Ecoballsra, vagy a bolti szappanról, tusfürdőről a házi szappanra, és sorolhatnám.
Visszatérve a házilag előállítható dezodorra, csak addig lettem volna hajlandó használni, kipróbálni, amíg azt nem érzem, hogy áldozatot hozok a természetességért, azaz, ne adj isten, nem válik be, úgy érzem, hogy ahogy már említettem, sérül a komfortzónám. Én szenzitív vagyok a szagokra, illatokra. Messziről megérzek olyan szagokat, illatokat is, amit mások nem. Roppantul rosszul tűröm azokat a szagokat, amit nem tudok kizárni, ilyen például az a bizonyos "emberszag", ami a nyári kánikulában egy túlzsúfolt járművön kialakulhat. Vagy ilyen az egyik kolleganőm szaga, aki bevallottan két napig hord egy ruhát, még a legnagyobb kánikulában is, és ilyen például valaki másnak a szaga, amit attól áraszt, hogy naponta két-három FEJ fokhagymát eszik meg esténként, mert annyira szereti.
Én az ilyeneket nem bírom és mint írtam messziről megérzem. Elég érzékeny orrom van, így bíztam benne, hogy ha a házi dezodorom nem hozza azt, amit elvárnék tőle, én leszek az első, aki megérzi, nem a körülöttem lévők néznek majd rám furcsán.
Hála az égnek, nagyon jól vizsgázott. Már az első alkalommal is napi két felkenéssel teljesen szagtalan maradtam, sőt, nagyon bevált a dolog.
A folyamatos használatnál, amit tapasztaltam. Az első hétben elszínezte a bőrömet, de a ruháimat nem. (Én általában fekete vagy sötét ruhákat hordok, de a dezodor semmin nem hagyott nyomot.)
A bőrömet valószínűleg a benne lévő szódabikarbóna színezte el, amihez, ahogy olvastam, hozzá kell szoknia a bőrnek. Ez kb. egy hét alatt megtörtént, azóta teljesen ok a dolog és az elszíneződés is elmúlt.
Mivel több hónapja használom, így bátran ajánlom mindenkinek, hogy készítsétek el és használjátok.
A hozzávalók beszerzésével kapcsolatban, ajánlom a gyógyszertárakat, bio boltokat. Nekem két helyre kellett a hozzávalók beszerzése miatt mennem. A sarki gyógyszertárba és egy DM-be. Az illóolajaknál CSAK 100%-os olajat vegyünk, mert ezt a cuccot a bőrünkre fogjuk kenni, nem a teamécsesbe öntjük!
Házi dezodor kakaóvajból
Hozzávalók
- 1,5 dkg kakaóvaj (gyógyszertárban beszerezhető)
- 3 dkg szódabikarbóna (szagölő, ez általában mindenkinek van otthon...)
- 5 gramm kaolin (BOLUS ALBA vagy fehér agyag gyógyszertárban beszerezhető) (nedvszívó)
- 5 gramm kukoricaliszt vagy rizsliszt (nedvszívó)
- 3-5 csepp teafaolaj (én ezt nem kaptam, így citromolajat használtam, amit a gyógyszertárban vettem)
- 3-4 csepp levendula illóolaj (gyógyszertárban beszerezhető) én ebből jóval többet tettem, ha minden igaz, 10 cseppet...
- 50-60 csepp mandula olaj (az étkezési mandulaolaj is tökéletes, amit bioboltban lehet beszerezni, ha illóolajat szeretnénk, azt DM-ben árulnak, elég borsos az ára, de nagyon kevés kell belőle!)
Először készítsük elő amibe öntjük majd a krémet. Én egy wc papír guriga közepét, azaz a vastag papírhengert hosszában kettévágtam, és olyan nagyságúra tekertem össze, amilyen egy bolti golyósdezodor belseje. Ezt a hengert, ami belül üreges, kívülről betekertem folpackkal, úgy, hogy az alját is fedje, de az oldalait is takarja (kívülről). Ebbe öntjük majd a folyékony krémet, amit be kell majd tenni a hűtőbe, hogy teljesen megdermedjen, ezért úgy készítsük elő, hogy megálljon a talpán, vagy valami olyasmibe állítsuk bele, amiben nem dől majd el.
A krém hozzávalói jönnek. A kakaóvajat fémtálkába szórjuk (a gyógyszertárban kakaóvaj reszeléket adnak majd), amit gőz fölött felolvasztunk, majd a többi hozzávalót belekeverjük ebbe a krémbe. Ez nagyjából egy-két perc alatt megvan. Javaslom, hogy a hozzávalókat előre mérjük ki, vagy ha lehetőség van rá, használjunk kanalas mérleget. A kész krémet beleöntjük az előre elkészített papírhengerbe, majd mehet a hűtőbe.
Én egy éjszakát hagytam bent, majd leszedtem róla a folpackot és a papírhengert, majd használni kezdtem.
(Ami még fontos, hogy a gyógyszertári kakaóvaj kozmetikai célokra készült, így ha bármilyen ételbe kellene, azt bioboltokban szerezzük be, ne a gyógyszertárban.)
