
Az úgy volt, hogy én a mai technika lánya már nem tudok késsel normálisan krumplit hámozni. Jó, bevallom, ha muszáj lenne, tudnék, de nem a sötét középkorban élek, és ha van olyan "szerszám", ami lerövidíti a konyhai elzártságomat a külvilágtól, akkor annak nagyon hálás tudok lenni. Persze, nem arról van szó, amikor "alkotok" és sütit sütök, mert az nem munka, hanem szerelem, hanem arról, amikor zöldséget pucolok, mosogatók, habot verek, aprítok, kavargatok, rázogatok,
stb,
stb,
stb. Azt hiszem, aki szokott főzni, az pont tudja ezt. Sok minden van, amit nem szeretek. Nem szeretek hagymát pucolni, mert egy perc múlva nem látok a könnyektől. (Köszönöm, nem kérek ötleteket, már mindent kipróbáltam, semmi nem jött be. Hagyma, pucol, könnyezik.) Nem szeretek mosogatni, mert annyira nem bírom a mostani
mosogatószereket, hogy egy mosogatás után szinte leválik a kezemről a bőröm. (Nem, nem tudok kesztyűben mosogatni. Megoldás a mosogatógép, viszont egy-egy tányér miatt nem indítom be.) És nem szeretek krumplit se pucolni. (Se uborkát, se semmit. Unalmas.) Volt nekem egy remek
krumplihámozóm, de valamelyik várgesztesi hétvégénken gondolom valaki elfelejtette elpakolni... Így ott maradt. Én meg pucoló nélkül maradtam. Nem sajnálom a pénzt, ha arról van szó, hogy a saját kényelmemre költsek. Ezért nem sajnáltam a pénzt és megvettem az első számú hámozót.
Tupperware hámozó. A pontos nevét nem tudom. Több bajom is van vele.
Nem lehet rendesen tisztán tartani, mert minden alkalom után kefével kell elsikálnom, mert ha nem, olyan lesz, mint a képen. A krumpli alattomos dolog. Megfogja az ember kezét, és megfogja a pucolót is. Értem én, hogy a márka azt ígéri, hogy tegyem ki napozni, elmúlik az elszíneződés, de mostanában nem süt a nap. Mosogatógépben is el lehet mosni, de ki kell szedni a pengét hozzá, mert ugye, tudjuk, hogy kést nem teszünk a mosogatógépbe, mert a forró víz nem tesz jót az élezésnek... tehát, viszonylag ritkán szedtem ki a pengét direkt, és főleg sima kézi mosogatáson esett át, amikor is szó szerint sikálni kellett, hogy a kis résekből kijöjjön a beletapadt "krumplifesték".
Folyamatosan kiugrott a pengéje. Folyamatosan. Többször összevagdaltam magam vele, mert ahogy visszatettem a pengét, elvágtam a kezem. Ugyanis a pengét úgy kell visszaerőltetni bele, hogy közben az ember lánya a saját ujjaival erőszakolja vissza a pengét, ami közben szinte feldarabolja. Igen, nagyon éles, igen, oda-vissza lehet vele pucolni. De minek? Húzás lefelé, héj ott marad, húzás felfelé, héj ott marad. Szerintem ez egy vacak. Talán két évig volt meg, vagy nem is volt annyi, aztán a folyamatos penge kiugrálásai odáig vezettek, hogy a mosogatóba téve lefolyt a lefolyóban, ami azért is érdekes, mert szűrő zárja el az útját a víznek, nem engedve a lefolyóba az azt eltömítő dolgokat. A penge mégis meglépett... Már utálhatott gondolom, annyit szidtam, és úgy döntött, inkább a lefolyóban folytatja... Nem kár érte, csak a pénzért, amit ráköltöttem...

A borotvás gyilkos következik.
Magyar termék. Már írtam róla, hogy igyekszem mindenben a magyar árut vásárolni. Megszállott vagyok a témában. Hosszú, hosszú válogatás után vettem meg ezt a hámozót. 890,- Ft volt. Nem volt a legolcsóbb, mert voltak mellette gyönyörű pinkben és uvzöldben pompázó darabok is, de mivel anyukámnak is valami hasonló fém pucolója volt, ami évekig megbízhatóan szolgálta, ráadásul ez is magyar termék, megvettem. Hiba volt.
Ennek is kiugrik a pengéje, ráadásul már az első alkalommal hat (6!) helyen vágta el a kezemet. Lecsippentett egy kis bőrt, ahogy kiugrott, megszaladt, és a hüvelykujjam kb négy helyen sérült. Pedig kb egy kiló krumplit kellett volna megpucolnom vele. Megpróbáltam összeszorítani pucolás közben a fejét, de ez sem segített. Nincs meg a blokk, nincs meg a csomagolás, de vissza fogom vinni. Egy szem krumpli társaságában beviszem a boltba és megkérem a hölgyet, hogy pucoljon meg egy krumplit vele. Nem az eladókat hibáztatom, félre ne értse bárki is. Ez egy nagy kalap 0, ez a pucoló. Aki készíti, annak is tisztában kell vele lennie. Nem kell vissza a pénzem, de szeretném beküldeni valahova, ahol a minőségét ellenőrzik. Ez egy fegyver! Nem viccelek! Ha engem szinte összekaszabolt, akkor mondjuk egy gyerek kezével mit csinálna??? És ki gondolná, hogy egy krumplipucoló ilyen veszélyes lehet?

És a harmadik. Bevallom, nem cifrázom, KÍNAI! A
Lidl-ben vettem múlt hét csütörtökön. 169,- Ft volt. Meguntam a kaszabolást, meguntam a "minőségi" gagyit. Vettem egy ilyen ócskaságot. És láss csodát! Működik! Nem is rosszul. Ez is
oda-vissza hámoz, bár erre nekem nincs szükségem, de tudja ezt a funkciót. Nem esik ki a pengéje, el lehet mosni, nincsenek benne apró redők, simán szivaccsal tisztítható. Három, vagy négy színben volt, én ezt a halványsárgát választottam. Most azon gondolkodtam, hogy megyek, és veszek még egy darabot, hogy ha valami gond támad vele, legyen egy másik. Ha csak egy évet húzok ki vele, már akkor jól jártam.

Mint írtam, nem sajnálom a pénzt arra, ami aztán behozza az árát, sőt néha egészen nagy hülyeségekre is költök, amik soha nem hozzák be az árukat, de mégis dühített a történet. A
tupperral mellényúltam. Nem is magyar, nem is jó, drága is. A magyarral mellényúltam, árához képest gagyi. A kínai lett a nyerő. Ez van...
A képek minőségéért elnézést kell kérnem. Most gyorsan feltöltöttem őket, aztán majd lecserélem jobbakra. Ez a téma még a fényképezőgépnél is kiverte a biztosítékot, nem csak nálam. :D