2009. április 30., csütörtök

Szégyelljétek magatokat!

Én az a típus vagyok, aki olyan dolgokon "felrántom" magam, aminek nincs megoldása, és általában értelme sem. Felidegesít, ha nagyfeketeautóbanülő19éveskopaszgyerek bevág elém a kocsijával, leszorít, vagy a piros lámpánál a sor elé áll, mert ő jobban siet, mint bárki... Felidegesít, ha hülyének néznek, ha a postán egész nap 15 ablaknál fogadnak, de 17 óra után csak kettőnél (én értem, hogy nekik is a munkaidő, az munkaidő, de lehet, hogy napközben kevesebben mennek postára, mint munkaidő után?), és egy órát állok sorba egy ajánlott levélért, felidegesít, ha olyanokat mondanak a tévében, amiből érzem, megint olyan szinten vagyok hülyének nézve, hogy az már arcpirító, és még sorolhatnám, hogy mi idegesit fel. Húsvét előtti pénteken a Nagyvásárcsarnokba mentem. Öt helyen vásároltam, ebből három helyen akartak átvágni a visszaadásnál... Azért ez szép, nem? Ami igazán rosszul esett, hogy az idős bácsinál vásárolt barkám is majdnem egy ezressel drágább lett, ha nem figyelek, mint valójában lett volna. És akkor jött a tegnapi nap. Történt ugyanis, hogy tegnap, azaz 2009. április 29-én olyan 13 óra körül betértünk tankolni a Hungária krt-on lévő OMV benzinkútra. Egy teli tank 95-ös benzint tankoltunk. Nem én fizettem. Ültem a kocsiban, és vártam az útitársamat, hogy a számlát rendezze a shopban. Jött kifelé és mosolygott. Mivel nem értettem, még rá is kérdeztem, hogy megbolondult, hogy magában mosolyog? (mintha ez bűn lenne...) Mondta, nem, nem, csak azon mosolyog, hogy a pénztáros hölgy milyen szórakozott volt. Kérdeztem, miért, és közben ránéztem a blokkra, amit a kezében tartott. Rögtön feltűnt, hogy két tétel szerepel a számlán, mi pedig csak benzint vettünk... Rá is kérdeztem, hogy vettünk e még valamit, mert, ha nem, akkor mi van még a számlán? Ránézett és rávágta, biztos az adó van feltüntetve. Megnéztem a blokkot és láss csodát, bár egyikünk sem dohányzik, vettünk egy doboz Pall Mall-t 555,- Ft-ért. Egymásra néztünk, és már indult is vissza a shopba. A hölgy magyarázkodott, hogy az előtte vásárló úr úgy sietett, hogy nem volt ideje kiütni a gépből a cigit. Egyébként, útitársam éppen ezen mosolygott kifelé jövet a shopból, mert a pénztárnál álló hölgy olyan szórakozott volt, hogy elfelejtett blokkot adni, csak külön kérésre adta át mégis. Nah, így már érthető, nem? Tudom, vannak véletlenek. És tudom, hogy az ember van, hogy fáradtabb, nyűgösebb, mint máskor. De ezen esetben valahogy nem így érzem. Megint úgy érzem, hogy le akartak húzni. Innen üzenem a kúton dolgozó hölgynek, hogy szégyellje magát! Szégyellje magát, mert hülyének nézett. És bár, ez rögtön kiderült a számára, ez most nem jött be! Mi vásárlók nem vagyunk hülyék, és mostantól rettegjetek, ti arcátlanok, ha át akartok verni, mert unom. Meguntam. Most volt elég. A következő ilyennél lehet, hogy nem egy mosoly lesz a válaszom, hanem a panaszkönyv, vagy egy oltári hiszti. Mert ha nektek nehéz, én mit szóljak? Engem mindenhol át akartok verni! Bele lehet ám abba fáradni, hogy folyamatosan a cserkészek jelmondatával a fejemben élek: Légy résen! De most felvérteztem magam, és nem hagyom, hogy elbánjatok velem! Rettegjetek, mert figyelni fogok! Ön pedig kedves hölgy az OMV kútban, szégyellje magát!



2009. április 29., szerda

Életem első...

Igen. Életem első és ezidáig, illetve, lehet, hogy jó darabig, vagy akár örökre, egyetlen ...........................................-ja.
Nem írom ki, hogy mi ez, mert ez egy rejtvény. Aki megfejti, annak jár egy nagy : "Ügyes!" jelző, ami aznapra csak és kimondottan az ővé!
Nem könnyű, de nem is ez volt a cél. Nem fog segíteni, de elárulom, ajándékba kaptam. Valakitől, akivel szinte "egy húron pendülünk"... Ismeri az ízlésem, tudja, hogy minek örülök, mitől megyek a falnak, mikor kell bőgnöm egy filmen, mikor kell valamiről ott rögtön elhallgatni, mintha el sem hangzott volna. Egyszóval, ismer. Nekem is rejtvény volt, hogy mi ez, amikor elárulta, dobtam egy kisebb hátast (illetve dobtam volna, de éppen a kanapén ültem, tehát úgymond, ki voltam támasztva). Csak ez mentett meg a hátastól. Mert ez, hát, szóval, ez! Hát, woooooooow! Jesszusom, meg egyáltalán, meg te jóóóóó ég, meg húúúúúú, meg tényleg? Szóval, ez egy olyan, tejóistennemvagynormális dolog. Átrendezem a lakást, hogy méltó helyet találjak neki. Mármint a tárgynak. Tehát, mi ez? Beküldési határidő május 4-e hétfő reggel 9 óra. Aki addig megírja, megkapja a már említett "Ügyes!" jelzőt! Nah, valaki?





Május 5. : Megfejtés csak e-mailben érkezett, illetve egy szóbeli találgatáson vagyunk túl. Nem érkezett jó válasz, így a meghírdetett "Ügyes!" most gazda nélkül maradt...
Azért, hogy mindenki megnyugodjon megadom a választ: ez egy Manolo Blahnik cipőkanál. Egy igazi, egy eredeti Manolo Blahnik! Nah, ugye, hogy wow??!

2009. április 28., kedd

Himalája só - az élet sója


Egy ideje ezzel a sóval főzök. Én eleve sótlanul eszem mindent, nem sózom meg a vajaskenyérhez a paprikát, a sültkrumplit, és mindenbe kevesebbet teszek, mint általában mások. Ez a só tapasztalatom szerint még "sótlanabb", valahogy több kell belőle, mint az eddigi tengeri sómból.
Én ilyen őrlős változatban vettem, ez az üveg, ami kb 15 cm magas 800,- Ft körül volt a Herbaházban. Hosszas keresgélés után itt tűnt a legolcsóbbnak. Kipróbáláshoz ez is elég borsos ár, a sima sóhoz képest. Nem másolom be, hogy mit írnak róla a neten, mert csak rá kell keresni, millió oldal foglalkozik vele. Impozáns a megjelenése, pont megy a konyhám színéhez is! :-))




A lerágott csont: Tárkonyos pulykaraguleves

Lerágott csont... És egyben megunhatatlan is. Kb 10-12 éve, de lehet, hogy volt az már több is, ha jól emlékszem a Mongolian Barbecue étteremben ettem ilyet először. Emlékszem, hogy kis csészében kaptuk a levest, mert a levest kérni kellett. Nagy vagányság volt ezt választani, mert addig csak a megszokott leveseket ettem, és igazából nem is voltam túl nagy "leveses". Azt hiszem, hogy ennek a levesnek köszönhetem, hogy mostanában azt mondhatom magamról: SZERETEM A LEVEST! Mert ez a leves finom, selymes, megunhatatlan. Ha többet főzök, le tudom fagyasztani, bár erre igen ritkán kerül sor, mert eteti magát. Ez is egyszerű és nagyszerű étel, ráadásul viszonylag gyorsan készen van, és remekül variálható. Mindig az van benne, ami otthon van. Az alap a hús és a répa, de jöhet bele zöldborsó, zöldbab, gomba, aki szereti, karfiol, extra esetekben kukorica. Minden jó bele, mert mindennel finom. Az első receptet Arankám(Gabi) "szerezte" Palkótól, azóta több változáson is átesett már, de még mindig nem unjuk. Kezdetben borjúból készült, aztán rájöttem, hogy nem a hús a lényeg, mert azt szeretjük a legkevésbé belőle. A leve a lényeg, amit a nagy öblös tányérból akár inni is lehet. Próbáltam már hús nélkül, szinte csak répából és úgy is elfogyott. Jobb helyeken étteremben cipóban tálalják, ami fergetegessé teszi... (persze, ha friss, ropogós a cipó, nem száraz, ázott...) És akkor a recept és a leírás.
Hozzávalók:
  • 6 kanál olaj (lehet olíva, és sima is)
  • 1 fej vöröshagyma
  • 50 dkg pulykamell
  • 50-60 dkg sárgarépa
  • 2 db fehérrépa
  • 30 dkg zöldborsó
  • 30 dkb zöldbab
  • 3 dl tejszín
  • 6 evőkanál liszt
  • 6 kanál tárkonyecet
  • 1 marék tárkony
  • só, bors, facsart citromlé
A vöröshagymát felaprítjuk és az olajon megdinszteljük. A sárgarépát feldaraboljuk és a hagymára dobjuk. Hagyjuk párolódni, hogy az olajban kiengedje a színét, mert ez festi meg a levest szép sárgára. Jöhet rá a felkockázott hús, amit fehéredésig párolunk. Ha ezzel megvagyunk, vízzel felöntjük, de ne öntsük tele a fazekat, mert még rengeteg dolog jön bele. Én mindent bele szoktam tenni egyszerre. Tehát jöhet bele a fehérrépa, amit én nem vágok fel, csak ketté töröm, mert nem szeretjük, így tálalás előtt kidobom belőle. (bocsánat...) Zöldborsó, zöldbab, és amit még szeretnék, ez esetben ennyi került bele. Megsózom. Természetesen ez ízlés szerint történik. Lefedve főzöm. Forrhat is, mert nem húsleves, ami nem lehet "zavaros". Kb egy órát főzöm. A hús és a répa puhaságából lehet megállapítani, hogy készen van e. Ha ez a kettő már puha benne, akkor jöhet bele a tárkony, a bors és a habarás, ami áll 3 dl tejszínből és kb 6 evőkanál lisztből. Ezeket összekeverem, bele a forró levesből egy kanál, azzal is kiverem, és mehet bele a levesbe, így nem lesz csomós. Kiforralom és jön a tárkonyecet, kb 6 kanálnyi, persze ez is ízlés szerint. Tulajdonképpen ennyi. Természetesen mindenki saját ízlése szerinti só, bors, tárkony, tárkonyecet mennyiséget tehet bele. Mi édesen szeretjük, ezért sok a sárgarépa benne. Tálaláskor citromot is csavarhatunk bele. Mivel rengeteg zöldség van benne, én nem teszek bele leveskockát, de volt már olyan, hogy annyira ízetlen volt a zöldségekkel együtt is, hogy kellett bele a kocka is...

2009. április 27., hétfő

Rizsfelfújtat mindenkinek!

Ez egy régi kép, mert bevallom nem mindig fényképezem le, amit készítek... Lehet, hogy ezzel nem én vagyok egyedül. Van, hogy a gépben nincs elem, illetve nincs feltöltve. Ilyenkor kezdődik a vadászat, hogy a lakásban fellelhető elemek közül találjak négy olyat, ami legalább egy kép erejéig megmozdítja a gépet. Ez nem mindig sikerül, pedig leleményes vagyok ám! Kiszedem a faliórából, az egérből, a távirányítóból is ha kell. De sokszor ez is kevés. Ilyenkor várnom kell kb egy órát, hogy a feltöltés megtörténjen, és az elemek már tele hassal álljanak szolgálatra. De addigra általában amit le szeretnék fényképezni, már nem olyan állapotban van, mint ahogy azt szeretném. Ez is egy ilyen fénykép... Az ügyes szemlélő megtalálhatja rajta a hibát... Kisülése után nem töltött túl sok időt érintetlenül a konyhapulton. Mire sikerült beüzemelnem a gépet egy fénykép erejéig, már eltűnt belőle egy darab. Nem kommentálnám a dolgot, csak közlöm a receptet és a fényképet. A recept ha minden igaz Pelle Józsefné Minerva nagy szakácskönyvéből van. Ha minden igaz, mert már nem emlékszem, hogy biztosan abból van e.

Rizsfelfújt, vagy Rizskoch
Hozzávalók:
  • 5 dkg vaj
  • 30 dkg rizs
  • 8 dl tej
  • 2 dl víz
  • egy csipet só
  • 4 tojás
  • 2 evőkanál cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 citrom reszelt héja
  • zsemlemorzsa

A tejhez hozzáadjuk a vizet, a vaníliás cukrot, egy citrom reszelt héját, a sót és az átmosott rizst puhára főzzük benne. A vajat a cukorral habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojások sárgáját, a másik citrom reszelt héját és a kihűlt rizst. A tojások fehérjét kemény habbá verjük és óvatosan a rizses krémhez keverjük. Vajjal kikenünk egy tepsit, megszórjuk zsemlemorzsával és a masszát egyenletesen beleterítjük. Előmelegített sütőben 180 C-on aranybarnára sütjük.
Megjegyzés:
Ez az alaprecept. Egyszerű és nagyszerű. Jó télre, nyárra, őszre, tavaszra. Mert készíthetjük magában, és tehetünk a tetejére bármit. Tehetünk bele is szinte bármit. Értem ezalatt az ehető dolgokat persze... Na, meg édesség lévén hozzá illő dolgokat. A bármit alatt nem javaslom a műanyag kisautót például. Az nem jó hozzá. (tudom, tudom, ízlések és pofonok...)
A tetejére tehetünk kedvenc gyümölcsünkből akár befőttet is, illetve, keverhetünk bele csokidarabokat, mazsolát, bármit amit szeretünk! Ha készen van, lekvárral, vagy szörppel, csokiöntettel, vagy tejszínhabbal az igazi! De tökéletes magában is porcukorral.


2009. április 25., szombat

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
Meglátni és megszeretni. Egy ideje nem veszek szakácskönyvet, mert a neten megtalálok mindent, amit keresek. De! A héten moziban voltunk és előtte bementem egy könyvesboltba. Megláttam és tudtam, nah, ok, ez kell. Szeretem Nigella Lawsont. Szeretem, mert laza, nem csinál faxnit semmiből. Akkor vált nagy kedvencé, amikor bemutatta a Bounty-t palacsintatésztában kisütve... Jesszusom, kész voltam! Kb 12millió kalória lehet benne, de kit érdekel?? Kókusz, csoki, palacsintatészta? Szeretem ezt a nőt! Belelapoztam a könyvbe, és tudtam elvesztem. Aztán megfordítottam és jött a hidegzuhany... 75oo,- Ft. Jézusom! Az egy kisebb vagyon. Kijöttem a boltból és felhívtam Magdit, aki éppen akkor fejezte be a vacsorát. Könyörögtem, hogy hagyja ott az asztalt, és húzzon fel az Internetre. Megtette. Öt perc múlva már tudtam, hogy akár 5500,- Ft-ért is az enyém lehet. Hazaérve meg is tettem a lépéseket ezirányban. (Licitáltam...) És ma, ma, szóval, ma, ma akár meg is kaphatom! A héten úgyis névnapom volt, tehát megérdemlem. Meg egyébként is megérdemlem. Nem vettem könyvet már vagy.... nah, jó három hónapja. Pedig éveknek éreztem... De akkor is. Megérdemlem és kész! Lesz egy Nigella szakácskönyvem!! (most fütyörészve, dudolászva ugrál, mint egy elmeháborodott) Az élet szép!!!


2009. április 24., péntek

A húsvéti bio mangalicánk története...

Az úgy volt, hogy kitaláltam, hogy mivel a mangalica az jó, és a sonka is jó, kössük össze a kettőt, ha már úgyis kell egy-két sonka húsvétra. Keresgéltem a neten és találtam egy oldalt, ahol bio mangalicát hírdettek, ráadásul elég jó áron... Összeálltunk hárman, és a húsvét előtti szerdára megrendeltük a sonkát, illetve egyéb csudát, mint mangalica töpörtyű, szalámi, mangalica füstölt csülök stb. A megrendelést és az átvétel magamra vállaltam. Hétfőn megírtam a megrendelést, az oldalon található árakat figyelembe véve. Vártam a visszajelzést. Kedden meg is érkezett...

És akkor itt most jöjjön egy kis "megágyazás" a történet csattanójához... A bioban sajnos még mindig csak nagyon, nagyon, nagyon nehezen hiszek. Mert mitől bio valami? Attól, hogy olyanok a körülmények a termék létrejöttekor, melyek a bio előírásainak megfelelnek. Én, a nagy összeesküvés mániás, nagyon gyanakvó vagyok. A Zuramról, már nem is szólok, aki szerint a kisebb boltokban azért nem szabad romlandó dolgot venni, mert mivel úgy olcsóbb, biztos kihúzzák éjjelre a hűtőt. Jelzem, tapasztalatból beszél sajnos... Tehát az én torkomon "lenyomni", hogy valami bio, az szép művészet, de ettől még azt gondolom nyitott vagyok sok-sok mindenre. A bio nekem valami olyasmi, amiben nem csalódhatok semmilyen téren. Sem a termékben, sem az eladóban. Ha csalódok, csökken a bizalmam. Ez egy bizalmon alapuló dolog nekem. Ha kedves, segítőkész az eladó, bármit elhiszek. Ha nem, nem. Ez szerintem mással is így van. És akkor jöjjön a történet:

Tehát megrendeltem a sonkát és társait az oldalon feltüntetett áron. Kaptam egy e-mailt az úrtól, aki a weboldalt mint bio gazdálkodó üzemelteti. Egy két dolog már akkor elvette a kedvemet az egésztől. Mert az oldalon a sonka ára 2600,- Ft/ kg áron volt feltüntetve, viszont a visszajelzésben már 3200,- Ft/ kg volt. Tudom, a 600,- Ft, az nem olyan iszonyat nagy összeg egyeseknek, de nekem ez már nem tetszett. Az oldalon a kötözött sonka nem volt feltüntetve, az úr erre 4000,- Ft/ kg árat adott meg. Válaszomban jeleztem felé, hogy az árak nem pont így vannak megadva az oldalon, ezért engem ez egy kicsit meglepetésként ért, és át kell gondolnom a dolgot... Jeleztem felé azt is, hogy ez megtévesztő az oldalon szerintem. Nah, és itt jön a történetben az a rész, ami nagyon negatívan hatott rám. Az úr nem próbált megoldást találni, bár kedves stílusban de, a tudtomra adta, hogy igen, az oldalon még nincsenek kijavítva az árak, de Ő már egy hónapja ilyen áron árulja a biopiacokon a termékeket. Nah, igen. És erről nekem tudnom kellene? Jól gondolom, hogy ez vevőkárosítás. Ha ez valamelyik hiperben történik, vásárlás után a pénztártól a vevőszolgálatra megyek, és visszakérem a pénzem, mert valamit annyiért kell értékesíteni, amennyiért úgymond meg van hírdetve. Itt nem ez történt. Nem volt alternatíva, egyszerűen lemondtam a szállítást, mert a bizalom kipukkadt, mint egy lufi... És, hogy miért írtam ezt le? Ma megint megnéztem az oldalt, csak úgy kiváncsiságból. Hetek teltek el a levélváltásunk óta, tehát az úriember pontosan tudja, hogy rossz árak szerepelnek az oldalán. És láss csodát, még ma is azok vannak feltüntetve. Tehát, ha most rendelnék, még így közel egy hónap távlatából megint rossz áron kapnám, amit rendelnék. Szerintem ez felháborító!








képek forrása: Internet (nem az említett weboldalról!)




Együnk joghurtot, mert az jó nekünk, de ez jó nekünk?

Azt mondják, a szervezet tudja, hogy mire van szüksége, és általában az ember azt igen, igen kívánja is... Sok-sok mindennel így van ez, de most a táplálékkal kapcsolatban fejteném ki a véleményemet. Joghurt. Nem a kedvencem, nagy-nagy ritkán eszem joghurtot. Mivel nem szeretem a gyümölcsöket sem, illetve elég kevés az amit megeszek, vagy megennék, ezért a joghurtok között is nehezen találok olyat, amit szeretek, szeretnék. Mondjuk emlékszem olyan esetre is, amikor már hónapok teltek el úgy hogy nem látott a hűtő joghurtot. Napközben úgy éreztem, hogy vagy most, vagy soha, nekem joghurt kell! Akkor még az a közel két és fél decis változat volt forgalomban... Lerohantam a boltba és a hűtőt feltépve, ott a bolt közepén megittam egyet, a következőt pedig rögtön a pénztártól való távozás után szintén a helyszínen elfogyasztottam. Még jó, hogy ismertem a boltban dolgozó lányt, mert viszonylag ritka amikor az ember már a boltban fogyaszt, még fizetés előtt. Jó, most nem arról beszélek, amikor a Tescoban a friss kiflik alól Hajnival kizabáljuk a lehullott sajtot, esetleg elfogy egy fél kifli is a pénztárig, hanem arról, hogy elvileg az ember a fizetésig nem étkezik, legalábbis próbálja azt titkolni. (Igen, én is az a típus vagyok, aki fizetésnél felteszi a félig megívott üditőt, szégyenkezve kiteszi az üres Túrórudis papírt stb. Igen, ez vagyok én. Ez van...) Hála az égnek, egyedül járok vásárolni, mert a Zuram jelenlétében ilyet nem lehet csinálni. Tehát, mint mondtam, akkor szerencsém volt, mert azonnal csillapíthattam a joghurt iránti éhségemet. Mint már említettem, nagy-nagy ritkán kívánom csak meg a joghurtot. Ez történt kb három hete is. Annyira eluralkodott rajtam a dolog, hogy bevágtattam a közeli Tescoba és megvettem 10 db (!) Danone Könnyű és finom Hűsítő limonádé joghurtot. Én balga... Ez (volt régen) az egyetlen joghurt, amire azt mondhatom, hogy szeretem (szerettem). Otthon jöttem csak rá, hogy ez már nem citromos joghurt, hanem hűsítő limonádé... Azt nem említem, hogy 125 g+15 g ajándék, (na, persze...). Már nem is deciben adják meg, mert szerintem abban már nem lehet mérni... És az összetevői? Hát..., megnézte már valaki???? Én igen. Hát, mit is mondhatnék. Kész lettem rögtön. Akkor bemásolom.
Összetevők: tej, limonádé-készítmény 6,5% (cukor, víz, citrom (15%) citromos sütemény (miiii???) (cukor, tojásfehérje, búzakeményítő, aroma), sűrítőanyagok (módosított kukoricakeményítő, pektin, guar gumi), aromák, savanyúságot szabályozók (nátrium-citrátok, kálcium-citrátok), színezék (riboflavinok)), cukor, víz, sűrítőanyagok (módosított kukoricakeményítő, pektin) élő joghurtkultúra (fu, de jó, hogy van benne, elvégre ez egy joghurt, vagy nem?)
Hát, kommentáljam? Arról nem találtam említést, hogy magyar tejből készül e, mondjuk, azt már csak "nyomokban" tartalmaz gondolom, ha egyáltalán tartalmaz...
Kibontottam. Kellemes halványsárga szín, nekem a régihez mérten sárgábbnak látszik, de bitzos sötétben néztem... Jelzem, nem értem, hogy miért kell ennyire sárgának lennie, amikor limonádé?? A limonádé nem színes, maximum opálos fehér... Ha sárga, jobban elhiszem, hogy citromos? Olyan sűrű, hogy nem lehet kiinni a pohárból, mint régen, egy jó adag feltapad a doboz falára, aljára. Az íze mondjuk, hogy citromos, de semmi extra. Az árára nem emlékszem, de a 10 db-ból egy pár darab a kukáé lett... Kb a fele, ha nem több. Volt egy időszak, amikor naponta kaptam arról e-mailt, hogy miért ne vegyek Danone terméket. Aztán volt időszak, hogy a lelkemre hatottak, mert mindenből x forintot valamilyen nemes célra összeállt alapítványnak adtak. Most csak saját magam miatt vettem joghurtot. Hát nem most kellett pofára esnem?


képek forrása: http://www.danone.hu/

2009. április 22., szerda

Egyszerű és nagyszerű!

Gyors meggyes mandulás

Hozzávalók:
  • mirelit vajastészta (egy adag, vagy egy zacskó)
  • hámozott mandula, ha lehet, szeletelt
  • egy üveg meggybefőtt
  • 5 deka vaj (vaj, nem ráma!)
  • 5 deka cukor
Kezdjük: vegyünk elő egy olyan serpenyőt, amit be fogunk tudni tenni a sütőbe is! A tésztát (persze, időben kivesszük a mélyhűtőből, hogy kiolvadjon!) kinyújtjuk, akár háromszor is áthajtogatva, mert minél többször dolgozzuk át, annál finomabb, lazább lesz! Nem kell formára nyújtani, akár milyen alakja lehet! Jön a serpenyő! Bele a vaj, folyamatos kevergetés közben felolvasztunk, bele a cukor. Elkezdjük karamellizálni, azaz nem nyúlunk bele, csak amikor kezd aranyba váltani a színe. Viszont itt már figyelnünk kell, mert pillanatok alatt odaéghet! Hogy ez ne forduljon elő, jöhet bele a mandula, a meggy. Ettől lesz egy kis "leve". Egy kicsit kevergetjük, hogy mindenhol szép színe legyen, mindenhol karamellizálódik. Tulajdonképpen ennyi volt az egész!
Most fogjuk a tésztát és beborítjuk vele a serpenyőt! Mivel valószínűleg nem tudjuk pont akkorára nyújtani mint a serpenyő, és ennél a receptél, mint írtam, ez nem is gond, ahol kilóg, ott egyszerűen belenyomkodjuk. Középmeleg, előmelegített sütőbe téve kb 30-35 percet sütjük. Akkor jó, ha már szép aranybarna a tészta, kivesszük és hagyjuk kicsit hűlni. Ha kihűlt, egy tányért borítunk a serpenyőre és egy gyors mozdulattal kiborítjuk rá a süteményt. Gyönyörű szép, fényes felületet kapunk, hiszen amit eddig láttunk a tortából az megy alulra, ami eddig rejtve volt, az lesz a teteje! Ez megint egy olyan recept, ahol tovább tart majd elpakolni a konyhában, mint előkészíteni sütés előtt a hozzávalókat... Leírni tovább tartott, mint megcsinálni!
Megjegyzés: Bármilyen gyümölcsöt tehetünk bele, én az alapreceptet anno körtével kaptam, de azt nem szeretem, így önző módon meggyel csináltam meg. Tehát mehet bele bármi. Nagyon egyszerű elkészíteni. Tálaláskor fagylalt, vagy egy vájling tejszínhab nagyon feldobja!

A föld napja, április 22.

Jeles napra ébredtünk ma! Ma van a föld napja, és ma van a névnapom. Ha nem ennyi idős lennék, amennyi, biztosan fontosabbnak tartanám a névnapomat, mint a föld napját. De most úgy érzem, a föld fontosabb. Mert, hogy okos embereket idézzek (bár nem tudom, hogy ki mondta), a föld nem a miénk, csak kölcsön kaptuk. És illene rá vigyázni. Mert a holdon még mindig nem lehet élni, és különben is, ki akar egy olyan sívár területre költözni? Mennyivel szebb a mi földünk!? A virágok, a vízek, az élőlények... Mi lenne velem a Balaton nélkül? A pipacsos mezők nélkül? A fűzfák árnyéka nélkül? Mi lenne velem a katicák és a lepkék nélkül? Mit csinálnék én a holdon, vagy máshol? Tessék kérem vigyázni a földre, mert a tudomány mai állása szerint nem tudnék máshol élni, és jelenleg azt gondolom, nem is akarnék. És most még azt is gondolom, hogy a föld másik részén sem akarnék, csak ott, ahol most élek. Bár, azt mondják, most rossz idők jönnek itt rám, de valahogy majd csak lesz, mert olyan még nem volt, hogy ne legyen sehogy...
Isten éltesse a földet és engem.


2009. április 19., vasárnap

Csak semmi faxni, smarni....

Csak semmi faxni, smarni. Vagy császármorzsa, vagy daramorzsa. Most jöttem rá, hogy ez a három megnevezés akár egy valamit is jelenthet, és most jöttem rá, hogy amiről én eddig azt hittem, hogy az Császármorzsa, az valójában Daramorzsa. Már mindegy, nekem már marad Császármorzsa, vagy ahogy a nagymamám hívta, smarni.
A recept Pelle Józsefné Minerva nagy szakácskönyvéből van. Szegény darab átvészelt egy véletlen olajháborút, és azóta egy zacskóban éli az életét. Kb egy éve egy rejtélyes balesetben, ami a konyhában történt, az étolajos flakon kibékithetetlen vitába keveredett a mellette álló borsörlővel, (ez, éjjel kellett, hogy történjen, mert én mit sem tudtam a dologról...) és a harcból az olajos flakon megborulása eredményezett. Ebből a háborúból ketten jöttünk ki vesztesként. Én, mert takaríthattam az olajat. (Próbált már valaki feltakarítani fél liter olajat?) Egy fél óra takarítás után is olyan, mintha most kezdtem volna... És a szakácskönyv, aki a konyhapulton való tárolás következtében magába szívta azt a mennyiségű olajat, amit csak bírt. Szegénynek azóta olyan szaga van... Büdös, nah. Nem cifrázom. Iszonyat büdös. Ezért egy zárható zacskóban tartom. Mert a legjobb szakácskönyvek egyike egyébként. Próbáltam azóta venni egy másikat, de sajnos már nem nyomtak azóta belőle. Ha valaki lát, kérem, vegye meg nekem! Köszönöm!!!
És akkor a recept!
Daramorzsa
Hozzávalók:
  • 2,5 dl dara
  • 5 dl tej
  • 2 tojás
  • 5 kanál porcukor
  • 1/2 csomag vaníliás cukor
  • 2 evőkanál zsír (jó helyette az olaj is!)
  • egy csipet só
  • 5 dkg mazsola (ezt én kihagytam!)
A darát leöntjük a tejjel, belekeverjük a 2 tojássárgáját, 3 evőkanál porcukrot, majd a tojásfehérjékből vert kemény habot és 2-3 óráig állni hagyjuk. Egy lábosban megforrósítjuk a zsírt, beleöntjük a keverékeket, és előbb a tűzhelyen, állandóan keverve, majd a sütőben többször megkeverve, szép pirosra sütjük. Kanállal eldaraboljuk, belekeverjük a vízbe vagy a borba áztatott, majd tiszta ruha között ledörzsölt mazsolát. Vaníliás porcukorral meghintve tálaljuk. Gyümölcsízt is adhatunk hozzá.
Nah, tehát. Bár mostanában a táplálkozáskutatók szerint jó a zsír, de én olajjal csináltam, így is meg lehet sütni. A sütő helyett végig a gázon sütöttem. Idő mire megsül, de megéri. Én a saját házilekvárommal tálaltam, illetve megszórtam porcukorral.

Megnyugodtam

Megnyugodtam. Igen, megnyugodtam, mert nyert. A tulajdonosa Mikóczy Zoltán többször is elmondta, hogy ez lóverseny, itt bármi lehet. De nem lett bármi, hanem az lett, amit vártam. Nyert. Nem tudom, hogy hány másodperc volt, amíg a futam tartott, de ez valami gyönyörű volt. Lehet, hogy csámpás, meg hisztis, de nekem így jó. Megnyugodtam. Köszönöm Overdose!


képek forrása: MTI, Internet

2009. április 17., péntek

Piskóta, (nem)csak napköziseknek!

Hogy is hívja Arankám ezt? Napajpiskóta. Mert volt idő, amikor a napköziben két-három hetente ez volt az ebéd, valami említésre sem méltó leves mellé.
És ezek a napok ünnepnapok voltak ám! Napközispiskótát enni, csak a napköziben lehetett, otthon soha. Ennek vége. Most van vége! Itt az otthoni változat. Jó, nem akkora sütőben sül, mint a konyhám maga, és nem akkora a kondér, amiből az öntetet merni lehet, mint egy kisebb medence, de ettől még ez is legalább annyira finom. Tudom, hogy vannak ételek, amiket soha senki nem csinál olyan jól, mint ahogy a napköziben ettem (nálam ilyen a finomfőzelék... olyat még sehol nem ettem olyan finomat, mint annak idején a napköziben!), de ez tényleg jó.
És akkor a recept:

Napközis piskóta
Hozzávalók:

  • ½ kg porcukor,

  • 8 tojás

  • 40 deka liszt

  • 16 kanál víz

  • 2 késhegynyi szódabikarbóna
Hát igen. Ez egy teljesen egyszerű vizespiskóta.
Öntet hozzávalói:

  • 2 liter tej

  • 4 kanál liszt

  • 3 csomag vaníliás cukor

  • 3 kanál sötét kakaópor

Elkészítése:
A 8 tojást szétválasztani,
a 8 tojásfehérjét 8 kanál vízzel és egy kevés sóval felverni,
a 8 tojássárgáját kikeverni a 8 kanál hidegvízzel, a pocukorral
amikor ezzel megvagyunk jön az egésznek a lényege!
A felvert fehérjés hab felét belekeverem szép óvatosan a sárgájához (de csak a felét!), bele a liszt fele. Az igy összekevert tésztához most jön a felvert fehérje másik fele, és a liszt második része a szódabikarbónával. Nagyon óvatosan keverjük össze, akkor jó, ha a tészta buborékozik.
A tészta sütésre kész! Mehet a tepsibe!Vagy kivajazott, kilisztezett tepsibe, vagy sütőpapírral bélelt tepsibe, vagy szilikonlapra, ez mindegy.
Előmelegített sütőben közepes lángon kb 35-40 perc alatt készresül. (tűpróba!)
Nagyon fontos, hogy a sütöt 20 percig nem szabad kinyitni és amikor a tészta megsül, a sütő ajtaját kinyitva és a tésztát a sütőajtón hagyva hagyjuk kihülni, mert különben összeeshet!
Az öntet:
A két liter tejet melegítjük, közben egy pohárban kikeverjük a kakaóport, a vaníliás cukrot, a lisztet és kb 4 kanál tejet. Ha ezzel megvagyunk, hozzákeverjük a melegedő tejhez és szépen lassan kavargatva forraljuk. Olyan lesz, mint a pudig, csak hígabb!
Ennek a tésztának az előnye, hogy akár napokig is frissen tarthatjuk, ha konyharuhába csomagolva a hütőben tároljuk! Tehát, előre elkészíthető. Ez az adag egy kb 30 x 40 cm-es tepsit szépen megtölt, és kb 5-7 cm magas tészta lesz! Vannak olyanok az ismerettségi körömben (khmm), akik titokban simán az öntetre járnak rá, ezért ebből érdemes többet csinálni... Mondjuk egy kádnyit, vagy két kádnyit. Mondjuk...


Profiterol

Tudom, tudom, bonyolultnak hangzik. Elvileg akár az is lehetne. De: lehet készen is képviselőfánk tésztát kapni a hiperekben... Az ember lánya betáraz egy zacskónyit és ha itt az ideje a Profiterolesnak, akkor csak előkapja a szekrényből. Igen, nem olyan, mint amit magunk csinálunk, de lehet hogy ebben az esetben jobb is...
A recept a következő:
Profiterol
Képviselőfánk tészta
Hozzávalók:
  • 80 g vaj vagy margarin
  • 110 g liszt
  • 5 db tojás
  • csipet só
A vajat, vagy margarint, a sóval és 1 dl vízzel felforraljuk, hozzáadjuk a lisztet, elkeverjük és állandóan keverve, addig főzzük, amíg elválik az edény falától. Ha langyosra hűlt a négy tojást, egyenként beledolgozunk, alaposan simára kikeverve. Kikent sütőlemezre egymástól távol, mogyorónyi halmokat nyomunk, fél órát pihentetjük, majd a maradék felvert tojással megkenjük, de csak a tetejüket. /vigyázat a tojás ne csorogjon le, mert nem jön fel a tészta/ Előmelegített sütőben /200C kb. 15-20 percig sütjük. A sütő ajtaját 15 percig nem szabad kinyitni. A fánkokat a tepsiben hagyjuk kihűlni.
Töltelék hozzávalók:
  • 2-3 dl tejszín, vagy mascarpone
A "külső krém" hozzávalói:
  • 150 g porcukor
  • 150 g étcsokoládé
  • 30 g liszt
  • 8 db tojássárgája
  • kevés vaj, vagy margarin
  • 1 csomag Dr. Oetker vaníliás cukor
  • fél liter tej
A tojássárgákat habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a lisztet és apránként a felmelegített, vaníliás cukorral elkevert tejet. Simára keverjük, majd lassú tűzön gőz felett állandóan keverve besűrítjük. Levesszük a tűzről és hozzákeverjük az előzőleg vízfürdőn megolvasztott csokoládét és langyosra hűtjük. A tejszínt ízlés szerint édesítve felverjük és nyomózsákba tesszük. A fánkok tetején vágást nyitva a legkisebb csőrrel, megtöltjük a fánkokat a tejszínhabbal. Ezután egy magasabb peremű tálra piramis formában felrakjuk a fánkokat, majd rácsorgatjuk a csokoládé krémet, ezután egy órára hűtőbe tesszük, hogy a csokoládé megdermedjen.
Nah, akkor írom, hogy hogyan lehet gyorsan "elkészíteni", illetve, hogy értem el, hogy ez a bonyolultnak ható édesség egy kb 10 perces kedvenc legyen. 10 perc alatt kész és kb 10 perc alatt el is fogy...
Tehát, a tésztát meg lehet venni előre. A tölteléket én mascarponéval csinálom, amit variálhatok sima és csokis változatban, illetve amilyennek szeretném, de eddig ezek váltak be. A simához csak némi tejszínt keverek a mascarponéba, illetve porcukrot, a csokisba még egy kis kakaót is. Illetve, csendben, és nagyon halkan árulom csak el, hogy az egyik "zenélőautós" cégnél lehetett venni olyan pici tésztákat, amik tökéletesen alkalmasak ehhez a recepthez is, ráadásul fagylalattal vannak töltve a kis golyók, így nyárra még talán jobbak is. Ha ezt a variációt választjuk, csak a külső krémet kell elkészíteni. A csatolt fényképen egy lapos tálban van, ha egy öblös, mély tálba pakoljuk a töltött fánkokat, a külső krém teljesen befedi az adagot.

Orgona ága...

Létezik, hogy már virágzik az orgona? Az nem úgy van, hogy anyáknapja környékére kell virágoznia? Jah, hogy az már csak két hét? De akkor sem értem! Emlékeim szerint, amikor én még gyerek voltam, és általános iskolába jártam, ballagásra orgonával dekoráltuk az iskolát. Egy általános iskolában a ballagás az nem május végén van? Hol lesz ez az orgona május végére? Most ez normális, vagy tényleg az van, amit a Zuram szokott mondani, azaz, hogy egy hónappal előbbre jött minden? Akkor idén novemberben lesz karácsony? Jesszusom. Akkor lassan advent van! Én meg nem horgoltam még meg az angyalkákat a karácsonyfára. Tartok kb 3 és fél darabnál a kitűzött 100-ból. Valaki nem horgolna nekem angyalkákat? Vagy, ha nem horgol angyalkát, legalább szedjen nekem orgonát, olyan helyről, ahol nem verik el a fejét egy bottal, ha rajtakapják... Valaki? Bárki?


A három és félből kettő... Kicsit még magányosak, de lesz ez még így se...



Csak királylányoknak!!!

Van valaki, aki "rászorul" egy kis vidámságra mostanában. Neki válogattam néhány képet az Internetről, mert tudom, (legalábbis bízom benne) hogy tetszeni fog neki!
A ruhát megtaláltam, a cipőt neked kell kiválasztanod!
Majd szólj, hogy melyiket szeretnéd! :-)



2009. április 16., csütörtök

Várgesztes...

Most jöttem rá, hogy már csak két hét, azaz már csak 14-et kell aludni és megyünk Várgesztesre! Már csak két hét, de még két fogászat van közben... Szörnyű, hogy így kell mérnem, de a mai nap után valahogy most csak így tudom. A jó hír, hogy a nehezén már túl vagyok, most jön a "költekezés" része... Mindegy, ezen is túl kell lenni, és legalább nem fenyeget a veszélye, hogy Várgesztesen kell az ügyeletre rohangálnom.... Legalábbis remélem.

2009. április 15., szerda

Süssünk kalácsot, akkor is, ha a húsvétnak már vége van...

A legjobb recept, amit kalácsban eddig sütöttem. Ha van az ember lányának egy közepesen komoly konyhai robotgépe, akkor ez a kalács gyerekjáték...
Kb öt perc munka és fergeteges eredmény. Mazsolát is ír a recept, de nálunk az nem nyerő, így nélküle készül, de tökéletes így is. Húsvétkor sonkával, átlagos napokon vajjal, kakaóval...

Húsvéti kalács
Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 200 g puha vaj
  • 200 g cukor
  • 40 g élesztővagy két csomag Dr. Oetker instant élesztő
  • 200 g mazsola
  • 4 tojássárgája
  • 500 ml tej
  • reszelt citromhéj
  • csipet só

Ha friss élesztővel dolgozunk, azt kevés, langyos, cukros tejben felfuttatjuk, ha szárított élesztőt használunk, azt csak elkeverjük a liszttel. A hozzávalókból alaposan kidolgozott tésztát dagasztunk, amit meleg helyen duplájára kelesztünk. A megkelt tésztát a kívánt mennyiségre feldaraboljuk, rudakat sodrunk és összefonjuk, kikent sütőlemezre tesszük. Letakarva, ismét kelesztjük. Sütés előtt felvert tojással megkenjük és előmelegített sütőben, közepes lángon (180 fokon) megsütjük (kb 35-40 perc).
Ennyi. Kb. ennyi összeállítani, mint leírni. Ha géppel dagasztunk, a gép önállóan dolgozik, addig rendet is lehet tenni a konyhapulton. Persze, ha egyáltalán rendetlenség lenne, mivel elég a dagasztótálban kimérni a hozzávalókat, nem kell hozzá 15 tál, tálka, doboz, keverőlapát stb... A maradék tojásfehérjéből kókuszcsókot csinálok, vagy lefagyasztom, és máskor felhasználom. Napokig friss marad! Sonkával, friss retekkel, lila hagymával és tormával a legjobb!!

Kókuszgolyó és Keksztekercs POR

Pénteken a húsvét előtti utolsó "vegyük meg az egész boltot, mert két napig zárva lesz!" bevásárlásom közben találtam valami olyat... Szóval, összetalálkoztam a közelben lévő piros-kék gazdaságos hiperben M-el. Szépen toltuk a kocsikat, és megakadt a szemünk valamin... Két Detki terméken, ami kiverte a biztosítékot mindkettőnknél. Azért ez tényleg vicc. Már megszoktam, illetve kezdem megszokni a muffin port, a tejbegríz port (!), a különböző összeállított egységcsomagokat. De ez!! Kókuszgolyó és Keksztekercs! Komolyan! És tényleg van ilyen! A dobozban benne van minden, ami a keksztekercshez és a kókuszgolyóhoz kell. Egyébként ott van a polcon minden összetevő külön-külön is mellette, de ez így azért biztos, ami biztos felkerült a polcra. Mindig azt gondoltam, hogy aki nem tud, vagy nem szeret sütni, főzni, az nem teszi, és nem vesz ilyen összecsomagolt egységeket. Hát, én lepődtem meg a legjobban, amikor ezt találtam a neten:
"A Detki Keksz Kft a nemzetközi SIAL d’Or termékverseny hazai fordulóján nyert a Villámkonyha összeállítás kókuszgolyó és keksztekercs termékekkel, így továbbjutott a májusban Sanghajban megrendezésre kerülő második fordulóba." forrás: http://www.ektf.hu/ret/ceghirek.htm
Hát ez igen! Elismert, termékversenyen is továbbjutott! Pénteken kimaradt a kosárból, de holnap rohanok, veszek vagy kettőt! Vagy hármat! Mind a kettőből! Vagy négyet, hogy ne féljenek a szekrényben. Kókuszgolyó por... pfff.

Csúsztatott palacsinta

Ha csokoládé, akkor legyen mellé palacsinta is!


Csúsztatott palacsinta
Hozzávalók:


  • 7 dkg cukor
  • 7 dkg vaj
  • 7 dkg liszt
  • 4 tojás
  • 3 dl tej
  • 5 dkg vaníliás cukor
  • olaj

A tojássárgákat a cukorral jól elkeverjük, mehet bele a vaj, a liszt, a tej és a tojások fehérjéből vert kemény hab. Palacsintasütőben forró olajon a palacsintáknak csak az egyik oldalát sütjük pirosra, majd egyiket a másikra csúsztatjuk, közben mindegyiket vaníliás porcukorral szórjuk meg. Ha készen van a "palacsintarakás", a forró sütőbe tesszük, kissé átsütjük és forrón tálaljuk.

Megjegyzés: Előre, akár nappokkal előbb is elkészíthetjük, így amikor tálalni szeretnénk kb 15-20 perccel korábban a sütőbe tesszük. Én csokoládét szoktam reszelni a rétegek közé és csokiöntettel jól meglocsolom! Ha egy-két személynek sütjük, ez az adag akár kétszerre is elég!




2009. április 14., kedd

Brutális csokoládés támadás

Ezt a receptet egyszer, régen, még az idők kezdetekor egy messzi, messzi galaxisból mentettem el, ezért nem emlékszem, hogy ki volt a szerzője, utólag is elnézést érte!
A brutális csokis támadás méltó megnevezés rá! Tömény, és tiszta csokoládé. Nem kell hozzá liszt, csak rengeteg, jó minőségű csokoládé. (nem tortabevonó!!!)
Ha elkészült, morzsálódik, ezért a tárolása csak nagyon körültekintően oldható meg. Ezzel egyébként szerintem nem lesz gond, mert nem szokta megérni a két napnál többet, sőt!
Tehát a recept:
Hozzávalók:
  • 50 dkg csokoládé,
  • 6 db tojás,
  • 10 dkg cukor,
  • 12,5 dkg margarin (én rámával csinálom...),
  • 1 csomag vaníliás cukor
Elkészítés: Az 50 dkg csokoládét gőz fölött megolvasztjuk, majd belekeverjük a margarint, (jah, gőz fölött, még mit nem... egy mikrózható edénybe beleteszem a csokit és a vajat és szépen lassan, vigyázva, hogy ne süljön meg, felolvasztom) 1 csomag vaníliás cukrot, két egész tojást, négy tojássárgáját és a 10 dkg cukrot. A maradék 4 tojásfehérjét kemény habbá verjük, és hozzáadjuk a csokis masszához. Ezt a krémes masszát 180 fokon 35 percig sütjük előmelegített sütőben. Tűpróbakor még ragadhat, de ettől nem kell megíjedni. Ha ragad, attól még jó lesz!
Megjegyzés: Muffin sütőben sütve, ebből az adagból kb 24 db lesz. A vaníliás cukrot nem boltban veszem. Kijelöltem egy jól zárható edényt amibe finomított kristálycukrot tettem, illetve mindig beleöntöm a kilós kristálycukor maradékát, és egy, vagy két vaníliarúdat teszek mellé. Tökéletesen jó az a vaníliarúd, amit egyszer tejben felfőztem. Leszárítom és mehet a cukorba.

Érzékeny és rabul ejtő, ez lennék én mostanság!?


Pénteken megleptem magam egy új parfümmel.
Úgy indultam, hogy az új kedvencemet veszem, ami kezd elfogyni, (Dior Miss Dior Cherie).


De nem így lett... A kedvenc árusom (Vera, aki valószínűleg nem Vera, mert vagy kínai, vagy vietnámi...) szóval, Vera a figyelmembe ajánlotta, hogy megjelent egy új illat, ami szerinte nekem tetszeni fog... Mert Vera tudja, hogy nekem az édes, fűszeres illatok a kedvenceim... És igen, most sem csalódtam az ajánlatban. Elővett egy gyönyörű fekete dobozt, rajta egy szívmelengető szóval: Bvlgari... Jaj!!! Megdobbant a szívem, mert tudtam, hogy Bvlgariék nem adják olcsón magukat... És így a húsvéti kiköltekezés közepette nem biztos, hogy nekem pont most kell elköltenem a fizetésem maradék részét (ami a Sába királynője torta hozzávalóinak megvásárlása után maradt...) egy parfümre. De egyszer élünk ugyebár, hát csak megszagolom... Nem kellett volna. Mert a parfüm rögtön belemászott az orromon keresztül az agyamba és szinte belefúrta magát, azonnali függőséget okozva, halkan, finoman dörömbölve: vigyél haza!!! Igen, tudom, hogy ez kicsit olyan, mint az az óriásplakát, ahol egy édes zsömleszínű maszat (kutya) azt kérdezi tőlem, óvatlan járókelőtől, hogy: "ugye, engem is hazavisz valaki?" Igen, tudom. De: nekem ez kell. Most. Folyamatosan szaglásztam a csuklómat, mert éreztem, hogy nincs mese, ez a parfüm bizony szépen lassan, finoman, kb öt másodpercen belül már a táskámban lesz... És, hihetetlen, de így lett! El sem hiszem... Vagy mégis? Jelzem, nem vagyok meglepve. Tehát megvan. Szerencsésen hazaért velem.
Az illatról magáról csak ennyit:Kép hozzáadása
Jasmin Noir by Bvlgari
Illatcsalád: virágos
Megjelenés éve: 2008
Illatjellemzők: Gardénia, jázmin, mandula, tonkabab, medvecukor
Jasmin Noir, a Bvlgari új női illata: kifinomult és értékes alkotás, mely tökéletesen tükrözi az olasz ékszerek tradicionális értékeit és kifinomult luxusát. Jasmin Noir a legújabb a klasszikus illatok kollekciójában: csábító és kifinomult. Új fejezetet nyit mind a kreativitásban, mind pedig egyedi szépségben: a csodálatos jázmin egyedi interpretációja. Jasmin Noir, más néven fekete jázmin (?): a virág, mely fellobbantja a képzeletet. A Jasmin Noir-t azoknak a nőknek dedikálja, akiknek érzékeny, ugyanakkor rabul ejtő varázs a vágyuk.
Nah, ez vagyok most én. Érzékeny, ugyanakkor rabul ejtő varázs. Igen kérem. Nem is tudom, hogy hova legyek magamtól. Egyszerre vagyok medvecukor (amit egyébként utálok!) és mandula, jázmin és gardénia. Nem is beszélve a tonkababról, akármi is legyen az...
(Tonkabab: Illatos, fekete, mogyorószerű magok. Származási helye Venezuela, Guyana és Brazília. / Készítette : Wikipedia
Magjait betakarítják, szárítják, és alkoholba (rum) áztatják 12-24 óráig, aztán újra megszárítják. Miután a magokat porítják, az esszenciát oldószerekkel vonják ki. A mag kumarint tartalmaz, ezért az Egyesült Államokban gasztronómiai célokra tiltott. Annak ellenére, hogy rendkívül aromatikus és varázslatos illatú, ritkán említik a szakácskönyvekben)
Mesés illat leng körül. Varázslatos vagyok! És érzékeny is! Csak a fogam ne fájna ennyire, lehet, hogy még elbűvölő is lennék...

2009. április 13., hétfő

Sába királynője torta

Akkor rögtön folytatnám is. Most jöjjön egy másik nagy szerelmem. A sütés. Mert sütni jó. Főleg, ha a végeredmény elnyeri várt jutalmát és elfogy, azaz ehető és tetszetős darab lesz. Talán két hete egy vasárnap délelőtt néztem a Stahl Juditot a szokásos vasárnap délelőtti műsorában, amit igen ritkán látok. Sütött egy tortát, ami rögtön megtetszett. Gondoltam, milyen jó lesz húsvétra, egy új íz, az összetevők miatt, mindenképpen pazar ízélmény, ráadásul megint valami újjal rukkolhatok ki. Nah, ja. Legalábbis ezt gondoltam. Már a recept letöltésénél tudtam, a fél havi fizetésem rámegy erre a tortára, de gondoltam, megéri, mert biztos nagyon, nagyon, nagyon finom lesz. Hát... Az uram mondta, hogy jó, jó, de többet, ha nem muszáj, Ő nem kér belőle... Egy szeletet sem evett meg. Nekem ízlik, de tényleg ahhoz képest, hogy kisebb vagyon, semmi extra... Igazából kicsit úgy éreztem, hogy sok benne a felesleges dolog, mert nem is érződik rajta. Lehet, hogy a méregdrága pisztáciát simán lecserélhettem volna másra, mert abszolút nem érezni rajta. A tálaláshoz gránátalmát ír a recept, és Judit is azt használta a műsorban. Hát... Megint az tudom mondani, hogy teljesen felesleges volt hozzá. Szép, szép, meg jól mutat, de az ár-érték-élmény versenyben, legyőzte, a hú, de rohadt drága volt és igazából minek kellett érzése. Azért, bemásolom a receptet, és bemásolok egy pár képet is, hátha valamikor megint előveszem. (Üssön valaki a kezemre a bevásárlólistámba illesztése előtt!!! Köszönöm!!!)




És akkor a recept:

Sába királynője torta

Hozzávalók:

  • 2 ½ evőkanál neszkávé
  • 15 dkg natúr pisztácia
  • 15 dkg mandula
  • 2 dkg étkezési keményítő
  • 1 púpos kávéskanál mézes sütemény fűszerkeverék
  • 20 dkg étcsokoládé
  • 15 dkg vaj
  • 4 tojás
  • 20 dkg cukor
  • 1 csipet só
A tortaforma kikenéséhez: 1 dkg felolvasztott, kihűlt vaj A tálaláshoz: gránátalma és vaníliafagyi
(Jelzem, simán sütőpapírt tettem a tortaformába, bőven jó volt úgy is... engem nem szponzorál a Ráma, hogy bekenjem a tortaformám oldalát...)


A sütőt előmelegítjük 160 fokra (gázsütőn 3-as fokozat).

Ami szerintem felesleges: Ecset segítségével kikenjük egy 24 cm átmérőjű kapcsos tortaforma belsejét olvadt vajjal -jusson az aljába és az oldalaira is. Ezután méretre vágott sütőpapírt simítunk bele: kell egy lap az aljába és egy hosszú csík az oldalába (kb. 73*6 cm csík), mindkettő szépen odatapad hozzá a vaj miatt. A formát hűtőbe tesszük, amíg elkészítjük a tésztát.

A neszkávét feloldjuk 2½ evőkanál forró vízben, és simára keverjük. A pisztáciát és a mandulát finomra őröljük 2 dkg cukorral, amelyet a teljes cukormennyiségből veszünk el, majd hozzávegyítjük az étkezési keményítőt és a fűszerkeveréket. A csokoládét apróra törjük. Az apróra tört csokit, a sűrű kávét és a vajat enyhe gőz fölött kevergetve összeolvasztjuk, majd levesszük a gőzről, és hagyjuk langyosra hűlni. A tojásokat szétválasztjuk. A tojásfehérjékhez hozzáadjuk a sót, és robotgéppel először lágy habot verünk belőle. Ezután apránként hozzászórjuk a habhoz a cukor felét, és addig verjük tovább, amíg kemény és fényes nem lesz. A tojássárgájákat és a maradék cukrot robotgéppel 2 perc alatt jól összedolgozzuk. Fakanállal belevegyítjük az olvadt kávés-vajas csokit, aztán a fűszeres pisztáciás-mandulás-keményítős keveréket. Végül hozzáforgatjuk a tojásfehérjés habot is, de csak finom, óvatos mozdulatokkal. A tésztát átkanalazzuk a formába, elsimítjuk, és kb. 35 percig sütjük. Akkor lesz jó, ha a teteje szépen megsül, de amikor beleszúrunk egy tűvel, az még enyhén ragacsosan jön ki belőle. Más szóval: tilos túlsütni. Ha kicsit megreped a teteje, tekintsük a torta különös bájának, szóval ez is rendben van. Ha a torta teljesen kihűlt, kiszedjük a formából, lehántjuk róla a sütőpapírt, és friss gránátalmával kevert vaníliafagyival kínáljuk. (forrás: http://www.stahl.hu/)

Megjegyzéseim: Tényleg megreped, és tényleg nem egy szép torta, és tényleg megszilárdul másnapra, tehát ne ijedjünk meg ha tűpróbánál ragacsos, már ki lehet venni a sütőből! A tálalásnál írt gránátalmát szerintem nyugodtan elhagyhatjuk. Tényleg pazar látvány lenne, csak a magok "megfestik" a vanília fagyit és olyan színe lesz, mintha valami vegyesbogyós joghurtos fagyit tálalnánk, tehát, nem látszik, nem érződik..., szerintem felesleges. Szerintem.

Elkezdem...

Elkezdem. Itt volt az ideje. És akkor most mivel is kezdjem? Szépségtár... hmmm. Mit is akar ez jelenteni? Az életben annyi szép dolog van. Érzések, ízek, hangok, tájak stb, stb, stb... Kezdésnek az egyik nagy szerelmemmel kezdem, mert a szépségbe ez nálam mindenképpen az egyik nagy kedvenc. Szeretem. Miért? Mert nem túl sok olyan jó dolog van, mint az augusztusi nyárban egy gumimatracon ringatózni órákig a Balatonban.


Ma, (egyébként húsvét hétfőn) kirándultunk a Balatonhoz. Nyári meleg, napsütés, és zöld víz. Pazar látvány volt. A parton a pecások még kihasználták, hogy nincs fürdöző... Már nem sok idejük van erre, mert hetek kérdése és nyitnak a strandok... Egy pár hete volt karácsony. Most pakoltam el a karácsonyfadíszeket. És már elmúlt húsvét is. Rohan az idő, de az élet szép... Lassan indul a nyár. Balaton, nyár, szeretem.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...