Bejgli - egy rúd, három íz...

Biztos nem vagyok azzal egyedül, hogy ajándékba is készítek süteményt. Ez a bejgli a képen karácsonykor készült és ajándékba vittük. 

Olyan helyre került, ahol szeretik a bejglit, mindenki más ízben. 

Hogy ne kelljen szeleteket vinnem, egy rúdba töltöttem a három tölteléket. A mákot, a diót és a marcipánt.

A tészta ugyanaz, mint a normál bejglinél, a tölteléket elosztottam és ahogy a képen látszik, így töltöttem meg vele a tésztát, majd ugyanúgy megsütöttem, mint a sima töltelékes bejglit. Így egy rúdban három féle töltelék van. Lehet ferdén is szeletelni, így lesz olyan szelet, amiben két íz is lesz. 

A bejgli egyébként ÍGY készül, vagy ÍGY. 

Zserbó rúd, zserbó rolád, zserbó tekercs...

Gondolom, hogy nem mi vagyunk azzal egyedül, hogy a sütemények szélei nem tartoznak a legkeresettebb darabok közé... Egy nagy tepsi zserbónak rengeteg széle, leeső darabja maradhat, amit vétek kidobni. Ez a legjobb alapja a kókuszgolyónak, vagy a kókusztekercsnek.   Az egy dolog, hogy én durva kókuszfüggőségben szenvedek, de bevallom, hogy mióta megkóstoltam Gitta nyers zserbóját, azóta rájöttem, hogy a zserbóért is naaagyon oda meg vissza vagyok... Gitta zserbója maga a zserbó esszencia, tömény zserbó, minden falat egy mámor... Teljesen komolyan mondom, ha lehetőségetek van, készítsétek el a receptje alapján, mert az a ZSERBÓ. Igaz, hogy nem kell sütni, és még egészséges is, ellenben azzal, amit én csinálok... 

Nah, visszatérek a mondandómhoz. Nálunk nagyon megy a zserbó. A "sima" zserbó, és a mézes krémes, vagy mézes zserbó néven futó válozata is. Viszont, nagyon nem fut a sütemény széle, így mindig, amikor zserbót sütök, bőven marad tészta, amit csak mindig kicsit odébb tolunk a fémdobozban... Ebből a tésztából készült ez a zserbó rolád, ami viszont annyira jó lett, hogy muszáj megörökítenem egy bejegyzés erejéig... 

Nagyon egyszerű elkészíteni. Mivel nem olvasztott csokoládéval borítottam, főzni, sütni egyáltalán nem kell hozzá, csak kell egy daráló, vagy egy késes aprító és indulhat a móka.

Mivel a tészta itt maga a zserbó, különösebb ízesítést sem igényel, csak némi "kötőanyagot", amitől összeáll... erre tökéletesen alkalmas a baracklekvár, ami a zserbó elengedhetetlen alkotóeleme ugyebár. Természetesen, fel is lehet turbózni további hozzávalókkal, de szerintem felesleges. Ez így jó. Próbáljátok ki!:)

Zserbó rúd, zserbó rolád, zserbó tekercs

Hozzávalók

a "tésztához":

• 20-30 dkg zserbó (a sütemény szélei, maradék darabok)
• 10 dkg frissen pirított dió
• 2-4 evőkanál baracklekvár
• 2 evőkanál rum (nem baj, ha kicsit "megborul" a kanál...)

a "töltelék" hozzávalói:

• 10 dkg baracklekvár
• 5 dkg aszalt sárgabarack aprítva
• 5 dkg frissen pirított, aprított dió
• 2 evőkanál rum

a tetejére, vagy a lekenéséhez:

• csokoládéforgács vagy olvasztott csokoládé
• cukrozott narancshéj (elhagyható)

A tekercs "tésztájához" a lekváron kívül a hozzávalókat késes aprítóba tesszük és ledaráljuk. Ahogy a gép darálja, apránként adagoljuk hozzá a lekvárt, azaz kanalanként, mert nem biztos, hogy kell bele mind. Akkor jó, ha a massza összeáll, a gép már gombócként "kergeti" csak. 

A "töltelékhez" a hozzávalókat összekeverjük.

A tésztát folpackra terítjük, esetleg két sütőpapír közé tesszük, és kinyújtjuk. Igyekezzünk egyforma vastagságúra nyújtani, hogy feltekeréskor ne szakadjon ki sehol, ahol esetleg vékonyabban hagytuk. 

Megkenjük a töltelékkel. A folpack vagy a sütőpapír segítségével feltekerjük. 

A tetejére, azaz a külső bevonatához a csokoládéforgácsot köré és rá szórjuk, majd addig hempergetjük benne, amíg mindenhol fedi valamennyire a külsejét a díszítés. 

Azonnal szeletelhetjük, de hűtőben visszadermesztve (folpackba csomagolva) jóval egyszerűbb lesz felvágni.

Tálaláskor megszórhatjuk csokoládéforgáccsal, díszíthetjük cukrozott narancshéjjal, vagy aszalt sárgabarackkal.

Időtlen időkig eláll... Folpackba csomagolva, fémdobozban a hűtőben tárolva... 

Még valami... teljesen sima, mezei háztartási kekszből is elkészíthető, mert magának a tésztának nem sok íze van, itt a fő vonal a dió és a lekvár, némi csokoládéval...

Ha nincs otthon maradék zserbó, az arányok valahogy így állnak össze:

Hozzávalók

a "tésztához":

• 20 dkg háztartási keksz
• 5 dkg reszelt étcsokoládé
• 15 dkg frissen pirított dió
• 3-4 evőkanál baracklekvár
• 2 evőkanál rum (nem baj, ha kicsit "megborul" a kanál...)

a "töltelék" hozzávalói:

• 10 dkg baracklekvár
• 5 dkg aszalt sárgabarack aprítva
• 5 dkg frissen pirított, aprított dió
• 2 evőkanál rum

a tetejére, vagy a lekenéséhez:

• csokoládéforgács vagy olvasztott csokoládé
• cukrozott narancshéj (elhagyható)

Ha a "krémet" és a "tésztát" simán összegyúrjuk, illetve a géppel összekevertetjük, akkor nyújtani sem kell, csak simán hengert formálni belőle és szeletelni...

Rumosdió fagylalt

Még mintha tartana a nyár... szombaton 30 fok volt, a Balatonban még lehetett fürdeni, pazar idő volt... 

Lehet, hogy október van, de még nyár. Nem nagyon emlékszem ilyen időre, mármint, hogy októberben 30 fok lenne... van valami emlékem arról, hogy talán két éve mintha még októberben fürödtem volna egyszer a Balatonban, de lehet, hogy csak öregszem és rosszul emlékszem, de azt biztosan tudom, hogy a 30 fok, azért az nem semmi meleg így ősszel...

Térjünk is vissza a fagyira. Rum, dió, fagyi. Rossz már nem lehet... Tavaly Latsia nekem készített  Rumosdió fagyit, azt is tessék megnézni mindenképpen!!! ITT!

Rumosdió fagylalt

Hozzávalók

• 8 dkg darált dió
• 2 evőkanál cukrozott narancshéj
• 4 dkg dió
• 1 dl cukrozatlan sűrített tej
• 25 dkg mascarpone
• 2 dl tejszín
• 6-8 dkg cukor
• 1 dl rum
• 1 evőkanál vaníliakivonat

Mélyebb lábasban, az edény folyamatos mozgatása közben pár perc alatt átpirítjuk a darált diót, majd hozzáadunk 1 evőkanál cukrozott narancshéjat, belekeverjük a cukrot és a cukrozatlan sűrített tejet, beleöntünk 1/2 dl rumot, és pár perc alatt összefőzzük. Teljesen kihűtjük, majd hozzákeverjük a mascarponét meg a vaníliakivonatot. Ha nem találjuk elég édesnek, akkor beleforgatunk még 2 dkg (por)cukrot.

Fölverjük a tejszínhabot, azt is a krémhez keverjük, majd a fagylaltgépbe adagoljuk a masszát.

Amíg a gép dolgozik, nagyobb darabokra vágunk 4 dkg diót, és száraz serpenyőben átpirítjuk. Hozzáadjuk a maradék cukrozott narancshéjat meg a többi rumot, és össze-melegítjük. Félretesszük, hogy teljesen kihűljön.

Amikor a fagylalt elkészült, gombócokat kanalazunk belőle, és megszórjuk őket a pirított dióval.

Fagylaltgép híján jól záródó dobozban a mélyhűtőbe tesszük. Fagyás közben többször átkeverjük botmixerrel. Az utolsó alkalommal hozzászórjuk a pirított diót, így réteges fagylaltot kapunk.

Ez a recept a Kifőztük 2011/8. számában jelent meg. Az újság letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról. Ahogy eddig, most is ingyenesen. 

Mézes-diós almáspite

Mézes-diós almáspite

a tésztához:

• 10 dkg cukor 
• 1 evőkanál vaj
• 1 evőkanál méz
• 10 dkg dió (ha lehet felezett)
• mirelit vajastészta

a töltelékhez:

• 10-15 dkg cukor
• 4 dkg fehérliszt
• 1 evőkanál fahéj
• 15-25 dkg alma (hámozva mérve)

A sütőt 180 fokra melegítjük. A cukrot, a vajat és a mézet elkeverjük és a pitesütőbe öntjük. 

Erre a rétegre tesszük a diót, szépen elrendezve. A vajastésztát a diós-mézes elegyre fektetjük, a sütőtál szélénél méretre vágjuk. A töltelék hozzávalóit az alma kivételével összekeverjük, az almát vékony szeletekre vágjuk, vagy lereszeljük, majd ezeket a tésztára halmozzuk, elsimítjuk. A már meleg sütőbe tesszük, és 30-40 perc alatt megsütjük. Valójában addig kell sütnünk, amíg a tészta aranysárga lesz, de utána még az alma lehet, hogy helyenként nem puhul át teljesen. Ha tartunk ettől, az almát lereszelve halmozzuk a tésztára.

Melegen és hidegen is kitűnő.

Tejszínhabbal, vagy fagylalttal tálalható.

Mákos, diós kalács vaníliasodóval

A megszokott kalácstésztámhoz elhasználtam a mélyhűtőben megtalált, eredetileg a karácsonyi bejglihez készített töltelékeket, azaz a diós és mákos tölteléket. 

Ez a kalács remekül variálható. Töltöttem már nutellával, párizsi krémmel, most a diós, mákos töltelék került bele és, hogy nehogy ne csússzon, vaníliasodó készült hozzá. 

Mákos, diós kalács vaníliasodóval

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 20 dkg vaj
• 20 dkg cukor
• 4 dkg élesztő vagy két csomag instant élesztő
• 4 tojássárgája
• 5 dl tej
• reszelt citromhéj
• csipet só

a diós töltelékekhez:

• 20 dkg darált dió
• 15 dkg cukor
• 1 deci víz
• 1 evőkanál vaníliás cukor

a mákos töltelékhez:

• 20 dkg darált mák
• 15 dkg cukor
• 1,5 dl víz
• 1/2 citromhéja

a vaníliasodóhoz:

• 5 tojás sárgája
• 1,5 evőkanál étkezési keményítő
• 12 dkg cukor
• 5 dl tej
• 2 dl tejszín
• 1 rúd vanília

a forma kikenéséhez:

• olaj

A töltelékeket készítsük el először, hogy hűlni tudjanak, azaz a diót elkeverjük a cukorral, vízzel, a vaníliás cukorral, majd összefőzzük. Amikor érezni az illatát akkor már jónak kell lennie. Ugyanígy járunk el a mákkal is. 

A kalácshoz, ha friss élesztővel dolgozunk, azt kevés, langyos, cukros tejben felfuttatjuk, ha szárított élesztőt használunk, azt csak elkeverjük a liszttel. A hozzávalókból alaposan kidolgozott tésztát dagasztunk, amit meleg helyen duplájára kelesztünk.

Amikor megkelt, a tésztát ketté vesszük, kinyújtjuk. (minél nagyobbra nyújtjuk, annál jobb!) A tészta egyik felét megkenjük a dióval, majd ráhatjuk az üres tésztát. Pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, majd a kiolajozott formába rétegezzük, a forma egyik felébe. A mákos töltelékkel ugyanígy járunk el, majd a forma másik felébe rétegezzük. 

Letakarva, ismét kelesztjük. Előmelegített sütőben, közepes lángon (180 fok) megsütjük (kb 35-40 perc).

A vaníliasodóhoz a vaníliát ketté vágjuk, magjait kikaparjuk és a tejjel melegítjük. A tojások sárgájával kikeverjük a cukrot a keményítőt, majd a tejszínt. Kis lángon, folyamatosan kavargatva besűrítjük. Ha elég sűrű, azonnal tálalható, de hidegen szerintem finomabb. A vaníliát csak akkor vegyük ki belőle, ha tálaljuk, addig maradhat benne!

Tálaláskor a kalács mellé, vagy rá öntöm a sodót.

Nem ennyire bonyolult egyébként, főleg, ha az embernek van otthon a mélyhűtőben elkészített dió és mák töltelék is...

Ízben az aranygaluskára és a mákos gubára emlékeztet... 

Hogy érthető is legyen, így néz ki a tészta, ezekből a kis "pogácsákból" áll össze a kalács, így a töltelék szinte mindenhova kerül benne. 

Szaggatáskor:

Megtelt a forma:

Mézben eltett dió, mandula - last minute gasztroajándék

Megint csak egy pár perces munkával előállított kitűnő ajándék.

Mézben eltett dió, mandula

Hozzávalók

• dió
• mandula
• méz
• ha van otthon, a pisztácia remekül néz ki benne, de csak natúr pisztáciát használjunk!

A diót, mandulát, ha van a pisztáciát száraz serpenyőben pár perc alatt átpirítjuk. Vigyázzunk, mert nagyon forró!

Tisztára mosott, csinos üvegekbe adagoljuk, majd óvatosan felöntjük mézzel. Érdemes kanalanként adagolni rá a mézet, hogy mindenhol kitöltse az üveg és a magok közötti rést, illetve néha megütögetni az üveg alját, hogy meggyorsítsuk a folyamatot..

Az üveget lezárjuk.

Elég gyors volt? Ha szerencsénk van, minden van otthon hozzá, még nem késő hozzálátni.

Diós vaj - last minute ajándék

Ez az ajándék nem túl olcsó, főleg, ha kifejezetten jó minőségű vajból készül, de gyors, bárki elkészítheti és remek ajándék lehet azoknak, akik szívesen fogyasztanák sült húshoz, vagy sült zöldségekhez.

Diós vaj

Hozzávalók

• 40 dkg puha vaj (azaz ne a hűtőből kivett vajjal dolgozzunk!)
• 15 dkg megpirított dió ledarálva
• só

A hozzávalókat összekeverjük, annyi evőkanálnyi darált dió kivételével ahány üvegbe töltjük majd a vajat. 

Tisztára mosott üvegekbe töltjük, úgy, hogy a tetejére rá tudjuk szórni az egy-egy evőkanálnyi darált diót. Az üveget lezárjuk, átadásig hűtőben tároljuk, vagy le is fagyaszthatjuk.

Ebből az adagból a képen látható üvegből három darab lesz. 

Fogyasztható bármihez, akár szendvicsekhez is. A vaj lejárata befolyásolja az eltarthatóságát.

Mivel öt perc alatt elkészül remek last minute gasztroajándék.

Bejgli lépésről-lépésre recept képekkel - a Kifőztük Karácsony adománygyűjtési számában

A Kifőztük Karácsony akcióból már csak pár nap van hátra.

Ez egy 115 írásból álló karácsonyi tematikájú újság, amit 115 blogger anyagaiból állítottunk össze, hogy ezzel adományokat gyűjtsünk Magyarországon élő, éhező gyerekek és családjaik számára.

Ha a receptre kíváncsi vagy, azt megtalálod ITT. Ha az újságot szeretnéd, és egyúttal adományozni is szeretnél, további információt találsz ITT.

Közeledeik a karácsony, lassan a bejgli sütése is elkezdődik. Ha tudsz, segíts adományoddal azoknak, akiknek a karácsonyi asztalán lehet, hogy étel sem lesz a te segítséged nélkül...

Köszönjük!

Zserbó

Mivel a napokban Bódi Margó zserbóját keresgetik a blogon.. (ha szegény Bódi Margó tudná, hogy miket írtam a könyvéről, biztos, hogy nem örülne ennek...ITT) úgy gondoltam felteszem azt a receptet, ahogy én készítem a zserbót... 

Bódi Margó zserbója annyiban tér el egy "normális" zserbótól, hogy rumban áztatott, nagy darabokra aprított diódarabok is kerülnek a diós töltelékhez, így ezt is beleírtam a receptbe. Én eddig nem tettem bele, de kétségkívül finom lehet így is, sőt!

Zserbó (majdnem Bódi Margó féle)

Hozzávalók

• 1/2 kg liszt
• 2,5 dkg élesztő
• 1,5 dl tej
• 10 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• 2 tojássárgája
• késhegynyi szódabikarbóna
• egy csipet só

a töltelékhez:

• 20-30 dkg darált dió
• 10 dkg nagy darabokra aprított dió
• 1 dl rum
• 15 dkg cukor
• 15-20 dkg sárgabarack lekvár

a mázhoz:

• 1 evőkanálnyi vaj (kb. 2 dkg) 
• 10 dkg keserűcsoki
• 4 kanál cukrozatlan kakaópor
• 4-5 kanál cukor
• víz

A töltelék hozzávalóit - a lekvár kivételével - összekeverjük vagy összemelegítjük.  

A tejhez adunk egy evőkanálnyi cukrot, elkeverjük, majd hozzáadjuk az elmorzsolt élesztőt, felfuttatjuk. 

Dagasztótálba mérjük a lisztet, a cukrot, a puha vajat, a tojássárgákat, a szódabikarbónát és a a csipet sót. Hozzáadjuk a felfutott élesztős tejet. Összegyúrjuk, vagy a géppel összegyúratjuk.
A tésztát négy részre osztjuk. Lisztezett felületen egyenlő nagyságúra nyújtjuk, akkorára, amekkora tepsiben sütjük majd. (Ha a tészta ragad, két sütőpapír közé téve nyújtsuk ki!)

A tepsit kivajazzuk, belesimítjuk az egyik kinyújtott tésztát. Megkenjük baracklekvárral, majd a diós töltelék egyharmadát rásimítjuk.

Jöhet a következő tészta, rá lekvár és a töltelék egyharmada, majd a harmadik tészta, lekvár és a maradék töltelék, majd az utolsó tészta.

A sütőt 180 fokra melegítjük, a tésztát néhány helyen megszurkáljuk, majd kb. 30 perc alatt megsütjük.

Ha kész, hagyjuk kihűlni, majd a máz hozzávalóit gőz felett összeolvasztjuk, összemelegítjük, és a süteményre kenjük.

Szeletelhetjük így, ahogy a képen van, és rombusz alakúra is!

Variációk palacsintára...

Ezek a palacsinták a Kifőztük 4. számában látták meg a napvilágot. Csak halkan figyelmeztetek mindenkit, ha még nem töltötte le a 4. számot, gyorsan pótolja, mert hamarosan itt az 5.!

A bevált palacsintatésztát variálhatjuk, „színesebbé” tehetjük, ha dúsítjuk a hozzávalók listáját. A képen mákos, kakaós, diós szerepel, de a sornak csak fantáziánk szab határt. Tehetünk bele kókuszreszeléket, gyümölcsdarabokat, apró színes cukrokat, bármit, amit szeretünk.  A képen lévő palacsinták töltelékei vanília, eper és csokoládé fagylalt, melyek receptjei megtalálhatók ITT!

A dióval kevert tésztához a diót megdarálhatjuk, vagy nagyobb darabokra apríthatjuk. Száraz serpenyőben, zsiradék nélkül pirítsuk át, majd adjuk a tésztához, és szokásos módon süssük ki a palacsintákat. Remekül illik hozzá minden, ami a dióhoz illik, például lekvár, alma, csokoládé- és vaníliafagylalt, esetleg puding vagy sodó.

A kakaós palacsintához az alaptésztába keverjünk egy-két evőkanál cukrozatlan kakaóport. Keverjük csomómentesre, majd a szokásos módon süssük ki a palacsintákat. Ebbe adagolhatunk vanília- vagy gyümölcsfagylaltot, bármilyen gyümölcsöt, tejszínhabot, esetleg pudingot is. Lehet, hogy meglepő, de ha cukrozatlan kakaóport használunk, akár sós palacsintát is készíthetünk belőle, hiszen a kakaópor magában nem édes!

A mákos palacsinta tésztájába reszelt citromhéj és mák került. A mákot darálva és egészben is a tésztához adhatjuk. Keverjük el, majd a szokásos módon süssük ki a palacsintákat. A mákos-citromos ízhez párosíthatunk vaníliát fagylalt, puding, és sodó változatban, de kiváló hozzá a citromfagyi is! Tölthetünk bele édes túrót, amibe meglepetésként marcipánt reszelünk. Aki szereti a mákot, nagyon fogja szeretni ezeket a változatokat!

Grillázstorta

A napokban feltettem már a karamellt, most itt a grillázs, és rögtön egy tortában, tortán. 

Ez a torta diós, mandulás, csokis... Finom, nem tömény, mégis édes, és tejszínhabbal valami pazar! Nem bonyolult, maximum annak látszik. Érdemes elkészíteni, mert nagyon egyszerű,  de a végeredmény garantált!

Grillázstorta

Hozzávalók:

• 20 dkg liszt
• 1 kávéskanál sütőpor
• csipet só
• 10 dkg puha vaj
• 22 dkg porcukor
• 2 tojás szétválasztva
• 1 teáskanál vaníliakivonat, vagy vaníliás cukor
• 10 dkg aprított dió 
• 1 dl tej

A hozzávalókból a lisztet, a sütőport, a sót, és a puha vajat elkeverjük, jöhet hozzá a porcukor, és a tojássárgája, az aprított (nem darált!) dió, illetve a tej és a vaníliakivonat. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, majd a lisztes masszához keverjük. Kivajazott formában 180 fokon megsütjük (gázsütő 4-es fokozat). Én két formában sütöttem egyszerre a fele-fele adagot, kb 10-12 perc alatt sült meg, de tűpróbát végezzünk!

A torta egy diós alap, amibe minden krém jó, ami a dióhoz passzol. A krémből el is hagyhatjuk a grillázst, mert ez a krém magában is nagyon finom.

Párizsi krém

Hozzávalók:

• 3 dl tejszín
• 27 dkg cukor (kb 9 evőkanál)
• 30 dkg vaj
• 15 dkg cukrozatlan kakaópor (kb 7-8 evőkanál)

A tejszínt, a cukrot melegítjük. Hozzáadjuk a vajat, és a kakaóport, jól elkeverjük. Ha csomómentes, a hűtőben hűtsük ki. Ha kihűlt, egy habverővel keverjük krémesre, majd tegyük vissza a hűtőbe, amíg fel nem használjuk.  (Ha a krém sok lesz, nem használjuk el mind, tegyük egy jól zárodó dobozban a hűtőbe, majd mutatom, hogy mi készülhet még belőle...)

Grillázs, ahogy én készítettem:

Hozzávalók:

• 5 dkg hámozott, szeletelt mandula (lehet, darabolt is)
• 1 dl víz
• 1 dl cukor

A mandulát egy olyan edényben kezdjük pirítani, amiben majd a cukrot karamellizáljuk, mert így a mandula olaja beleolvad majd a cukorba. Ez lehetőleg teflonos lábos legyen. Sűrűn rázogassuk a serpenyőt, mert lassan melegszik át, de nagyon hírtelen oda is kap, megég. Ha szép színe lett, öntsük egy tálcára, amire előzőleg szilikonlapot tettünk, vagy vékonyan megkentük olajjal.

A cukrot és a vizet egy arra alkalmas edénybe öntjük, majd takarékon (kis lángon) melegíteni kezdjük. Lassan a víz és a cukor összeolvad, majd buborékolni kezd. A buborékok, és az egész elegy még szinte átlátszó. Hagyjuk egy ideig forrni, de vigyázzunk, mert nagyon forró!!!

A forrás folyamatán megmondhatatlan, hogy mikor, de hírtelen kezd elszíneződni, lassan bebarnul. Először sárgás, majd egyre mélyebb vörösesbarna színű lesz. Nem kell, hogy nagyon sötét legyen, amikor már aranyszínű, vegyük el a lángról, mert még utána is barnul!!!

Ezt az iszonyatosan forró, bugyborékoló masszát öntsük a mandulákra, amit előzőleg elsimítottunk a tálcán. Ha készen vagyunk, hagyjuk hűlni. Ha marad karamellünk, elkezdhetünk vele játszani, de nagyon óvatosan, mert horror forró!!! ITT mutattam, hogy micsoda szépségeket lehet csinálni belőle.

Ha ez a massza kihűlt, egy részét tördeljük nagyobb darabokra, egy részét tegyük a késes robotba, vagy turmixba, vagy kávédarálóba és daráljuk le. Egészen finom, mégis ropogós darabkákat kapunk, amit keverjünk a krémbe, és azzal töltsük meg a tortát belül, majd húzzuk át kívülről is a krémmel. Diszítésként a nagyobb darabokra tördelt grillázst dobáljuk a tetejére.

A grillázst nem kell mind felhasználnunk, ha marad, tegyük egy üvegbe, és tároljuk a hűtőben, mert szobahőmérsékleten egy ragacsos masszát kapnánk egy pár órán belül belőle... Remekül használhatjuk díszítésre, mind süteményekhez, mind fagylalthoz, pohárkrémekhez, bármihez!