Padlizsános lasagne

Ez az étel olyan finom, hogy aki megkóstolja, az rögtön a padlizsán szerelmesévé válik. Egyszerűen készíthető, sült vagy rántott húsok, zöldségek mellé köretként is fogyaszthatjuk, és főételként is tökéletesen megállja a helyét. Ha sonka nélkül készítjük és durumtésztát használunk, akkor lakto-vega fogást kapunk.

Ez az étel a Kifőztük 2011/8. számában jelent meg, az újság letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról. 

Hozzávalók 3-4 személyre

• 3 padlizsán
• 1 evőkanál olaj
• 1 paradicsom
• só
• bors
• 1 csomag újhagyma
• 10-15 dkg szeletelt sonka
• 50 dkg lasagne tészta

a besamelhez:

• 5 dkg vaj
• 5 dkg liszt
• 5 dl tej
• só
• bors
• 1-2 evőkanál őrölt fahéj
• 25-30 dkg füstölt mozarella
• 1 kisebb fej lila hagyma szeletelve

a tetejére:

•  füstölt mozarella

Megmossuk és körülbelül fél centis szeletekre vágjuk a padlizsánt, majd besózzuk. Serpenyőbe öntjük az olajat, és az egyik padlizsánszelettel egyenletesen eloszlatjuk. Pár perc alatt megpirítjuk benne a padlizsánszeletek mindkét oldalát, majd kiszedjük őket egy tányérra.  Ugyanabban a serpenyőben megpirítjuk a felkarikázott újhagymát.

A besamelhez kis lábasban felolvasztjuk a vajat, ráhintjük és megpirítjuk benne a lisztet, majd apránként, folyamatosan keverve hozzáadjuk a tejet, így csomómentes lesz a krém. Beletesszük a fahéjat, sózzuk, borsozzuk, elkeverjük benne a lereszelt sajtot, majd hozzákeverjük a hagymát is.

20 x 30 cm-es mélyebb tűzálló edény aljára öntünk a szószból, teszünk rá egy réteg tésztát, megkenjük szósszal, és beborítjuk a padlizsánszeletekkel. Erre is szószt kenünk, majd ismét tészta következik, rá szósz, majd padlizsánkarikák, és ismét szósz. Minden második rétegre egy-egy szelet sonkát fektetünk. Az utolsó előtti tésztalapra paradicsomkarikákat teszünk, betakarjuk az utolsó tésztalappal, leöntjük a fahéjas besamellel.

A besamel bőven ellepi a tésztát, és köré is jut belőle, ebbe szórjuk a feldarabolt lila hagymát.

Alufóliával fedjük, kb. 35-40 percre 180 fokos sütőbe tesszük, majd levesszük róla az alufóliát, megszórjuk reszelt sajttal, visszatoljuk a sütőbe, és pirosra sütjük. Azonnal tálalhatjuk.

A tészta teljesen megfő a szószban, ezért nyersen használjuk a rétegezéshez. Bármilyen más tésztával is készíthetjük, amellyel elérjük a lasagne-hatást.

Grillezzünk sajtot - összehasonlítás

Az utóbbi időben nagyon rászoktunk a grillezett sajtra. A nyári melegben, meg egyébként is jó a grillezett sajtban, hogy nagyon hamar elkészül. Nagyon ízletes, nagyon jól passzítható az általunk szeretett salátákhoz.

Gondoltam, összeszedem a tapasztalatokat a grillezhető sajtokkal kapcsolatban. Előre szólok, hogy mi nem vagyunk nagy "sajtosak", bár az egyik fontosam annyiszor enne rántott sajtot, ahányszor megcsinálnám, illetve nálunk nincs tésztaétel valamilyen sajt nélkül, de mégsem mondom, hogy nagy sajtevők lennénk. Nem szeretjük ugyanis az extrább sajtokat. Én egy penészes sajttól kiszaladok a világból... és néhány, mások által nagyon kedvelt sajtnak a szagát sem bírom... Tehát, ízlések és pofonok... ez a mi általunk kipróbált sajtok listája. Nagyon fontos még, hogy én nem kimondottan grillen sütöm a sajtot, sokkal inkább teflonos serpenyőben, vagy vaslapon. 

Akkor nézzük a listát. 

A legjobban szeretett az Anikó füstölt grillsajtja. Bár, ez a legzsírosabb is, mégis ő a favorit. Igyekszem úgy kérni, hogy ne "háromszögre" vágják, hanem 1,5 cm-es szeleteket kérek belőle. Ez megkönnyíti az én dolgomat is, mert így a csomagolásból rögtön a serpenyőbe kerül, nem kell darabolnom se. 

Szinte mindegyiket ugyanúgy sütöm. Száraz, forró teflonserpenyőben, vagy vaslapon. A serpenyőbe helyezve kb. 1-2 percig nem nyúlok hozzá, hogy a felületén kéreg képződjön, majd megfordítom és a másik oldalt is átsütöm. Mivel ez sajt, nem maradhat "nyers". Ennyi idő alatt bőven átmelegszik, megolvad. A serpenyőből egy kiszedőlapát segítségével simán kiszedhető. Mint írtam, ez a legzsírosabb, így bőven engedi magából a zsiradékot sütés közben, viszont talán a legízletesebb is lesz.

A törökbálinti Cora-ban 1 kg 2599,- Ft-ba kerül

A következő kedvenc a Gelej natúr gomolya sajtja (tehéntejből). 

Sütni ugyanúgy sütöm, tehát száraz, forró serpenyőbe helyezve, de itt csak 1-1,5 percig pirítom egy-egy oldalát, mert jóval olvadékonyabb, mint az előző. Ezt a sajtot pirítottam már úgy is, hogy mandulát, diót, szezámmagot, lenmagot szórtam alá, majd áfonya- vagy szilvalekvárral tálaltam. (Sütöttem már durvára aprított színes borskéregben... szerették úgy is...) Imádom! Létezik füstölt gomolya is, azzal is érdemes kipróbálni a grillezést. 

Ez a sajt a leginkább zsírszegényebb az összes közül. Sütése után a serpenyő szinte száraz marad, nem enged zsiradékot a sütés közben. 

A törökbálinti Cora-ban 1 kg 2199,- Ft-ba kerül

kép innen

A harmadik az általunk kedveltek közül a Karaván füstölt gomolya sajtja.

Sütni szintén száraz, forró serpenyőben szoktam, nagyjából ugyanúgy, mint az Anikót. A nagy trükk, hogy nem szabad hozzájuk nyúlni, nem szabad emelgetni, megnézni, hogy mennyire sült meg. Beletesszük a serpenyőbe és csak az 1-2 perc letelte után mozdítjuk meg. Nem fog leégni egyik sem, viszont remek sült kéreg keletkezik a felületükön és nagy előnyük, hogy grill hiányában sima serpenyőben is elkészíthetőek.

A karaván előnye, hogy eleve szeletelhető formában árulják, így nem jelent gondot, hogy szeletet kérjünk belőle. 

Finom, enyhén füstölt ízű. Nem tudom, hogy miért csúszott a harmadik helyre, talán azért mert ez a legdrágább. Ízben az Anikó a mindent vivő... ha füstöltet akarunk, nekünk az is tökéletesen megfelel.

A törökbálinti Cora-ban 1 kg 2999,- Ft-ba kerül

Nincs több kép, de meg kell még említenem, hogy vettem már valamilyen görög sajtot, amit direkt grillsajtként árultak. 

Nem tudom a pontos nevét, a számlán "SAG sütnivaló sajt"-ként szerepel. Az összes közül a legkeményebb, és legsósabb változat. Az ára is ennek a legmagasabb. Nekünk nem jött be, de másnak hátha...

A törökbálinti Cora-ban 1 kg 3699,- Ft-ba kerül

Grillezni szoktam még feta, vagy feta jellegű sajtot is. Annyiban különbözik a többitől, hogy a feta alá kell némi olaj is. Ami visszatart a fetától, hogy olyan sós, hogy utána úgy járunk inni, mint a lovak az itatóba... vagy pestiesen szólva, kiisszuk a Dunát utána...

Nagyon érdekelne, hogy ki, milyen sajtot szokott még grillezni, illetve, hogy milyen áron veszi azokat. A Cora árai általában magasabbak, mint a többi hiper árai... Így az árakat így tessék nézni.

Jó grillezést!:)

Beszámoló...

Volt egy bejegyzésem még az ünnepek előtt, egészen pontosan november 26-án. Aki nem látta, megnézheti ITT. Ezen beszámoló egy ajándékba készített "töltött sajttal" volt kapcsolatos. A készítés folyamatáról képek is készültek, majd a "kész" ajándékról, azaz a már olajban úszkáló sajtkockákról is megmutattam a képeket.

Hogy miért írok megint róla? Mert kérem, ezen sajt átadásra került, majd felbontásra...

És iszonyatosan nagy sikere volt! Mint azt írtam, november végén készült, még 26-a előtt, tehát, ma, azaz 2010. január 5-án közel 50 napja... Ebben természetesen benne van a tej csöpögtetése is, illetve az elkészülése utáni olajban ázása.

És semmi baja, sőőőőőőőőőőőőőt! A sajt remekül átvette a töltelékek ízét. Legjobban a chilis "meglepetés" aratott sikert, bár gondolom, hogy azért, mert az a legbrutálisabb ízbomba... A diós nekem nem jött be, mert a dió megpuhult, így nem ízlett.

Aki kapta, azóta arra biztat, hogy kezdjek neki a sorozatgyártásnak...

Tehát, ha valaki elkészíti, nyugodtan megcsinálhatja bőven az átadás előtt, mert az olajban nem lesz semmi baja, nem kell félni, hogy a töltelékektől belülről romlana meg. Mondjuk, javaslom a fűszeres tölteléket, azért az a biztos, illetve, hogy szárazan kerüljön a sajtba...

Ezen adagot kb 1000,- Ft-ból bőven ki lehet hozni, ha kisebb üvegekbe töltjük, kevesebbet ajándékozva, kevesebb olaj kell hozzá, még olcsóbb. Az olaj ára dobja meg, mert egy liter olívaolaj kb 1000,- Ft körül van. Illetve, ennyiért már kaphatóóóóó....

Meglepetéssel töltött sajtkockák olajban - VKF XXX.

Ez egy olyanfajta gasztroajándék, amit az utolsó pillanatokban érdemes elkészíteni. Mivel nem sima sajtgolyók, hanem töltöttek, ne hagyjuk, hogy a töltelék miatt esetleg megromoljon, időzítsük úgy, hogy az átadás előtti napon készüljön el. Ha átadjuk, úgyis meg lesznek számolva az órái...

Nem olcsó, és nem gyors. Viszont, bár látszólag sok pepecs munka van vele, szerintem nem szorul be az ember vele a konyhába, napi egy-két perces törődést igényel, majd a folyamat vége felé kb fél órás munka van vele. Viszont az eredmény fergeteges! Mind külsőleg, mint belsőleg!

Hogy mi is ez?

Tej, joghurt, némi fűszer, idő, kis munka, olaj, látványos ajándék. Ennyi. De mivel gondolom, hogy ez így nem sok, részletezem is!

A folyamat képekben:

Veszek három liter zacskós tejet. Egy arra alkalmas lábasban felmelegítem, hozzá öntök egy doboz joghurtot elkeverem, majd magára hagyom őket. Azaz ott hagyom a konyhapulton, nem csinálok vele semmit, maximum lefedem, vagy letakarom. Pár óra elteltével már látszik, hogy "beindult a folyamat". Még hagyom, a pulton, majd egy-két nap elteltével, amikor már ilyen az állaga, mehetünk tovább.

Egy nagyobb szűrőbe gézlapot terítek. Erre tökéletesen alkalmas a tiszta konyharuha is. Gézlapot a patikában 180,- Ft-ért lehet kapni. Befőzéses időszakban hiánycikk, de ilyenkor biztos lesz megint. Ha van, én többet veszek egyszerre, bár használat után tökéletesen kimosható, pár óra alatt megszárad, és megy a fiókba.

Tehát, a szűrőbe egy sűrű szövésű anyagot terítek, a szűrő alá egy mély tálat teszek!

A szűrőbe öntöm a "masszát". Már rögtön látni, ahogy a savó folyik belőle. Most várok egy pár órát, annyit, hogy olyan formát vegyen fel, hogy a géz négy sarkát össze tudjam kötni, és egy fakanálra fellógatni. Ha ezzel megvagyok, megy a hűtőbe! Naponta ellenőrzöm, a kifolyt savót kiöntöm egy másik edénybe, mert roppant egészséges dolog az is! Mehet levesekbe, süteményekbe is. Adagonként le lehet fagyasztani! Egy ilyen három literes adagból minimum két liternyi savó keletkezik! A napi ellenőrzésnél kibontom a gézlapot, a masszát átkeverem, hogy minél jobban kicsöpögjön. Sózhatom, fűszerezhetem. Jelen esetben ez nem történt, majd mutatom, hogy miért nem... Még valami! A napi átkeverésnél egy idő után már olyan sűrű a massza, hogy nem lehet keverni rajta. Én akkor a gézzel együtt megcsavargattam, mint a vizes ruhát. Még így is rengeteg savó távozik belőle! Tehetünk rá nehezéket, hogy az is nyomja, könnyítse a savó távozását!

Kb egy-másfél hétnyi csöpögtetés után ilyen sűrű massza lesz belőle! Ez itt a képen a három liter tejből készült sajt. Az egyiken még rajta van a géz, a másikon már nincs.

A masszát krumplinyomóval összenyomom, átdolgozom.

Ennyire krémes lett:

Fogok egy jégkockatartót, vékonyan bekenem olajjal, és a sajtból egy kanál segítségével félig megtöltöm a lyukakat.

Ez az adag kb másfél ilyen jégkockatartónyi lesz!

A sajtot most sózom, borsozom és minden lyukba teszek valamit. Jelen esetben került bele rozmaring, dió, fűszeres paradicsompüré, és szenya módon iszonyat csípős chili... :))

Hagytam üresen is. Olyan ez, mint a Harry Potterben a cukrok, ki tudja, hogy milyen ízű lesz, amibe beleharapsz....

A kis lyukakat a sajttal befedem.

Így néz ki, ha teljesen lefedtük a lyukakat. A paradicsompüré keveredhet a sajttal, ez nem gond, még jól is mutat!

Az így megtöltött jégkockatartót a hűtőbe teszem, és kihűtöm. Mehet egy pár órára a mélyhűtőbe, könnyebb lesz kiszedni a tartóból. Ha könnyebben akarom kiszedni, beleszúrok egy-egy fogpiszkálót.

A jégkockatartóból való eltávolítás után kicsit formázom, ha szükséges, de nem fogja a kocka alakot elveszíteni, maximum a tetején kell a fogpiszkáló okozta rést betömni, vagy a formán túllógó sajtot eltávolítani.

Ha készen vagyunk, egy tiszta befőttes üvegbe tesszük, amibe zöldfűszereket, rózsaborsot és olíva olajat öntünk. Felhasználásig a hűtőben tároljuk!

Remek ajándék, de drága!!!

Ebből az adagból, azaz a három liter tejből, az egy joghurtból az első képeken látható adag + 5-6 db jön ki! Ez még így nem lenne drága, de a ráöntött olaj miatt nem túl olcsó ajándék, viszont, hihetetlen látványos!

Még valami! A hűtőben csöpögtetés közben van egyfajta "szaga". Ez az érzékenyebb orrúakat zavarhatja. Ha van ilyen körülöttünk, zárjuk dobozba, vagy erre az időszakra tiltsuk el fent nevezetteket a hűtőtől, különben folyamatosan azt fogjuk hallgatni:

- Savanyú tejszaga van a hűtőnek!

Nah, persze, hogy az, milyen "szaga" lenne, füstölt csülök???

Friss hír a sajt eltarhatóságával kapcsolatban olvasható ITT!

Rántott sajt - a mindegy kaja...

Tegye fel a kezét, aki már részese volt ilyen beszélgetésnek:

-Mit ennél holnap?

-Nekem mindegy.

Ilyenkor én erre ezt szoktam válaszolni: A mindegy sajnos tegnap elfogyott...

Másik folytatása a beszélgetésnek:

-Jó, akkor csinálok pörköltet nokedlival, jó?

-Nekem mindegy, jó lesz. De ha van kedved, ehetünk rántott sajtot is!

Lássam a kezeket a magasban!

Nah, írtam már, hogy szerintem én elélnék kb 10 ételen, de van körülöttem valaki, aki viszont ezt kb három étellel is meg tudná oldani... (milánói, pörkölt, rántott sajt)

Persze, mondanom sem kell gondolom, hogy nem pörkölt készült, hanem:

Rántott sajt

Hozzávalók:

• 30 dkg trappista sajt
• 25 dkg karaván, vékony (kb 5 mm-es) páros számú szeletekre vágva
• gépsonka vékony szeletben (fele annyi szelet, amennyi a karaván)
• liszt
• tojás
• zsemlemorzsa
• olaj

Hogy milyen a tökéletes rántott sajt? Sok-sok mindentől függ, de a legfontosabb, hogy sütés közben ne hagyja el a bundáját, azaz ne folyjon ki belőle, tálalásakor ne az üres panírt tegyük a tányérra.

Rengetegszer rántottam már sajtot, és most elárulom a titkot, hogy nem folyik ki a bundájából a sajt sütés közben...

Tehát, felszeletelés után panírozzuk be (liszt, tojás, zsemlemorzsa). Ezt ismételjük meg, tehát, két réteg panír legyen rajta. Majd ha az összessel készen vagyunk, csomagoljuk be, és tegyük be a mélyhűtőbe. Minél tovább ott tudjuk tartani, annál kisebb a veszélye, hogy sütés közben elhagyja a bundáját!

Amióta így sütöm, nem volt rá példa!

Ha a sütésre kerül a sor, öntsünk olajat egy arra alkalmas edénybe, melegítsük jó forróra, mert a sajtnak forró olajra van szüksége, majd úgy hidegen tegyük a sajtot az olajba és süssük mindkét oldalát aranybarnára. Egyszerre ne tegyünk az olajba sok sajtot, mert visszahűtik az olajat!

És még valami. Ez itt kérem a füstölt rántott sajt sonkával töltve. Iszonyatosan laktató étel!

Egy ilyen szelettel ki tudunk váltani kb 3 szeletnyi trappista sajtból készült rántott sajtot!

Ehhez eleve szeletelve kérem a Karaván sajtot, majd két szelet közé teszek egy vékony szelet sonkát. Mehet még bele csemegeuborka szintén vékony szeletre vágva. Panírozni ugyanúgy kell, mint a sima sajtot. Sokkal kisebb az esélye, hogy kifolyik, de sütés előtt ezt is tegyük a mélyhűtőbe!

A legtöbb nagyobb ABC-ben eleve van szeletelt Karaván. Inkább azt vegyük meg, ne bízzunk a kiszolgáló szemmértékében!

Helyeske, ugye???

Tálalni krumplipürével és rengeteg tartárral szoktam!

Végre, megint hús, ha pulyka is...

Csináltam egy kis sajtot (ezt milyen jó olvasni... enni meg pláne...) és mivel alig bírtam, miközben a golyókat gyártottam belőle, adta magát, hogy kell a másnapi, azaz a mai ebédembre is belőle. És így lett. Ma megint fehérje, tehát HÚÚÚÚS, nah, jó, hús, de a lightosabb pulykamell. Semmi extra nem történt vele, tulajdonképpen csak besóztam, beborsoztam. Megdinszteltem egy fej hagymát apróra vágva, és ment rá a hús. Pirosra sütöttem, miközben a hagymák is sültek a szaftjában. Amikor már késznek ítéltem, tettem rá egy kis sajtszerűt, a még laza sajtból és természetesen ment rá egy kis snidling. Ez nem egy recept, csak egy leírása a mai ebédemnek. Ha majd itt az idő, joghurtos jégsalátával fogom enni, amit meglocsolok egy kis lenmagolajjal.

Végre, végre, végre kész van!!!! "Beérett" a sajt a konyhámban!

Házi sajt! Ma ugyan gyümölcsnapom van, de muszáj voltam ma megcsinálni, illetve befejezni, mert már annyira vártam! És nem csalódtam! Ez valami.... Iszonyat finom lett. Nem tettem bele fokhagymát, mert az elsőnél kíváncsi voltam, hogy milyen lesz ízesítés nélkül. Csak só ment bele, abból is himalájasó. És annyira finom lett! A kis golyókba snidlinget tettem, és a pácolajba is csak simán snidlinget, illetve daráltam bele frissen borsot, és kapott egy kis fűszeres olajat. Gyönyörű lett! Nem csináltam az egészből golyókat, mert simán villával meg tudnám enni az egészet.  A recept tökéletes, és ez sajt valami pazar! Holnap megyek is a következő adag tejért, és folytatom a sajtgyártást.

A recept, kb a következő:

Hozzávalók:

• 
  
  
  3 liter zacskóstej
• 
  
  
  1 doboz natúr joghurt

Meglangyosítom a tejet, elkeverem a joghurttal, és két nap alatt hagyom az egészet langyos helyen joghurttá változni. Két nap elteltével én a gyógyszertárban vásárolt gézlapba öntöttem, amivel előtte kibéleltem egy nagy gyümölcs, vagy tésztaszűrőt. (hasonlóan készül nálam a Tzatziki is, csak ott eleve a joghurtot csurgatom ki, a gézlap segítségével, ami kb 60x60 cm)Csak sóztam, más fűszert itt még nem kapott, a só kb két-három kiskanálnyi himalájasó, ezzel elkevertem. Az első két nap után már a hűtőben tároltam. A tésztaszűrő tetejére tett fakanálra akasztottam az összekötött gézbatyut, a tésztaszűrő alá egy mélyebb tálat tettem. A tésztaszűrő alá tettem egy lefordított kistányért, mert egy éjszaka alatt is annyi lét engedett, hogy reggelre már állt volna a saját levében. Ahogy Fűszeres Eszter is írja, két nap elteltével kibontom, átkeverem, hogy a puhább részek is kicsöpögjenek. Nah, ezt én már nem bírtam ki, két nap "csöpögés" után a szélein már kemény, gyúrható volt a sajt, ebből lettek a kis golyók, amik mentek az olajba, illetve előtte a belsejükbe a borsos snidling ment. Ha a megadott recept szerint jártam volna el, ma, amikor két napja csöpögtetem, átkevertem volna, és újabb két napig csöpögött volna, amikorra az egész teljesen "kemény" gyúrható állagúvá változott volna. Csak volna, mert nem bírtam tovább. Annyira vártam, hogy milyen, hogy már ma elővettem, a keményebb részekből begyúrtam egy pár golyót (olajos kézzel), a többit eltettem és a holnapi ebédemhez fogom használni, illetve, bekevertem borssal, snidlinggel és paprikába töltöttem.