A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virág. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virág. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. szeptember 18., vasárnap

Kozmetikumok a konyhából - házi körömvirág krém


Ha valaki követi a blogot, tudja, hogy én karácsonyra általában saját készítésű ajándékokat adok a fontosaimnak. Ezek nem amolyan haszontalan dolgok, mint a 158. saját festésű doboz, hanem vagy ehető, vagy valamire használható, dolgok. Már tavaly is terveztem, hogy készítek házilag körömvirág krémet, de akkor elmaradt. Most viszont időben kezdtem hozzá ennek a "hatalmas műveletnek", azaz időben eszembe jutott, hogy most virágzik a körömvirág, most kell valakinél kalapolni érte... Elsóhajtottam magam a facebookon, hogy ki tudna nekem körömvirág lelőhelyet, és pár percen belül meg is érkezett a válasz Krisztinától, miszerint neki van a kertjében, és szívesen meglep vele. 

Krisztinával két-három havonta megejtünk egy kávézást valahol, így adott volt, hogy a következő kávézás alkalmával hozzám kerülhet egy hatalmas csokor körömvirág. Így is lett, azaz akkora csokor virágot kaptam, hogy ennyit szerintem egy mezőn lehet csak találni. Krisztinának itt is köszönöm a virágot, meg minden mást is...:)

És akkor, hogy hogy készült a krém. A virágokat vízbe tettem és egészen addig a szoba díszei voltak, míg el nem kezdek hervadni. Természetesen nem vártam meg, míg teljesen elhervadnak, csak addig, amíg már elkezdték összecsukni a virágaikat.

Körömvirág krém

Hozzávalók

  • nagy csokor körömvirág (a virág feje és zöld szára is!)
  • 50 dkg sertészsír (bolti sertészsír)


A virágot nagyobb darabokra vágtam. A zsírt melegítettem, amikor teljesen felolvadt és forró volt, beledobtam a virágokat, egy-két percig sütöttem benne, eközben a virág serceg és esetleg fröcskölhet is, majd elzártam a gázt, lefedtem az edényt és egy napra magára hagytam őket. (Itt meg kell, hogy jegyezzem, hogy én használok sertészsírt, mégis kifejezetten rosszul voltam az intenzív zsírszagtól..., így a krém elkészítését kereszthuzatban ajánlom...)

Másnap az egészet felmelegítettem, de csak addig, amíg a zsír leolvad a virágról. Először nagyobb szűrön leszűrtem, így a nagyobb részekről lefolyt a zsír. 
(Az így keletkezett virágot, szárat nem dobtam ki, mert Szilvi barátnőm majd remek szappanokat készít belőlük, így beletettem egy nejlonba és amíg nem találkozom Szilvivel, a mélyhűtőben várakoznak.)

A leszűrt zsír ekkor még kicsit "homokos", nem teljesen tiszta, így egy nagyon sűrű szűrőn is leszűrtem, majd tisztára mosott, üvegből készült krémes dobozkákba adagoltam őket. (Fontos, hogy amibe adagoljuk üvegből legyen, mert a műanyagból olyan dolgok oldódhatnak ki, amik nem túl egészségesek... Erre a célra kb. három éve gyűjtöm a szemránckrémeim tégelyeit, így ez úgymond ingyen volt.)

Az elkészült krémeket karácsonyig a hűtőben tárolom, hogy minél később avasodjanak.
Eltarthatóságukra nem tudok mit írni, mert nem hinném, hogy megromolhatna, maximum megavasodik a sertészsír, de az sem fog szerintem. Eleve pici tégelyekbe adagoltam, így egy év alatt elfogynak majd, jövőre meg készíthetem az újabb adagot. 

A körömvirágot egyébként lehetne olíva olajban áztatva is használni, de ahogy több helyen is olvastam, a legjobban ezzel az eljárással nyerhető ki a körömvirág értékes hatóanyaga. 

A körömvirágról ITT is olvasható, hogy mi mindenre jó, és lehet, hogy újdonságot árulok el, de még ehető is! 

Egyre több házi kozmetikumot használok, így hozom majd a házi szappant és a házi dezodort is. 

A körömvirág szezonja júliusban van, így jövőre akkor kell majd hozzálátni. 

A képek nincsenek színezve, a krémnek valóban ilyen napsárga színe van. 


2009. december 3., csütörtök

Jerikó rózsája


Ha minden igaz, 10-12 évvel ezelőtt vettem egy dobozt valahol. Annyi volt ráírva, hogy Jerikó rózsája. Az ára nem volt egy túlzottan nagy összeg, a dobozról egy zöld kis bokor vigyorgott rám. Nem olvastam el különösebben, hogy mi ez, csak megvettem, hazavittem. Aztán otthon szembesültem vele, hogy a doboz egy összeszáradt valamit rejt. Először kicsit/nagyon felmérgesítettem magam, hogy micsoda egy szemetet vettem már megint... Aztán elolvastam, hogy mi is ez. Azóta ez a növény karácsonykor zöldbe borul, majd a szekrény mélyén, sötétben, locsolás nélkül tölti az év kb 355 napját... Azt olvastam valahol, hogy nem is ez az igazi Jerikó rózsája, vagy Jerikói rózsa, de ez nekem mindegy, én annak hívom.

Ami tény, hogy ha túl sok vízben áll, penészesedhet. De ami a csoda része, hogy ebből a száraz csomóból egy pár óra múlva már nyiladozó növény lesz!


A Wikipédia ezt írja róla:

A jerikói rózsa név a Kr. e. 200 körül élt Sirach könyve nyomán keletkezhetett. Ennek 24. fejezete 18. versében található a következő hasonlat: „Úgy növök fel, mint a pálma Engeddiben és a rózsák Jerikóban.”

Ez a növény a Linné-től kapta nemzetségnevét, amely a görög anastasis (feltámadás), származéka, ami ez esetben a növény újjáéledését jelenti. A hierochuntica név sokkal régibb eredetű, és Jerikó görög neve Hiericho él benne.

A Nílus jobb partján fekvő Antonie nevű temetővárosban a 400-as évek előtt élt keresztény múmia kezében egy ilyen növény gombolyagot találtak. A középkorban a híres arab orvos és utazó, Ibnel Beitar (1197–1248) említi a gyógynövényekről szóló munkájában. Ebben az arab munkában keff Mariam, Mária keze, a növény neve.

Ezen kívül a következő arab neveit jegyezték fel: kufefe, kezecske Egyiptomban és a Vörös-tenger beduinjai között; kamash, harapófogó Felső-Egyiptomban; komesht en nebi, a próféta harapófogója a Szaharában; gebeda vagy gabda, ököl Egyiptomban; keff Fatma, a próféta leányának keze Algir beduinjai körében; id Fatma binten nebbi, Fatmának, a próféta leányának keze Biszkrában.

Európában az 1400-as években van az első írásos említése Benedetto Rinio kéziratos füveskönyvében, rosa sanctae Mariae néven.

A középkor jerikó rózsája a Asteriscus maritimus, egy élénksárga virágú cserje volt. A középkor orvoslásában, az álomfejtésben és kártyavetésben is nevezetes szerep jutott neki. Vele jövendöltek a sóvárgott családi gyarapodásra.

A század elején Európában török házalók árulták. Akkoriban sok mendemonda terjedt el róla: a szentföld zarándokai azt híresztelték, hogy karácsony éjjelén újra kinyílik, de csak akkor, ha kálvinista nincs a házban. Ahol ilyen növény van, abba a házba a mennykő se csap.



Az az oldal, ahonnan a képet vadásztam, ezt írja róla:

Különleges csodabogár mondhatnánk, de ez inkább egy csodanövény, amely víz hatására kinyílik és kizöldell, majd ha nem adunk neki vizet újra összeszárad és akár évekig is így marad. De télen a Jerikó is csak barnul és borzasztóan csúnya látványt nyújt. Sokan ilyenkor inkább kidobják szegényt, mert látni sem bírják otthonunkban. Mi lehet a gond? Szintén a fűtés!A Jerikó egy sivatagi növény, ahol hónapokig nem kap vizet, így a növény ügyesen alkalmazkodott a körülményekhez ezért képes száraz gumó állapotban hónapokig, sőt akár évekig is megmaradni. De a mi száraz meleg és fénytelen otthonunkat nem viseli túl jól. A levegő száraz nincs nap, sem természetes fény, így bár érzi, hogy ki kell hajtania, de csak barna és félig száraz állapotban tudja ezt megtenni. Ezért inkább télire hagyjuk a Jerikónkat száraz gumó állapotban és tavasszal, amikor már nincs fűtés ,süt a nap és van fény akkor vegyük újra elő és adjunk neki vizet.

Forrás: ITT

A fontosak tavaly kaptak ajándékba egy ilyen növényt, kíváncsi vagyok, hogy kinek van még meg, és kinek jut majd eszébe, hogy életet leheljen bele...



És egy film, hogy teljesen érthető legyen. 0,26-tól lesz érdekes a dolog, az óra a bal sarokban jól érzékelteti, hogy mennyi idő kell a száraz növénynek, hogy ismét zöldbe boruljon:




És hogy miért viseli a gasztroajándék címkét? Mert nem szereti a meleget, a legjobb helye a konyhában van, távol a radiátorok melegétől!


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...