A következő címkéjű bejegyzések mutatása: VKF. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: VKF. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 4., péntek

Túrófánk


Ez az a túrófánk, ami annyira egyszerű, annyira finom és olyan gyorsan elkészül, hogy olyan, mintha meg sem történt volna, így biztos diétás is... Nah, persze...  Ez az adag 3-4 felnőttnek kevéske, mert ez is az a típusú édesség, mint a palacsinta... ahogy elkészül, eszeveszett gyors párolgásba kezd, így mire az utolsó kisül, máris kezdhetjük újra a folyamatot...

Túrófánk 

Hozzávalók
  • 25 dkg túró 
  • 25 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 3 db tojás
  • 2 evőkanál cukor (4 dkg)
  • 1 kis dobozos tejföl (175 gramm)
  • 1 csipet
  • 1 citrom reszelt héja (el is hagyható)
a kisütéshez:
  • 3-5 dl olaj


A robotgép táljába adagoljuk a túrót és szép sorjában hozzáadunk minden hozzávalót, majd jól eldolgoztatjuk a géppel. (Nem, nem törjük össze a túrót, majd a gép ahogy kavargatja összetöri.) Gép hiányában a túrót összetörjük és a hozzávalókat sorjában adagolva összekeverjük a tésztát.
Kb. negyed órát, azaz nagyjából 15 percet pihentetjük.
Mélyebb lábasban olajat melegítünk. Ha az olaj forró, a tésztából két evőkanál segítségével tetszés szerinti méretű "labdákat" szaggatunk bele. 
Nagyon gyorsan elkészülnek. Sülés közben megdagadnak és át is fordulnak az olajban. Ha nem tennék, segítsünk nekik, hogy minden oldaluk aranybarnára süljön.

Papírtörlőre szedjük, majd megszórjuk fahéjas porcukorral és baracklekvárral tálaljuk.

Ezen recepttel is nevezek Tücsökbogár VKF fordulójára...  Részletek ITT.





2011. január 14., péntek

PROFITEROL VKF!


A nagy kedvenc...

Volt idő, amikor minden péntek este hatalmas adagot készítettem belőle, mert eteti magát a kis ééédes.
Nem bonyolult, és túl sok idő sem kell hozzá. Tessék kipróbálni, mert nagyon szerethető dolog. 

Ez a recept a Kifőztük 2011/1-es számában jelent meg. Az újság ingyenesen letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról.

És ezt a receptet nevezem a VKF-re aminek a háziasszonya TücsökBogár!:)


Hozzávalók

az égetett tésztához:
  • 4 nagy tojás
  • 12 dkg finomliszt
  • 10 dkg vaj
  • 1 evőkanál porcukor
  • 1 dl tej
  • 1 dl víz
  • csipet só

a töltelék hozzávalói:
  • 2-3 dl tejszín, vagy mascarpone
  • 2-4 evőkanál porcukor
  • ízlés szerint kakaópor

a külső alapkrém hozzávalói:
  • 15 dkg porcukor
  • 8 tojássárgája
  • 1 evőkanál vaníliás cukor vagy vaníliakivonat
  • 5 dl tej

a csokoládés krémhez:
  • alapkrém
  • 15 dkg keserű csokoládé
  • 3 dkg cukrozatlan kakaópor

a fehércsokoládés krémhez:
  • alapkrém
  • 15 dkg fehér csokoládé
  • 3 dkg finomliszt
Az égetett tésztához a tejet, a vizet, a vajat és a porcukrot feltesszük forrni. 
Ha forr, beletesszük az átszitált lisztet és addig kavarjuk, amíg a massza csomómentes nem lesz, és el nem válik az edény falától. 
A masszát kicsit hűlni hagyjuk, közben felverjük a tojásokat.

A langyos tésztát robotgép táljába tesszük, és több részletben hozzáadjuk a tojást, miközben a habverővel keverjük. Fényes masszát kell kapnunk, amit habzsákba töltünk. Sütőpapírral bélelt tepsire nagyjából dió nagyságú tésztákat nyomunk. Enyhén megspricceljük vízzel, majd előmelegített, 180 fokos sütőben 30 percig sütjük, vagy amíg a fánkok aranybarnára nem sülnek. Az utolsó 5 percben a sütőt résnyire nyitjuk, hogy a gőz távozhasson.
A tejszínes töltelékhez a tejszínt felverjük, cukorral ízesítjük.
Ha kakaósra szeretnénk, kakaóport is keverünk hozzá. Ha mascarponés krémet töltünk bele, azt a cukorral kikeverjük, esetleg kakaóporral színezzük, ízesítjük.
A külső krémhez elkészítjük az alapkrémet. A tojássárgákat kikeverjük a cukorral, a vaníliás cukorral vagy a kivonattal. Hozzáöntjük a tejet, majd vízgőz felett, folyamatosan kevergetve, besűrítjük. Attól függően, hogy étcsokoládés vagy fehércsokoládés krémet akarunk külső bevonatnak, hozzáadjuk a csokoládét; a keserűcsokoládés változatnál a cukrozatlan kakaóport, a fehércsokoládés változatnál a lisztet.
Még mindig vízgőz felett összeolvasztjuk a krémet és a csokoládét. Csomómentesre keverjük. 
A fánkokat habzsák segítségével megtöltjük a tejszínnel vagy a mascarponés krémmel. A megtöltött fánkokat lapos tányérra vagy tálba tesszük és leöntjük a bevonókrémmel.  Hidegen tálaljuk.


Habzsák hiányában a fánkokat gyógyszertárban vásárolható műanyag fecskendővel is megtölthetjük. A legnagyobb fecskendőnek elég hosszú a csőre, ezzel a fánkokat felszúrhatjuk és a krémmel óvatosan megtölthetjük őket.
A fecskendőt - alaposan elmosva - többször használhatjuk konyhai célokra. A külső krémeket a fánkok megtöltésére is használhatjuk.  Ebben az esetben az egyik krémet a fánkba töltjük, a másikkal pedig leöntjük őket. 


Az első képen igazán fotógén a kicsike... de itt ezen a másodikon, olyan, mint egy... nah, szóval, az elsőn szerintem csinosabb lett..., de biztosíthatom, hogy mindkettő ugyanolyan finom!:)

2010. június 20., vasárnap

VKF XXXV! Grillezés...


Nem mondom, hogy könnyű dolgom van a grillezéssel kapcsolatosan, mert nincs kertem. Se kicsi, se nagy. Maximum egy erkélynek csúfolt "izé" van a tulajdonomban, ahova x éve a lábamat nem tettem ki, mert a felettem lakó oda dobálta a szemetét... 

De van vaslapom, amit ezer éve vásároltam, és azóta rengetegszer használom, és nagyon bevált kis darab, pedig mindössze 2000,- Ft volt. 

Kata a XXXV. VKF háziasszonyaként a grillezésre hívta a bloggereket.

Nem maradt más, elővettem a vaslapot, és megsütöttem egy kis újkrumplit.

Újkrumpli vaslapon sütve

Hozzávalók:
  • 1 kg újkrumpli
  • 2-3 evőkanál őrölt pirospaprika
  • bors
  • 2-3 evőkanál olaj



Igen, ennyi kell hozzá, mégis remek köretet kapunk, és nem is kell olyan sokat várni rá. 
A krumplit megmossuk, a héját rajta hagyva megfőzzük. Nem kell teljesen puhára, de ne legyen kőkemény. Ha megfőtt, öntsük le róla a vizet, adjuk hozzá az olajat, a pirospaprikát, a borsot, és sózzuk meg. A vaslapot tegyük a gázra, amikor jól átforrósodott, a krumplikat félbe vágva pakoljuk rá, majd néha fordítsunk rajta egyet. 
Negyed óra múlva remek köretet kapunk, amit akár magában, egy kis tejföllel is tálalhatunk.


Az ötletet Katánál láttam ITT, csak nálam nem sütőben sült, hanem vaslapon.

2010. május 11., kedd

Eperhab epersziruppal VKF XXXIV.


Tavaly vettem egy habszifont. Volt egy régi is valahonnan, de olyan furcsa volt a belseje, hogy úgy döntöttem, megéri azt a pár ezer forintot az új szifon... A régiben nem volt már tömítés, a fene akart vele szórakozni.

Ezzel a új habszifonnal mostanában remek kis pohárkrémeket gyártok. Pikk-pakk készen vannak, és remekül variálhatóak. Ha leszámítjuk a félelmemet a szifontól, miszerint felrobban, a fejem leröpül, és még a konyha is tiszta hab lesz, akkor egészen megbarátkoztunk már. Már volt, hogy egyedül csavartam bele egy patront! Ez nagy haladás ám!

Ez a hab friss eperből készült, amit ugyan nem szeretek, de a fontosak igen...

Eperhab epersziruppal

Hozzávalók:
  • 25 dkg eper 
  • 2-3 evőkanál porcukor
  • 2-3 dl tejszín
  • 1 teáskanálnyi vanília kivonat (el is hagyható)
Az epret megmosom, és leturmixolom. Kb két-három percig járassuk a turmixot, mert  így majd a passzírozásnál kevesebb munkánk lesz vele. A leturmixolt epret egy nagyon pici lyukú szűrőn átpasszírozzuk, ne menjen bele mag, mert eltömítheti a szifont. (legalábbis gondolom, hogy eltömítheti, meg különben se maradjon benne mag, nah!)
Én kétszer átpasszíroztam az epret, biztos, ami biztos. 

Ha készen vagyunk az eperlét, és a tejszínt keverjük el. Kóstolás után adjuk hozzá a porcukrot, amit ízlésünknek megfelelően adagoljunk. Ha van, keverjük bele a vanília kivonatot, ha nincs ez el is maradhat.

A tejszínes epret öntsük a szifonba, csavarjuk rá a fejet (ellenőrizzük, hogy benne van e a tömítőgumi), majd jöhet a patron. Erre kérjünk meg valakit, ha félünk tőle. (Hogy ne legyen gond, kérjük meg a szomszédot, persze, ha nem kár érte...)

Készen vagyunk!

Azonnal fogyasztható, de hűtőben napokig eláll! 


Az eper passzírozásakor meglepően kevés gyümölcshús maradt, ami tiszta mag, de tömény eper is egyben. Ezt se dobjuk ki, csináljunk belőle eperszirupot! ITT


Tálaláskor nyomjuk a habot egy pohárba és locsoljuk meg a sziruppal, vagy reszeljünk rá csokoládét, esetleg fehércsokoládét!


Ezen desszert a Duende által kiírt XXXIV. VKF-re ajánlott desszert. Duende, olyan ételeket vár nevezésként, melyek vagy fűszerben, vagy alapanyagukban afrodiziákumot, vagyis vágykeltő összetevőt tartalmaznak. Ebben van eper, és van benne vanília. 


Úgy tudtam, hogy az eper, nah, aztán az az afrodiziákumok teteje... Megnéztem ITT, hogy mit is ír a hogyishívják, és meglepődve láttam, hogy nincs benne a felsorolásban. 

Most akkor az eper afrodiziákum, vagy sem? 

Úgy döntöttem, hogy az az afrodiziákum, amit mi annak tartunk. Ez itt epres tejszínhab, epersziruppal... 

Ellenzi valaki, hogy annak hívjam? Szeritnem nem. Tehát, akkor marad. 

Vigyázz, kész, főzz 34! Ez itt egy nevezés lenne...


2010. április 20., kedd

Créme brulee - sült vanília sodó


Imádom. Egyszerűen imádom. Gondolom, az őrült vanília függőségem is okozza ezt az imádatot, illetve, hogy nagyon szeretem az ilyen puding állagú dolgokat. 
Gyerekkoromban két féle kész pudingot lehetett kapni. Csokisat, ami mélybarna, igazi kesernyés csokis volt, és vaníliásat, amiben nem volt sehol egy kis vanília darab sem, viszont a pohár kinyitásakor egy édes, kicsit karamelles szirup volt a puding tetején, amitől teljesen oda és vissza voltam. 
Aztán ez a puding is a eltűnt az üzletek polcairól, mint annyi minden más...

Évek teltek el, mire rájöttem, hogy a cream brulee pontosan azt az ízt hozza elő, amilyen az a puding volt. Legalábbis nekem. 
Azóta a rabja vagyok. Egyszerűen, elmondhatatlanul imádom. 
Októberben beszereztem egy szakácsfáklyát, ami a tökéletes végeredményhez nélkülözhetetlen, legalábbis azoknak, akiknek nincs grillezős sütőjük, vagy mikrójuk.


Créme brulee vagy sült vanília sodó

Hozzávalók 3 adaghoz:

  • 1 vaníliarúd
  • 5 dl tejszín
  • 3 tojássárgája
  • 5 dkg kristálycukor
  • 2 evőkanál narancslikőr (el is hagyható, esetleg helyettesíthető más likőrrel)
tálaláskor
  • cukor a tetejére


Melegítsük elő a sütőt 150 fokra. (én a gázsütő 3-as fokozatán készítettem.)
Vegyünk elő egy sütőbe tehető tepsit, vagy lábast, amibe majd annyi forró vizet kell öntenünk, hogy a belehelyezett soufflé formák feléig érjen a víz.

És akkor jön a sodó:
Egy arra alkalmas edénybe öntsük bele a tejszínt. A vanília rudat vágjuk ketté, és kaparjuk ki belőle az apró magokat, amit adjunk a tejszínhez, de ahogy ezzel megvagyunk, dobjuk mellé a vanília rudat is. Melegítsük meg, de ne forrjon. Ha ezzel megvagyunk, vegyük le a tűzről, és fedjük le.
A tojássárgákat keverjük ki a cukorral, és ha adunk hozzá alkoholt, az is most jöhet bele. A tejszínből vegyük ki a vaníliarudat. Ha a vaníliás tejszín kicsit visszahűlt, keverjük hozzá a tojássárgás elegyet, majd öntsük egyenlően elosztva a soufflé formákba. 

A formákat tegyük az előkészített tepsibe, vagy lábasba, öntsük a formák köré a forró vizet, fedjük le a tepsit, vagy a lábast, és tegyük a sütőbe. 30-45 perc alatt készül el. 
Akkor jó, ha már kocsonyás, nem folyós krémet kapunk, Nem baj, ha még nem "kemény" a hűtéskor össze fog állni! 

Ha készen van, vegyük ki, hűtsük ki, majd szórjunk rá cukrot és azt a szakácsfáklyával süssük rá.
Tálalásig tegyük hűtőbe!

A cukrot tálaláskor is ráolvaszthatjuk, így kellemes vattacukor illat lengi majd be az egész lakást! 



Azt olvastam valahol, hogy nagy fokmérője a cream bruleenek, hogy milyen a tetején a cukorréteg... Mert nem lehet annyira kemény, hogy ne lehessen átvágni, viszont nem lehet annyira vékony sem, hogy simán átmenjen rajta a kanál. Roppannia kell, de mindezt úgy, hogy a roppanáskor, a kanállal már a vanília krémben is legyünk....


Első alkalommal használtam a fáklyát. Ettől is kb annyira tartottam, mint amennyire a habszifontól. Tudniillik, hogy ami felrobbanhat, kigyulladhat, szétpattanhat, vagy bármi olyasmire képes, amit ember ki se tudna találni, az velem mindig megtörténik... Olvasztottam már üveget mikróban, pattant már szét jénai a konyhapulton, máig megmagyarázhatatlan módon, és a szilánkjait, melyek homokszem nagyságúak voltak, hetekig, hónapokig takarítottam, mert mindig előbukkantak valahonnan... (Szedett már ki valaki olyan szilánkot a lábából, ami akkora, hogy nem látszik, de ahogy hozzáér a csipesz csikorog a felülete???)


Szóval, féltem a fáklyától. Alaptalanul. Bár volt előttem egy kép, hogy majd hogy gyújtom fel a  hajamat, vagy a ruhámat, hogy ejtem el, és gyújtja lángra a függönyt, amitől leég az egész lakás, a ház és a kerület, de így utólag ez jó nagy baromság volt a részemről. 


Halálian egyszerű megtölteni, és használni, és ha nem vagyunk hülyék (például olyanok, mint én), még használni sem olyan nehéz, mint ahogy először gondoltam, sőt.
Jó, mondjuk, azt sem gondoltam volna soha, hogy úgy tankolom meg a kocsit a kis kannából, hogy a kanna tartalmát véletlenül magamra locsolom, majd a benzintől tocsogó cipőmben csúszkálva érek haza, és messziről könyörgök a szomszédnak, hogy oltsa el a cigit, mert simán lángra tudnék lobbanni...


Jah, és azt már meséltem, hogy amikor cserélték a házban a gázcsövet és új gázórát kaptunk, úgy sikerült visszaadni a "szakembereknek" a gázt, hogy mindenhol felszereltek, ellenőriztek mindent, csak nálunk nem volt a helyén a gázóra, így amikor a házba végre megint jött a gáz a csövön, én álltam az órával (illetve a helyével, mert az óra ugyebár nem volt felszerelve) szemben és néztem, ahogy visítva ömlik a gáz... Közben a szomszéd kint cigizett tőlem kb 2 méterre e folyóson... 
Lélekjelenlétemnek köszönhető, hogy nem robbantunk fel, mert azonnal ordítani kezdtem, miszerint: ööööööööööööööömlik a gáááááááááááááááááááz, hallja valaki????
És hála az égnek hallották, és kb 5 másodpercen belül el is zárták, de a csőből még vagy 10 másodpercig süvített, én meg elfehéredve pörgettem le a fejemben a jelenetet, miszerint gáz ki, szomszéd szikrájától berobbanva szepy feje lerepül, és a IX. kerületi Önkormányzat és gázszolgáltató közösen tekintenek a hősi hallottjuknak...


Tehát, szakácsfáklyától ne tartsunk, ezt a desszertet pedig mindenképpen kipróbálandóként ajánlom!





2010. április 13., kedd

Meggyes-mákos bulgur - XXXIII. VKF!


Limara  a XXXIII. VKF háziasszonyaként, teljesen egyértelműen a témát a GABONA, GABONA FÉLÉK címen adta meg. Először bajban voltam. Teljesen azt gondoltam, hogy én ebből kimaradok, mert nem használok semmilyen extra gabonát kenyérsütéshez... Aztán jöttek a pályaművek, én meg kezdtem felébredni... Jah, hogy nem csak kenyeret lehet, hanem bármit??? Jah! Nah, akkor nekem is menni fog!

Ez az étel rögtön kettő. Mert hidegen és melegen is fogyasztható, olyan, mint a gyümölcsrizs, és a rizsfelfújt. Szinte ugyanaz, leheletnyi különbség van a kettő között. Ráadásul még egészséges is, hiszen bulgurból készült!

Meggyes-mákos bulgur

Hozzávalók:
  • 6 dl tej
  • 3 dl bulgur
  • csipet só
  • 8 evőkanál barnacukor (sima cukor is jó, illetve mézzel is édesíthetjük)
  • 5 dkg mák
  • 40 dkg meggy (lehet fagyasztott, és befőtt is)
  • tejszín
  • lekvár (jelen esetben meggy lekvár)

A bulgurt a tejben felteszem főni. Hozzá adom a csipet sót és felforralom. Amikor felforrt, lekapcsolom a gázt alatta, lefedem, és magára hagyom. A bulgur nagyon hamar megfő, de szétfőve nem igazán jó, ezért nem főzöm, hanem hagyom a forró tejben megfőni.
Ha kész, belekeverem a mákot, a meggyet és a cukrot. Ketté veszem.
Az egyik részbe, ami a hideg változat lesz, kevés tejszínt keverek, a másikba kevés lekvárt. 

A hideg változatot kivajazott, zsemlemorzsával megszórt tálkákba adagolom, és jól belenyomkodom, majd a hűtőben pihentetem tálalásig.

A meleg változatot kivajazott, zsemlemorzsával megszórt souffle formákba adagolom, és 180 fokos sütőben (gázsütő 4-es fokozat)  kb 10-15 percig sütöm. A lekvár megolvad és szaftossá teszi az édességet.


Tálaláskor egy tányérre borítom az édességeket, de hagyhatom a formákban is.

A meleg változatot megszórom fahéjas cukorral.


A hideg változatra tejszínhabot nyomok és szintén fahéjjal megszórva tálalom.


Limara, köszönöm a türelmet!!!

2010. február 28., vasárnap

VKF XXXII. Tiszta őőőőrület! Egy étel álarcban, de mi ez?


Maimoni meghirdette a XXXII. VKF-et, melynek témája az őőőőrületes ételek, melyek ettől még bőven ehetőek, és finomak is.

Hát, íme, az én "pályaművem":


Sajnos, mivel álarcban van, nem árulhatom el, hogy mi is ez... Segítségül az utolsó két képpel utalok majd rá, de elárulni majd csak valamikor egy pár nap múlva fogom, hogy valójában mi is ez...

Ez a valami annyira ehető, hogy még egészséges is. Egy csepp ételfestéket nem tartalmaz, és aki szereti az összetevőit, az imádni fogja!

Nah, van ötlet, hogy mi is ez?



Nah, nah? Azért nem kis segítséget adtam ám!

2010. január 25., hétfő

VKF XXXI. Puncskocka - vagy valami olyasmi




Tipikus maradékhasznosítási poszt következik. Nemcsak az étel bagatell, de a képek is pocsékul sikeredtek. Így jár az, aki nem fényképez vasárnap, hanem kivárja a hétfő reggelt, majd akkor borult idő van, rohan, és sorolhatnám...
Nekem ezek a határidős dolgok soha nem mennek. Illetve, vagy jó előre elkészülök, vagy a határidő utolsó pillanatában érek a célhoz... Nah, igen.

Ahhoz képest, egyébként, hogy ez egy kis semmiség, és csupa maradékot tartalmaz, kellőképpen finom lett, jelzi a fekete blúzomon található kakaónyom, amit reggel az egyik kocka elfogyasztásával szereztem, majd csak délelőtt a kolleganőm észlelése után próbáltam eltüntetni. Röviden annyit, feladtam. Kakaóporral ne kezdjük mosógép nélkül, felesleges.

Jah, hogy megint elkalandoztam, hogy meg vagyok lepve...

Mi is ez?

Puncskocka

Miért puncskocka? Mert rum van benne, és mert ezt találtam ki neki névként.
Halálian egyszerű, percek alatt kész, és percek alatt elfogy, de vigyázzunk a kakaóporral, ami borítja!

Került bele egy kis ledarált keksztészta maradék, illetve némi ledarált mézeskrémes tészta "széle" (poszt később).
Került bele továbbá némi vaj, és rum, illetve kevés tej, még kevesebb cukor.

Arányokat nem írok, mert ez a maradékoktól függ.



Viszont, hogy lesz ebből a látszólag semmiből mégis ilyen pofás kis kocka???

Egy pár hete vettem egy ILYET. Ezt most szépen ki is próbáltam, és remekül működik, esküszöm jobban, mint a "neves" szilikonformáim (tupper névre keresztelt változatokról beszélek...). Annyi történt, hogy a formát víz alá mártottam, majd megszórtam kristálycukorral, és belenyomtam a kekszes valamit. Amikor megtelt egy kocka, egy kanál segítségével, jó erősen nyomva tömörítettem az anyagot, majd a felesleget eltávolítottam. Megfordítottam a jégkockatartót és egyszerűen kinyomtam belőle a kockákat. Nem deformálódtak el, remekül megtartották a formájukat, és nagyon egyszerűen kijöttek, elváltak a szilikontól. Remekül használható darab, jó lesz a sajtkockáknál is!


A kockákat utána keserű kakaóporral megszórtam, és már készen is voltak. Élőben sokkal szebbek, mint ezeken a pocsék képeken. Ha ma lesz időm, és még lesz kocka, akkor megpróbálok jobb képeket feltenni, csak nem akartam az időt húzni, és lecsúszni a VKF-ről...


2009. november 30., hétfő

Petrezselyem fokhagymás olajban - VKF XXX.



Ez itt kérem a petrezselyem üvegbe zárva. Vettem öt csokor petrezselymet, jól megmostam, majd teljesen leszárítottam. A leveleket a szárakról lecsipkedtem. Ez volt a leghosszabb tennivaló vele.
A levélkéket késes robotgépbe szórtam (helyette a turmix is tökéletes, vagy a botmixer), kb egy dl olíva olajat öntöttem rá, megsóztam, borsoztam, és mellé raktam három gerezd fokhagymát. A géppel teljesen apróra apríttattam, majd jól kimosott üvegbe töltöttem. A tetejére kb egy centinyi olajat öntöttem.



Ajándékba adva, tehetünk bele diót, parmezánt reszelve, esetleg pirított fenyőmagot.



Nem mondom, hogy túl "szapora". A képen látható adag kb 5 csomag fehérrépáról lett levágva.


2009. november 29., vasárnap

Fűszeres muffin - VKF XXX.


A tészta ugyanaz, mint a répatortánál, amit ITT már leírtam, de azért bemásolom, hogy itt is meglegyen.

Hozzávalók:
  • 2,5 dl cukor
  • 4 tojás
  • 3 dl olaj
  • 5 dl reszelt sárgarépa
  • 5 dl liszt
  • 2 teáskanál sütőpor
  • l teáskanál szódabikarbóna
  • 2 teáskanál fahéj

és ami változott, azaz a "karácsonyisága" miatt tettem hozzá még:
  • két marék dió (nem darált)
  • 1 teáskanál gyömbér
  • 1 teáskanál őrölt szegfűszeg

A cukrot, tojásokat, olajat összekeverem. Hozzáadom a reszelt sárgarépát, elkeverem, a lisztet, sütőport, szódabikarbónát, fahéjat, gyömbért, szegfűszeget, és a diót. Muffinpapírokkal bélelt muffinsütőbe kanalazom. 180 fokos sütőben kb 40-45 percig sütöttem. (Tűpróbával ellenőrizhetjük, hogy mikor sült meg.)


Minél később készítsük, mert a mézesekkel ellentétben nem áll hetekig. A tetejét díszíthetjük tejszínnel, vagy az eredeti receptben szereplő krémmel, azaz:

A krém hozzávalói:
  • 1 doboz natúr Philadelphia krémsajt
  • 1 teáskanál vaníliás cukor
  • 10 deka vaj (nem margarin)
  • 2 dl porcukor
Ezeket összekeverjük, majd a muffinok tetejére halmozzuk.


Dió helyett mandulát, vagy mogyorót is tehetünk bele!



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...