Balaton.
Nekem a mindenem. Ha lenne bármi, amit negatívumként kellene írnom, akkor sem írnám, mert a nagy víznek szerintem nincs ilyen oldala, így nem vagyok hajlandó semmi ilyesmivel rontani a hírét.
Az elmúlt pár napban elég sok időt töltöttem a nagy víz mellett, a nagy vízben, a nagy víz környékén, és megint sok-sok élmény ért, amit megint nem értettem, nem értek, és szerintem nem is fogok megérteni. Persze, nem kell nekem mindent értenem... de... Ezek egyike sem olyan, amire valami nagyon okos embertől kellene megkapnom a választ.. szóval, nem az a fajta kérdés, hogy hogy marad fent a repülő, vagy ilyesmi. (Tudom, hogy a legtöbb repülő lejön egyszer, sőt, mindegyik lejön valahogy, szóval, nem ez a kérdés lényege, de ez most tényleg mellékes is, nah.)
Tehát, akkor a kérdéseim:
Aki szörfözik, miért gondolja, hogy én a strandon, mondom a strandon, azaz kiépített strandon, gumimatraccal fürdőzve, őt, azaz a szörfözőt figyelve azt várom, lesem, hogy mikor, merre siklik ő a szörföző... hogy mikor, hogy nem fog elütni, hogy hogy fogom túlélni a strandolást, anélkül, hogy ő keresztül ne menne rajtam, miközben láthatólag remekül szórakozik...
Aki vitorlázik, igen, igen, amolyan mini vitorlással, az miért gondolja, hogy ő is úgy járhat el, ahogy a szörföző, azaz, úgy közlekedhet, mintha én ott sem lennék???
Miért kell motorral végigmenni a strand betonján? A barátnőm azt szokta mondani, hogy "karikalábunk" van, mármint a kocsival közlekedőknek... hát... szerintem a motorral közlekedőknek sokkal inkább karikalába van... és ezek általában nem a mopedesek, hanem a naaaagy motorosok... zümmögve, pöfékelve...:(
Ki és hogy nevelte azokat a gyerekeket, felnőtteket, akik mezítláb bemennek egy messziről bűzlő nyilvános wc-be??? Abba a fajtába, aminek a feltámadó szél ha viszi a "szagát", attól a környéken csak vegyvédelmi cuccban lehet megmaradni... Tehát, hogy lehet valaki annyira igénytelen, hogy mezítláb bemegy egy wc-be, majd utána ugyanezzel a retkes lábbal a Balatonba?????
És még valami... amit inkább úgy írok le, ahogy történt..:(
Én jól fejlett igazságérzettel rendelkezem. Természetesen, ezt nagyon sűrűn használom amolyan igazságosztóként is... A körülöttem élők már tudják, hogy ha valami nem tetszik, akkor szólok, jelzem, hogy valami nem ok. Így történt ez valamelyik kora esti órában is Siófokon...
Aznap nem volt túl meleg, a víz sem volt túl meleg, sőt inkább hidegnek mondanám... este hét óra volt... Siófokon van egy olyan partrész, amit feltöltöttek homokkal, így a gyerekek is tudnak pancsolni a bokáig érő vízben. Tehát, este hét óra... hideg víz... Két-három kislány pancsolt a vízben.. mi ültünk a víz partján és fagyiztunk. A kislányok egyikén ruha, ami a vízben rohangálástól vizes, homokos, sáros.. a másik teljesen pucér... a harmadik szintén ruhában... A lányok szaladgálnak, be a vízből, ki a vízbe, majd a pucér kislány leguggol... fél percig sem guggol... (Én mondom, a velem lévő fontosnak, hogy nézd már, még le is ült a hideg homokba...) Majd a kislány feláll... és az alatta képződött rakást hátrahagyva tovább szaladgál... Igen, a víz szélén elvégezte a dolgát, majd tovább szaladgált. Én azt hittem, hogy rosszul látok. A szememmel követtem a kislányt, aki egy babakocsit tologató nőhöz fut, majd meg sem állva, szalad tovább... A nő babakocsival, mellette egy férfi, hosszú shortban, trikóban... a lányok még mindig rohangálnak.
Hát, én nem bírtam... és odaordítottam a nőnek, miszerint, hallóóóóóó, össze kellene takarítani a kislány után, itt a parton. A nő és én közöttem kb. 15-20 méter távolság volt... A nő visszaordít, idézem: "Miért, hova szart?"
Nah, és itt kérdezném, hogy ha tudta, hogy a kislánynak "gondja" van, eszébe sem jutott, hogy valamit tegyen ezügyben, egyszerűen hagyta, hogy a kislány elvégezze a dolgát a Balaton közvetlen partján, ahol a másik két lány utána is szaladgált... Hátha nem szól senki???
Én visszaordítottam neki, hogy itt a produktum a víz szélén és jó lenne, ha összeszedné, mert én és még sokan ebben a vízben fürdünk... vagyis szeretnénk fürödni...
A nő fogott egy nejlont, majd felszedte a gyerek által hátrahagyott kupacot, kidobta egy kukába és mintha mi sem történt volna, tologatta tovább a babakocsit.
Én meg elgondolkodtam. Ez valóban ennyire normális, természetes dolog? A kislánynak ez a normális? Meztelenül rohangálni, leguggolni, ha valamilyen dolga akad, azt egy pillanat alatt elvégezni, majd futni tovább? Otthon is ez járja? A szoba közepén, a lépcsőházban? Vagy hol élnek ezek a disznóólban?
Hol vagyunk, a sötét középkorban, vagy hol? Ne jöjjön nekem senki azzal, hogy csak gyerek... mert ez túlmutat azon, hogy ez a kislány a természet lágy ölén csak úgy elvégezte a dolgát... Mert fel sem rémlett benne, hogy majd jön anya, aki kitörli a fenekét..., sőt, az sem rémlett fel benne, hogy nem végezzük a dolgukat bárhova.
Tudom, hogy vannak olyan új módik, hogy az újszülött gyereket a szobatisztaságra szoktatva már pár naposan elkezdik a bilire szoktatni, deeeeeeee, itt nem erről volt szó. Ennek a kislánynak ez volt a természetes, és itt ez a baj. Meg az, hogy a drága édesanyjának is ez volt a természetes..., mert itt nem a gyerek a hibás, hanem a szülök.
Bevallom, én hazáig dohogtam a dolgon. Ha én nem vagyok ott, nem látom, nem szólok miatta, akkor mi lesz azzal a kupaccal? A másnap elsőként érkező fürdőzök feltakarítják, vagy kikerülgetve pancsolnak majd? Mindezt úgy, hogy a nő másik két lánya is ebben a vízben pancsolt...
Értem én, hogy legyünk minél természetesebbek, de azért álljon már meg a menet!
Mivel a Balaton a szívügyem, ettől az egésztől nagyon mérges lettem. Az, hogy valaki "egyszerűbb", mint mások, hogy neki más a természetes, hogy tesz arra, hogy mi a normális, az tényleg felmenti őt minden alól, mert most mondhatnánk, hogy ennek a családnak ez a normális. De nekem meg nem ez a normális, sőt, nagyon nem... és nagyon unom, hogy vannak emberek, akiknek az igénytelenségük, a bunkó viselkedésük miatt rólunk olyan kép alakulhat ki, amit én kikérek magamnak. Mit is gondolhat ezzel kapcsolatban egy turista?
Nem tudom, hogy mi a megoldás, nem tudom, hogy miért csúszunk egyre lejjebb és lejjebb..., de nincs erre megoldás? És most ne jöjjön nekem senki az elszegényedéssel, meg a társadalmi gondokkal... Az nem pénz kérdése, hogy hova végezzük a dolgunkat... Ha meg az, akkor már régen nagy baj van...:( Az én nagymamám mindig azt mondta, hogy attól, hogy valaki szegény, még nem kell, hogy megegye a kosz... és ez így is van.
