SZERECSENDIÓS CSIRKE

Ezt az ételt évekkel ezelőtt láttam egy főzős műsorban, és eddig ahányszor készítettem, mindig nagy sikert arattam vele. A szerecsendió mennyisége nem elírás, aki bátrabb, tegyen bele egy egész zacskónyit, az eredeti recept annyival készült.  Ez a recept a Kifőztük 2012/2. számában szerepelt. Az újság letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról.

SZERECSENDIÓS CSIRKE

Hozzávalók 4 személyre 

• 1 egész csirkemellfilé (kb. 50 dkg)
• 1 póréhagyma
• 3-4 dl tejszín
• 3-4 evőkanál reszelt szerecsendió
• só
• bors
• 2 evőkanál olaj

a körethez:

• sült krumpli vagy főtt rizs, esetleg tészta

Csíkokra vágjuk a húst, felkarikázzuk a póréhagymát. Megfuttatjuk a hagymát az olajon, majd kiszedjük az edényből, és a visszamaradt zsiradékon fehéredésig sütjük a húst. Felöntjük a tejszínnel, rátesszük a hagymát, majd sózzuk, borsozzuk, és hozzáadjuk a szerecsendiót. Jól elkeverjük, tűzálló edénybe rakjuk, lefedjük alufóliával, és 180 fokos sütőben 30-40 perc alatt készre sütjük.

Sült krumplival, esetleg főtt rizzsel vagy főtt tésztával tálaljuk.

Házi ételízesítő

A házi ételízesítővel kiválthatjuk a készen kapható, adalékanyagokkal „dúsított” leveskockát és a szárított ízesítőket. Az összetevők mennyiségét a saját ízlésünknek megfelelően alakíthatjuk. A bolti változatnál akkor is jobb és egészségesebb eredményt kapunk, ha csak egy-kétféle zöldségből készítjük. 

A tartósítást megoldja a sózás, illetve a szárítás, nekünk csak annyi dolgunk van, hogy a végeredményt tisztára mosott, jól lezárt üvegekben tároljuk, majd használjuk. A sózott változatot felbontás után érdemes a hűtőben tartani. Idővel a zöldségek elveszítik friss, harsogó színüket, de nem romlanak meg. Ajándékba is készíthetjük; csinos üvegbe mérve remek meglepetés akár kezdő háziasszonyok számára is. 

Ez a recept a Kifőztük 2011/10. számában jelent meg. Az újság letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról. 

Házi ételízesítő

Hozzávalók

• 6 fehérrépa
•  4 sárgarépa
• 1 karalábé
• 1 zeller
• 1 paradicsom
• 1 kápia- vagy paradicsompaprika
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld
• 1 nagy csokor zellerzöld
• 4 vöröshagyma
• 2 evőkanál olaj
• só (mennyisége a meghámozott zöldségek súlyának 10%-a)

Alaposan megtisztítjuk, kis darabokra vágjuk és teljesen leszárítjuk a zöldségeket. Húsdarálóval vagy késes aprítóval minél apróbbra daraboljuk, daráljuk őket. A sárgarépával kezdjük, mert arra külön lesz szükségünk. Megmelegítjük az olajat, és átpároljuk benne a sárgarépát, hogy kiadja a színét, majd a többi hozzávalóhoz keverjük.

A sós változathoz kimérjük a zöldségek súlyához arányított sómennyiséget, és azt is a masszába forgatjuk. Az így tartósított házi ételízesítőt a zöldségekből kioldódott lével együtt tisztára mosott üvegekbe töltjük.

A szárításhoz vagy aszalógépre, vagy napfényre, esetleg a sütő melegére van szükségünk. Ebben az esetben nem sózzuk a zöldséget. A napon szárításhoz vékony rétegben lapos, széles fémtálra vagy -tepsire terítjük a masszát, és napos helyre tesszük. Időnként átkeverjük, amíg teljesen ki nem szárad. Az aszalógépben történő aszaláskor sütőpapírt terítünk a gép tálcáira, eloszlatjuk rajtuk a masszát, így szárítjuk ki a zöldségeket. A harmadik módszer esetén csak villanysütővel dolgozhatunk, mert a gázsütő legalacsonyabb hőfoka is túlságosan erős, könnyen megégetheti a zöldségeket. Sütőpapírral bélelt tepsibe terítjük és 50 fokon kiszárítjuk a masszát.

Akár a sózást, akár a szárítást alkalmaztuk, a felhasználáskor egy-két evőkanál olajban melegítsük meg a masszát, hogy minél jobban kinyerjük belőle úgy a színt, mint az ízanyagot. Az étel ízesítésekor vegyük figyelembe, ha a sós masszát használjuk! Az ételízesítőt a főzés elején adjuk az ételhez.

A szárítással készült vega-mixről egycsipetnél rengeteg információt találni. 

Aszalt eper, epres cukor - kezdődik a "befőzés"

Vettem a hétvégén egy noname aszalógépet. Ez az a fajta, ami kerek, öt tálcája van, van rajta egy ON/OFF gomb, és kész...

Hetek óta készültem rá, hogy veszek egy ilyen gépet, bár, nem én akartam, mert egyáltalán nem éreztem szükségét, hogy még egy felesleges vacak legyen a konyhámban, tehát, nem magamnak vettem, hanem az egyik fontosomnak, aki kiadta a parancsot, hogy vegyek neki egy ilyen gépet, de aztán én használjam, ő meg majd élvezi a végeredményt. 

Hát, mostantól felkötheti a bugyogót, mert ahogy érnek a gyümölcsök, úgy fogok mindenből aszalni neki valamit. Nem is tudom, hogy ez most aszal, vagy szárít, és hogy a kettő között van e valami különbség? Szerintem nincs. A végeredmény ugyanaz. 

Akinek villanysütője van, az ugyanezt azzal is elő tudja állítani, nekem viszont még a Karancs tűzhelyem van, ami erre egyáltalán nem alkalmas. 

A gépbe egyszerre (eperből) kb. 1,5 kiló gyümölcs fér. Az epret bő vízben többször megmostam, sőt,kicsit áztattam is, hogy biztosan minden homok, föld, bármi leázzon róla. Vékony, maximum 1-2 mm-es szeletekre vágtam, és a gép tálcájára egymáshoz nagyon közel, de nem fedve egymást kiterítettem a szeleteket. A gépet bekapcsoltam, majd 6 óra hosszat járattam. 

Egy infra hőmérővel folyamatosan figyeltem, hogy hány fok van a gépben, ami 42-45 között mozgott. 

Hat óra szárítás után kikapcsoltam, majd másnap még négy óra időtartamig szárítottam az eperszeleteket. A folyamat közben a tálcákat kb. óránként cserélgettem, azaz az alsót felülre helyeztem, mert az alsó "polc" száradt a leghamarabb. Amikor készen voltak, tálcára szedtem, kihűtöttem a szeleteket. (A gép egyébként annyira csöndben dolgozik, hogy éjszaka is mehetett volna magában, talán ahhoz tudom hasonlítani, amikor a hűtő "bekapcsol".) Ez a gép 7999,- Ft volt, a múlt héten még 9999,- be került, ugyanott (Törökbálinti Cora).

A szép, formás szeleteket üvegbe tettem, a töredezett darabokat porcukorral ledaráltam. 

Az egész darabok sorsa az lesz, hogy mogyoróolajat vagy dió olajat üvegbe töltök, ebbe jönnek a teljesen száraz eperdarabok, az olajba kerül még mazsola, mandula, dió és vanília. Ezt az olajat ajándékba kapják majd a fontosak, illetve, én is ilyet használok évek óta palacsintához, gofrihoz. Eddig bolti aszalt eper volt benne, most saját készítésű lesz...

Az epres porcukor erős epres illatot áraszt, halvány rózsaszín színű. ezt bármihez használhatom majd, amihez az eper aromája passzol... és a halvány rózsaszín is jót tesz neki... 

A hétvégén készült aszalt rebarbara is, amit kardamommal, szárított gyömbérrel, fahéjjal és porcukorral daráltam le.. eszméletlen illata van... majd mutatom!:)

A következő adag epret ma veszem meg, azt citromlével fogom meglocsolni, de a citromlébe előtte a vaníliarúd kikapart magjait áztatom. 

Tele vagyok ötletekkel, hogy miket fogok vele készíteni. Jönnek majd a zöldségek, a kakukkfüves paradicsom, a vegamix és még sorolhatnám... A fontosak meg csupa ilyesmit kapnak idén karácsonyra...:)

Fűszeres reberbarás pite - és véégre pirosan!:)

Vééééééééégre! Kaptam olyan rebarbarát, ami belül is piros!

Egyszerűen gyönyörűűűűűűű! 

Ahogy daraboltam, olyan vörös levet engedett, hogy már attól olyan boldogságosan éreztem magam... Ez egy remek növény, én egyszerűen imádom és most, hogy kaptam olyat, ami belül is piros, hát egyenesen oda meg vissza vagyok...

Az első felhasználása egy gyors pite lett... de ez is a költségesebb variációkból, mert mindent tettem bele, amitől a rebarbara íze igazán ütős lehet... legalábbis számomra.

Rebarbarás pite

Hozzávalók 4 adaghoz

• 1 csomag leveles tészta
• 4 szál rebarbara
• 4 evőkanál barna cukor
• 20 dkg darált mandula 
• 1 teáskanál fahéj
• 2 centis gyömbér reszelve
• 5 szem zöld kardamom porított magjai
• 1 evőkanál vaníliakivonat
• tenyérnyi pavlova porítva (elhagyható)

A rebarbarát megmosom. A levelestésztát négy egyenlő darabra vágom, majd ezeknek a nagyságához mérten a rebarbarákat méretre vágom. Egy csíknyi tésztára egy szál rebarbara jön, így a szálakat harmadolom, vastagabb szálakat negyedelem.

A rebarbarát megszórom a barna cukorral és kb. fél órára félreteszem, hogy levet engedjen.

20 perc múlva a sütőt begyújtom, 180 fokra kapcsolom. A levelestészta csíkokat egymás mellé fektetem, megkenem a rebarbara cukros levével és 10 percig elősütöm.

Míg sül, elkeverem a porított pavlovát, a fűszerekkel, a darált mandulával, és a vaníliakivonattal. A tésztát kiveszem a sütőből, rászórom a mandulás, fűszeres morzsát, majd rárétegezem a rebarbarát, és meglocsolom a rebarbarás, cukros lével. 

Nagyjából 15-20 perc alatt megsütöm. 

Tálaláskor megszórom porcukorral. Ha van otthon, adjunk mellé fagylaltot is!

A pavlova helyett használhatunk amarettit, vagy el is hagyhatjuk. Ha elhagynánk, mindenképpen kóstoljuk meg a morzsát, hogy elég édes e!

Én a tetejére kardamommal illatosított finom kristálycukrot szórtam, ami idővel elolvad rajta... 

Mennyei lett!Imádom!

És még van belőle nagyjából másfél kiló... hogy mik jönnek még.... jaj, alig várom!:)

A recepthez használt kardamom a Fűszeráruház ajándékaként érkezett hozzám. Köszönöm a megkeresésüket, remélem, tetszik a recept, amihez az általuk használt fűszert használtam. 

Rebarbara de lux - Rebarbara fagylalt marcipánnal, kardamommal

Üdvözlöm az egybegyűlteket!

Mielőtt bemutatnám legújabb fagylaltkreációmat, megkérek mindenkit, hogy kapcsolják ki mobiltelefonjaikat. Teljes csöndet kérek, illetve, megkérnék mindenkit, hogy álljanak fel, hogy ezzel is megadják a tiszteletet ennek a csodának...

Köszönöm!

És akkor következzék a Rebarbara de lux, azaz a Rebarbarából készült fagylalt luxus kiadása...

Álom... 

Imáááááááááááádom!

Egyszerűen abbahagyhatatlan... az illata, az íze, a fűszeressége... 

Azt hiszem, hogy ezzel a fagyival magasra tettem a mércét...és még csak május van.. és még a fagyigép sem került elő... előre rettegek, hogy mik jönnek még...  Hát... gyertek, rettegjetek velem!:)

Rebarbara de lux - marcipános rebarbarafagylalt kardamommal fűszerezve

Hozzávalók

• 10-15 dkg rebarbara
• 2-4-6 evőkanál porcukor (ízlés szerint adagolva...)
• 1 dl cukrozatlan sűrített tej
• 6 dkg marcipán
• 5 zöld kardamom porított magjai
• 1 evőkanál vaníliakivonat
• 2 centi friss gyömbér lereszelve
• egy csipetnyi fahéj
• 4 dl felvert ízesítetlen tejszín

A rebarbarát és 2 evőkanál cukrot összefőzzük az 1 dl sűrített tejjel. Jöhetnek bele a fűszerek, azaz a gyömbér, a porított kardamom, és a fahéj. Az összefőzés nem tart tovább kb. öt percnél, mert a rebarbara pillanatok alatt megfő. Adjuk hozzá a marcipánt és a vaníliakivonatot, majd az egészet  turmixoljuk vagy botmixerrel krémesítsük, majd hűtsük ki. 

Ha teljesen kihűlt, óvatos mozdulatokkal keverjük össze a felvert tejszínnel, majd kóstoljuk meg. Ha éppen elég édes, adjunk hozzá még 1 evőkanálnyi porcukrot. Ha már elég édesnek érezzük, nem kell hozzá több cukor.

A rebarbara fanyarságát semmiképpen ne nyomjuk el a cukorral, mert ez akkor lesz az igazi, ha fanyar, savanyú marad.

Ha van fagylaltgépünk, a masszát öntsük bele és kavartassuk vele készre a fagyit, ha nincs, adagoljuk zárható dobozba és tegyük a mélyhűtőbe. Kifagyasztása közben óránként kavarjuk át botmixerrel.

A recepthez használt kardamom a Fűszeráruház ajándékaként érkezett hozzám. Köszönöm a megkeresésüket, remélem, tetszik a recept, amihez az általuk használt fűszert használtam. 

Mivel még másik két fűszert is kaptam, további receptek várhatóak... megsúgom, hogy a kardamom elnyerte a tetszésemet, úgyhogy hozok még majd vele mást is. Addig nézzetek be a Fűszeráruház oldalára, biztos találtok valamit, amit szívesen kipróbálnátok, megrendelnétek.

A fagylalt színe ne tévesszen meg senkit. A rebarbara zöld és rózsaszín, de ebben a fagyiban szinte csak a leve van, annyira szétfőtt, viszont előtte nem karamellizáltam, így nem barnult meg. Nagyon szeretnék rózsaszín rebarbarát találni, de eddig nem sikerült... Ez is inkább zöld, mint fehér... de a rengeteg tejszín miatt hígult, viszont a krémességéhez elég fontos volt a tejszín. 

Szárított petrezselyem

Lassan itt az ideje átgondolni, hogy kinek, mit is készítek karácsonyra. 

Nah, persze, aki ismer, vagy már tavaly is figyelemmel kísérte a blogot, pontosan tudja, hogy ez a folyamat nálam már a múlt év karácsony utáni első napjaiban elkezdődött. Idén nem lekvárok, likőrök érkeznek majd, hanem nagyon fontos főzési alapanyagok, vagy egy-két szörp, ilyen-olyan sütik, stb... a többit még nem árulhatom el.

Most megmutatom az egyik nagyon fontos ajándékot. Ez itt kérem a szárított petrezselyem, amit megmostam, egy tálcára fektetve, folyamatosan átmozgatva teljesen megszárítottam, majd a késes robottal feldaraboltam. Hagytam benne egészen nagy darabokat is, amit akár a tálalt étel tetejére is szórhatunk, vagy rádörzsölhetünk. Ez az adag két csomag bionak mondott petrezselyemzöldből készült.

Mindenre használható, amire eleve petrezselymet szoktunk szórni, és díszítésként is megállja a helyét...

A többit is hozom majd időben... 

Fűszeres fokhagymás olaj

Szeretem a fokhagymát. Hetekkel ezelőtt vettem egy nagy adag új fokhagymát, amiből ez az olaj is készült.

Tökéletes ajándék lehet belőle, azok számára, akik szintén szeretik a fokhagymát, illetve, egy szép üvegben még a konyha dísze is lehet.

A legfontosabb, hogy a fokhagymát pucoljuk meg, és vágjuk le, ki az esetleges sérüléseket. Mossuk meg, jól szárítsuk le, ne legyen vizes, vagy nedves, mert úgy megromolhat!

Az üveg is legyen teljesen tiszta. Ha valakinek az ad biztonságot, ki is főzheti, én ehhez nem szoktam ennyire sterilizálni a "tárolóedényt".

Fűszeres fokhagymás olaj

Hozzávalók:

• 3-4 fej fokhagyma gerezdekre szedve. megpucolva
• színes bors 
• chili, vagy bármilyen csípős paprika
• olívaolaj
• opcionálisan bármilyen zöldfűszer

A fokhagymát, a további fűszerekkel tegyük az üvegbe, majd öntsük fel az olívával. Bőven fedje el az olaj, hogy ne érje levegő. 

Zárjuk le az üveget.

Felbontás után, hűtőben tartandó! 

Használhatjuk az olajat főzéshez, sütéshez. Bármilyen zöldfűszert adhatunk hozzá, de arra figyeljünk, hogy az is megmosás után, teljesen leszárítva kerüljön bele. (Muszáj megmosni a fűszert, ha nem akarunk földet, homokot, vagy egyéb más "szennyeződést" is az olajban tárolni...)

Az olajat pótolhatjuk is rajta, illetve a fokhagymát is használhatjuk ételekbe.

A fokhagymáról érdekességeket, illetve, tárolásával kapcsolatos ötleteket találni a Kifőztük pdf újság ingyenesen letölthető 4. számában.

Az újság a www.kifoztuk.hu oldalon található.

Mondtam, hogy nekem nem szabad ilyen helyre mennem...

És, hogy miért nem? Mert amit keresek, azt úgysem kapok, viszont megveszek egy csomó dolgot, amit nem is akartam... Amiért mentem, és ami olyan horror drága volt, hogy ott is hagytam. Ezek láthatóak az első képen. Szeretnék apró marcipánvirágokat. Főleg fehéreket, de színes is jó lenne, mondjuk lila, vagy bordó. Vagy vegyes színekben is jó, de ilyen áron??? Soha!

2, 4 gramm 375,- Ft-ért...

Úgy látszik, hogy félévente egyszer elmegyek és "kitátikázom" magam a Nagyvásárcsarnokban, az Ázsia boltban. Ha valaki nem ismerné, ez a bolt a Nagyvásárcsarnokban a pince "szinten" található, amolyan zarándokhely. Legalábbis nálam, mert elég ritkán járok a csarnokba. Az ok roppant egyszerű, a környéken parkolni szinte már a lehetetlennel egyenlő valami, viszont, ahol nehéz parkolni, oda csak akkor megyek, ha muszáj, vagy ha nagyon, nagyon szeretnék. Most eljött a nagyon, nagyon szeretném időszak, ugyanis a karácsony után gondoltam megnézem, hogy mit is árulnak mostanában náluk...

Az árak vegyesek. Némelyik súrolja a botrányos jelzőt, bár az leginkább a Culinaris áraira jellemző, de azért itt is találtam olyat, amitől egy, vagy két hátast dobtam volna legszívesebben...

A képekre kattintva azok nagyobban is megnyílnak.

1. kép, jobb felső sarokban: színes porcukrok. 1875,- Ft-ért! Bizony! Most nem azért, de ennyiért tényleg megveszi valaki???

Mohával beszéltünk még az ünnep előtt telefonon, miközben Ő éppen csokipasztillát keresett. Hát, itt van, ráadásul mindenféle, viszont az ára nem olyan rossz, csak az a bajom velük, hogy ezek lencsék, nem azok a szép kis csók formájú csokipasztillák... Olyat hol lehet venni, mert itt nem volt... Tehát, csokipasztilla választék van, mégsem az, amit kerestem... Tudom, nekem semmi nem jó...

Marcipán. Szinte minden színben elérhető. Az 1 kg-os tömb kb 2400,- Ft-ba kerül, ha minden igaz...

Ez talán egy jobb kép, élesebb, és jobban látszik minden rajta. Megint telefonos képek, de gondolom, ezt mondanom sem kell...

Nah, itt vannak nagyban azok a bizonyos színes porcukrok.

Ez már nem az Ázsia, hanem a szilveszterre készülő egyik húsbolt... Repülő, illetve napszemüveges malackákkal. Hát, jelen dekorálás láttán, megértem a vegákat, bár nem akarok fanyalogni, de nekem ez sok. Ez van...

Az Ázsia boltba betérve rengeteg fűszer, különböző extra főzési alapanyag, sütési kellék, és sok-sok ismeretlen dolog fogadja az embert. Érdemes az árakat összehasonlítani, bár tényleg rengeteg dolog van, amit szinte csak ők árulnak. Vettem például fekete szezámmagot, nem is túl drágán, (talán 10 dkg 285,- Ft volt) süthető étcsoki pasztillát 370,- Ft-ért, ha minden igaz, 20, vagy 25 deka. Még vettem egy pár dolgot, amit akartam, viszont vettem valamit, ami csak a kíváncsiságom miatt került a kosárba.

Ez a fekete hagymamag. Nem tudom, hogy csak úgymond "dísznek" lehet használni, valaminek a tetejére, vagy másra is jó e? Ha valaki használja, megosztaná velem, hogy mire is jó???

Limoncello cukor formájában...

Készült egy Limoncello ITT, és ebből a Limoncelloból leszűrés után "visszamaradt" rengeteg citromhéj, fahéj, szegfűszeg. Két heti alkoholban ázás után a héjak és a fűszerek még mindig illatosak voltak, nem volt szívem kidobni őket. Így egy újabb, szóra sem érdemes gasztroajándék született, ami megint a "maradék hasznosítás" jegyében készült.

Nem történt más, csak annyi, hogy a visszamaradt héjakat, fűszereket leszárítottam, egy jól záródó üveg aljára nyomkodtam belőlük, majd rászórtam sima kristálycukrot, és rácsavartam az üveg fedelét. Már egy nap múlva illatos lett a cukor, átvette a fűszerek és a citromhéj illatát. Remek lesz majd citromos süteményekbe, gyümölcslevesbe!

Nem kell a héjakat elhasználni, elég a cukrot a tetejéről használni, majd a cukrot mindig visszapótolni rá, kb úgy, mint a vaníliás cukornál. Mivel nincs hőkezelve, csírátlanítva, a hűtőben tárolandó.

Remek ajándék olyan barátnőknek, rokonoknak, akik tényleg használják a konyhát, és nem csak a zacskósleves megfőzésére... Látványnak sem rossz, és az illata is pazar!

Ráadásul megint úgymond a szemétbe dobandó alkotórészeket hasznosítottuk...

Ha hőkezelni akarjuk, a héjakra szórt cukros üveget, tegyük egy nagy lábasba, aminek az aljára egy konyharuhát teszünk, rá az üvegeket. Töltsünk az edénybe annyi vizet, hogy az üvegek minimum feléig érjen, majd kezdjük melegíteni. Ha forr, hagyjuk 5-10 percig így, majd zárjuk el a gázt és hagyjuk ebben a vízben egészen a kihűlésig. Így csírátlanítottuk az üvegeket, tovább tudjuk tárolni felbontás nélkül!

Petrezselyem fokhagymás olajban - VKF XXX.

Ez itt kérem a petrezselyem üvegbe zárva. Vettem öt csokor petrezselymet, jól megmostam, majd teljesen leszárítottam. A leveleket a szárakról lecsipkedtem. Ez volt a leghosszabb tennivaló vele.

A levélkéket késes robotgépbe szórtam (helyette a turmix is tökéletes, vagy a botmixer), kb egy dl olíva olajat öntöttem rá, megsóztam, borsoztam, és mellé raktam három gerezd fokhagymát. A géppel teljesen apróra apríttattam, majd jól kimosott üvegbe töltöttem. A tetejére kb egy centinyi olajat öntöttem.

Ajándékba adva, tehetünk bele diót, parmezánt reszelve, esetleg pirított fenyőmagot.

Nem mondom, hogy túl "szapora". A képen látható adag kb 5 csomag fehérrépáról lett levágva.

Levendula az Aldiban! 23,5 g 399,- Ft-ért!

Tegnap a törökbálinti Aldiban tettem villámlátogatást, ahol a pénztáraknál elhelyezett akciós asztalon francia fűszerek voltak kipakolva, akciós áron. Az akciós ár annyit tesz, hogy, ha jól emlékszem 799-ről 399-re engedték le az árukat!

Három féle volt! Levendula, zsálya, tárkony.

Meg kell, hogy jegyezzem, hogy tárkonyt még ilyen olcsón soha nem vettem, és bár levendulát még egyáltalán nem vettem soha, ezen az áron rögtön három üvegnyit pakoltam fel.

Remek ajándék lesz belőle!

Az Interneten rengeteg felhasználási lehetőséget találunk rákeresve, például:

• levendulás csoki
• levendulás só
• levendulás cukor
• levendulás fürdő

és még sorolhatnám...

Nem tudom, hogy a többi Aldiban van e ilyen akció, a törökbálintiban bőven volt még levendula, tárkony és zsálya már kevesebb...

Súlya 23,5 g, csavaros üvegbe zárva!

Jah, még valami! Valaki segítsen már, hogy miért kell egy levendulát x kilométert kamionoztatni, és a termőhelyétől távol csomagolni??? Ezt a franciák maguk miért nem tudják megoldani? Vagy, csak lehet, hogy keményen át vagyok megint verve és vettem német levendulát, pedig azt hittem francia? Óh, megint mekkorát csalódnék... Vagy nem. Már kezdem megszokni...

Helyzetjelentés: vanília kb egy heti kocsmázása után készült képek

A vodka Smirnoff, két deci, benne 6 szálnyi vanília. Fel kellett ráznom, hogy jól látszódjon, hogy már megjelentek benne pici barna olajcseppek, vanília magok, és az alkohol már láthatóan elkezdte "megdolgozni" a vanília szálakat.

A kép ma készült, tehát 6 napi vodkában ázás után. A szín napról napra láthatóan erősödik. Naponta rázogatom. A három féle vodka között szerintem nincs különbség. Kóstolni még nem kóstoltam, és ki sem nyitottam, tehát illatban nem tudom, hogy van e különbség, még csak a szemmel észrevehetőeket kerestem, de az szerintem nincs.

Aki nem látta, a majdnem kezdeti állapotot, az megnézheti ITT!