2012. december 6., csütörtök

Dobostorta vagy Dobos-torta


Íme a Dobostorta vagy Dobos-torta. Gőzöm nincs, hogy melyik a helyes írása. 
Ez kérem az én mumusom volt... a tetején lévő "dob"... nah, azt több napos rákészülés előzte meg, meg tulajdonképpen az egészet. Aztán elkészült és mint annyi minden más, bebizonyosodott, hogy nem kell ettől annyira félni. Ha nem sikerül olyan tökéletesre a teteje, az íze kárpótolja az embert. Mert ez a torta nagyon jó kis cucc... 
A kiindulás Moha tortája volt, némi változtatással és fele mennyiséggel, mert én egy aprócska tortát akartam készíteni. 
És akkor, a recept:

Dobostorta 

Hozzávalók 15 cm-es tortaformához

a tésztához:
  • 4 tojás
  • 4 púpozott evőkanál kristálycukor
  • 4 púpozott evőkanál liszt 
  • 1 csipet só
a krémhez:
  • 3 tojás
  • 10 dkg cukor
  • 1 teáskanál vaníliakivonat
  • 10 dkg étcsokoládé (nálam ez 74%-os étcsokoládé volt)
  • 2 púpozott evőkanál cukrozott kakaópor
  • 1/4 dl rum 
  • 10 dkg puha vaj
  • csipet só
a karamellhez:
  • 15 dkg kristálycukor
  • 1 teáskanál ecet
  • 1 kávéskanál vaj
  • 2 evőkanál víz
az oldalára:
  • 1 marék durvára darált dió (ez nálunk elmaradt, mert az ünnepelt allergiás rá)

A krémmel kezdünk, mert hűlnie kell. 
A tojásokhoz keverjük a cukrot, a vaníliakivonatot és gőz felett, habverővel folyamatosan kevergetve sűrű krémmé főzzük. A tűzről levéve hozzáadjuk az apró darabokra tördelt csokoládét a rumot, a   sót. Jól elkeverem, majd amikor kicsit visszahűlt, hozzákeverem a puha vajat.

A tésztához először hat vagy hét 15 cm-es kört rajzoltam két sütőpapírra, de lehet, hogy van akinek ez csak három lapon fér el, akkor három részletben kell sütnie a tésztát, nekem a nagy gáztepsiben sütve két tepsiben elfértek. A sütőpapírt megrajzolom, majd megfordítom, hogy ne a tollas felületre kerüljön a tészta és a formákat, kicsit túlhúzva a rajzolt körökön megkenem a közben felvert tésztával, azaz az egész tojásokat a cukorral és a sóval felverem, majd kézi habverővel folytatva, óvatos mozdulatokkal, apránként hozzákeverem a lisztet. Ezzel a tésztával kenem meg a köröket, a széleiken kicsit túlhúzva, hogy majd egyformára vághassam őket. 180 fokos sütőben tepsinként 10-12 perc alatt készre sütöm a tésztát. 
Amikor megsültek, lehúzzuk őket a sütőpapírról, és méretre vágjuk őket. Ezek olyan pici lapok, hogy én a konyhai ollómmal egyszerűen körbe vágtam őket.

A közben kihűlt krémet elektromos habverővel felverjük, fellazítjuk.
A krémmel a lapokat - egy lapot kihagyva, amire majd a karamell réteg jön - és a torta szélét, tetejét is megkenjük. Apró pöttyöket teszünk a krémből a felső lapra, erre tesszük majd a torta karamelles lapját.
A karamelles réteg elkészítéséhez szükségünk lesz egy hosszú pengéjű késre és egy darab hideg vajra, ezeket készítsük elő, majd a piskótát tegyük sütőpapírra vagy vágódeszkára. Teflon bevonatú lábasban felmelegítem a cukrot, a vizet, az ecetet és a vajat. Kis lángon melegítem, időnként megrázom a lábast. Amikor aranyszínűre vált a színe, a piskótára öntöm és elsimítom a késsel, majd a kést megvajazva cikkekre vágom. Lehet négy, hat vagy 8 cikk is. Az én tortámon 14 darab piskóta van körbe, egy pedig a közepébe szúrva. Egyet meg valaki megevett... de ezt én tagadom. 

A torta tetejére helyezem a lapokat, majd akár azonnal is tálalhatom vagy hűtőben vagy hideg helyen tárolom. 


Ha nagyobban szeretnénk, duplázzuk az adagot, és a lapokból 24-28 cm-es köröket vágjunk. 

A tortáról "szelet" kép a blog facebook oldalán látható, amit IDE kattintva értek el.



2012. november 2., péntek

Gesztenyés csók




Gesztenyés csók


Hozzávalók:

  • 15 dkg puha vaj
  • 15 dkg porcukor
  • 2 tojás
  • 1 narancs lereszelt héja
  • 50 dkg gesztenyemassza
  • 6 dkg liszt
  • 1 evőkanál Grand Marnier likőr vagy rum vagy mandula likőr

A vajat a porcukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk, az alaposan megmosott, lereszelt narancshéjat, majd hozzákeverjük a további hozzávalókat. Ha lehet egy éjszakára hűtőben pihentetjük, ha erre nincs időnk, legalább egy óráig hűtőben visszadermesztjük a krémet. 

A krémet csillagcsőrrel ellátott habzsákba adagoljuk és szilikonlappal vagy sütőpapírral ellátott tepsibe falatnyi adagokat nyomunk. 180 fokos sütőben 10-12 perc alatt készre sütjük. 

............

Még annyit tennék még hozzá, hogy én általában dupla adagot sütők belőle, amiből kb. 6 tepsinyi apró, illatos gesztenyés csók lesz. Frissen puha, szétolvad a szájban, kiszárítva ropogós kis falatok lesznek. 



2012. október 31., szerda

PALACSINTATORTA

Ennek a tortának a kréme egyáltalán nem édes, mert a tetején lévő "Maltesers" golyók viszont bazi édesek. A Maltesers golyó ugyanis törökméz csokoládéba burkolva. Ja. Mondtam, hogy bazi édes. :)
Ha Maltesers golyóval készül, akkor csokoládélikőrt adjatok hozzá, ha Rum Kokos golyóval, akkor kókuszlikőrt és kevés kókuszreszeléket is. 




Malteserst már a T-betűvel kezdődő multinál is lehet kapni.



Palacsintatorta


Hozzávalók

a palacsintához:
  • 30 dkg liszt
  • 2 tojás
  • 4 dl tej
  • 4 dl szódavíz
  • 1 dl olaj
  • 2 evőkanál vanílás cukor

a sütéshez:
  •  olaj

a krémhez:
  • 20 dkg étcsokoládé
  • 4 dl tejszín
  •  50 dkg mascarpone
  • 1/2 dl csokoládé- vagy kókuszlikőr
  • 5 dkg cukrozott kakaópor

a tetejére:
  • 25 dkg Maltesers vagy Rum Kokos golyó (elhagyható)
  • cukrozott kakaópor (elhagyható)
A tejszínbe tördeljük a csokoládét, és lassú tűzön, folyamatosan kevergetve felolvasztjuk. A tűzről levéve félretesszük, kihűtjük.
A tészta hozzávalóit alaposan összekeverjük, és 13-15 palacsintát sütünk belőle.
A kihűlt csokoládéhoz keverjük előbb a mascarponét és a kakaóport, majd a likőrt is. A krémet megkóstoljuk, ha szükséges, cukorral édesítjük. A palacsintákat egymásra rétegezve vékonyan megkenjük a csokoládés krémmel keveset félretéve belőle, amivel aztán bevonjuk a torta tetejét és szélét is. Ha a palacsinták nem teljesen egyformák, a tortát formára vághatjuk.
A golyókat a torta tetejére rendezzük, majd kakaóporral megszórjuk. Az így elkészült desszertet akár rögtön tálalhatjuk. Hűtőben tárolva kb. egy hétig eltartható.


És Hajnikának készült, aki majdnem egyedül ette meg az egészet. :)) (Bocsi, ezt nem hagyhattam ki...)




2012. szeptember 14., péntek

.....


Azon gondolkodom, hogy mivel kellene kezdeni, így több, mint egy hónap szünet után???

2012. július 19., csütörtök

Bezár a bazár...


.... persze, nem örökre, csak egy időre. Millió dologban pörgök és szegény blogra jut a legkevesebb, ha egyáltalán jut rá idő. Napok, hetek óta nem írtam ide semmit. Pedig van millió kép, recept, amit fel kellene tölteni, de valamiért most nem erre jut idő.

Azt mondják, hogy nincsenek véletlenek, én meg ebben nagyon, nagyon hiszek. Hiszem, hogy most azért megyek oda és úgy nyaralni, hogy az elmúlt x év után végre tényleg kinyaraljam, kipihenjem magam. Hogy tényleg ne legyen más dolgom, mint az, amit órákig tudnék csinálni... csak ülni/feküdni fotelban, karosszékben, gumimatracon, pokrócon - és nézni a vizet és nézni, hallgatni a csendet. 
Hiszem, hogy azért mondták le a lefoglalt szállásunkat, hogy nekem három nap alatt kelljen egy kétszer annyiba kerülő, de pazar körülményeket sejtető helyet találnom, hogy most, hogy a lemerülő telepeket megint feltöltsem - úgy nyaraljak, ahogy még soha. Teljes kiszolgálással, teljes kényelemmel - mindezt a nagy víztől pár méterre... Ennek most így kell lennie. 

A hétvégén láttam egy trikót, amin akkor ott jót röhögtem... most meg az jutott az eszembe, hogy most ez lesz a jelmondatom, miszerint:

Felkeltem, felöltöztem - mit akarsz még?

Fáradt vagyok. Sokat dolgozom, valahogy egyre többet. Észrevétlenül jönnek újabb és újabb feladatok... és ahhoz, hogy ezeket úgy teljesítsem, ahogy kell és ahogy akarom, fel kell töltenem a telepeket... Ezért most picit bezárom a bazárt, azaz a blogot és majd akkor térek vissza, amikor lesz időm, energiám, kedvem írni ide. Ez így együtt mind kell, mert csak úgy van értelme.

Félreértés ne essék, ez a bejegyzés nem azért születik, hogy "ne hagyj el minket szepy" - kommenteket kuncsorogjak, hanem azért, mert ezt le akartam írni. Akarom, hogy tudjátok, hogy elfáradtam, de azt is, hogy jövök majd, mert ez a blog már az életem egy része, én meg skorpióként nem könnyen engedem el a dolgokat. 
Pici türelmet kérnék és nézzétek el nekem, hogy nem frissül a blog. Igyekszem visszatérni, és ezt most megint nem azért írom, hogy megerősítsetek, hogy hiányzom, csak azért, hogy tudassam mindenkivel, főleg magammal, hogy visszatérek... Csak most elmegyek kicsit kiülök egy padra és nézem a vizet. Az én szerelmetes nagy vizemet...:)


2012. július 9., hétfő

Szerdán újságárusoknál a Kifőztük!


Július 11-én, szerdán megjelenő Népszabadságban, ingyenes mellékletként ismét elérhető a Kifőztük gasztromagazin!
Figyeljetek rá, hogy csak aznap, tehát, most szerdán, július 11-én!
Az online újság letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról!

2012. július 2., hétfő

Ajánlj nekem egy könyvet..

Pár nap múlva elhúzok a nagy vízhez nyaralni. Nagyon kell már ez a pár nap, mert az elemeim vészesen lemerültek. 

Talán két éve kértem már, hogy ajánljatok nekem könyvet, hogy mit vigyek magammal. Akkor valamiért a végén a  "Twilight" sorozat költözött a táskámba, és azt kell, hogy mondjam, hogy nem bántam meg, sőt. Nagyon régen nem jut időm olvasni, pedig régebben ez volt az egyik hobbim. Két nap alatt kiolvastam egy könyvet, maga voltam a könyvfaló... aztán változott a világ és a könyvekre nem maradt elég időm. 

Pedig szeretek olvasni, csak hát... mire este odáig jutok, hogy akkor most olvasnék, már nem bírom nyitva tartani a szemem. 
Most viszont megint lesz pár nyugis napom, amikor azon kívül, hogy végre rengetek hagymás májat eszem kialszom magam, olvasni fogok. 

Ehhez kérem, hogy ajánljatok nekem valamit. Akár lehet több könyv is, hiszen a múltkor egy hét alatt három könyvet olvastam ki a twilight sorozatból...

Amit várok a könyvtől: egyszerű, de szórakoztató, lebilincselő, hogy ugyanúgy ne tudjam letenni, mint az említett sorozatot. 

Köszönöm, ha segítetek!

szepy

Gombás melegszendvics




Gombás melegszendvics

Hozzávalók 2 személyre
  • 25 dkg gomba
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1 evőkanál olaj
  • 5 dkg vaj
  • 1 teáskanál pirospaprika
  • 1-2 evőkanál mustár
  • 1 evőkanál szárított kakukkfű
  • bors
  • kifli/kenyér/zsemle
  • füstölt sajt
a tálaláshoz:
  • madárbegy saláta (elhagyható)
Megpirítjuk az olajon a kockára vágott hagymát, hozzáadjuk a megmosott, felaprított gombát, és addig pároljuk, amíg el nem fövi a levét. Megszórjuk a pirospaprikával, belekeverjük a mustárt és a fűszereket.  A tűzről levéve hozzáadjuk a vajat, jól elkeverjük. (Ha akarjuk, botmixerrel krémesre pürésíthetjük.)
A kifliből karikákat vágunk, ráhalmozzuk a gombakrémet, megszórjuk reszelt füstölt sajttal, és forró sütőben addig sütjük, amíg a sajt rá nem olvad. Salátával tálalhatjuk.


--------------------------------------------


Eszetekbe ne jusson most bármi mással meleget csinálni a konyhába. Ami most van, az szerintem már az elviselhetetlen kategória. 40 fok körül mutat a hőmérő árnyékban, napon meg... Ez az az idő, amire azt mondják, hogy nem fehér embernek való. Hát, tényleg nem. 


Ez a recept a Kifőztükben jelent meg, ha minden igaz, az április számban. Az újság letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról. 
És ha már arra jártok, találtok majd szappanbuborék receptet is. :)

2012. június 17., vasárnap

Balaton...



Álmosan döcög a fény
A vízen táncol
A Balaton ásít egyet
Majd nyújtózik a napon 

Partján ülök én is
Mint sokan mások
Lassulnak a gondolatok
Ébrednek az álmok

Simogat a délután
Lábamon hangya szalad
Talpam alatt fű zöldell
Felejtem a szavakat

Feloldódni a semmiben
Eggyé válni a fénnyel
Más vágyam nincs is most
Utazni a nyári széllel

Megszűnnek a gondolatok
Egy vagyok az éggel
Feloldódom a kékségben
Repülök a széllel…





2012. június 15., péntek

Napok múlnak..

... jön egy újabb és megint egy újabb... és én már megint nem írom a blogot.

Most sincs más mentségem, mint az időhiány, és ehhez most még az is párosul, hogy határidős munka van és hát.. igen... aki ilyesmi közelébe ment már legalább egyszer, az pontosan tudja, hogy a határidő az egyik legjobb múzsa... :)

Na, szóval, hogy mi történt az elmúlt napokban. Megvolt ugyebár a hajfestés, aminek, következtében én a vörösből majdnem feketébe mentem át... azóta már megmostam párszor és határozottan javul a színe... legalábbis én ezt akarom hinni...

Lassan végéhez érkezik az a bizonyos piros likőr, amit kb. két hete kezdtem....

Két, vagy inkább három hete megint magával ragadott az a fránya izé, ami az összes nagyobb bolt pénztárjánál elérhető... Maoam vagy mi a fene... ragacsos, olvadós rágó... a legnagyobb csomagot vettem meg pár hónapja... Nagy gyerekkori szerelem volt és amikor megint megláttam, jött velem.. Azóta túl vagyok egy ezzel a cuccal való majdnem megfulladáson, miszerint egyszerre kettőt kaptam be és azt hittem, hogy mire elfogy, eloszlik, elolvad én a saját nyálamtól fogok megfulladni... És azóta se tudtam lejönni a cuccról... a héten megvettem a következőt, aztán majd megint megveszem a következőt... gáz, de ez van. 

Aztán, a Váriban behoztak egy új fagyit... áááááálom! Marokkói citrom a neve. Muszáj lesz itthon valahogy reprodukálnom, mert függőséget okoz. Fanyar citrom, mindez fűszeresen.. imádom! 

A héten felfedeztem, a Keleti Károly utcában a Tortavár nevű helyet. Olyan krémest árulnak..., és olyan mákos-meggyes valamit... Le is fényképeztem, de csak telefonnal, arról meg nem tudom leszedni a képet.. mondtam már, hogy imádom az okostelefonomat? Nem mondtam? Akkor mondom... Most csináltak rajta szoftverfrissítést, azóta nem tudom leszedni róla a képeket...  
Szóval, a Tortavár felkerült a fontos címek listára, ha valaki arra jár, a krémest ki ne hagyja!
Honlapjuk ITT. A képet az oldalukról szedtem le és mivel tervben van, hogy hamarosan megint ellátogatok hozzájuk, hozok majd képet a krémesről... , de előre annyit, hogy könnyű, habos, nem túl édes, mégis igazi csoda... szép nagy sütemény, szinte betölti az egész desszertes tányért. Ja, van ám nekik facebook oldaluk is, ahol folyamatosan ki van írva, hogy mikor, hogy vannak nyitva. 



És még történt valami... Bevásárolni voltam... egy olyan boltban, ami mostanában elég sok helyen nyílt... két, szinte egyforma ilyen van... Mindkettőnek négy betűből áll a neve... Az egyikbe bementem és mit láttam... azóta is ezt az élményt dolgozom fel... 
Egy pasi felpróbált egy gatyát a tisztítószereknél... úgy gondolta, hogy ott nem látja senki vagy úgy, hogy ott van viszonylag a legnagyobb nyugalom a boltban... de tény, hogy levette a cipőjét, letolta a gatyáját, ott állt egy felettébb érdekes fecskében, majd felvette a gatyát, mozgott benne kicsit, aztán gatya le, vissza a sajátja, cipő fel és ment fizetni... én meg mindezt végignéztem. 

Hát ennyi. 


A krémest tényleg próbáljátok ki és ha van, vegyetek a mákos-meggyesből is... 


Bruce Willis...


...miatt ma egy órát álltam a dugóban. Édesdrágacsillag... csak majd felrobbantam, hogy lezárják az Üllői út Kálvin térhez közeli részét mert ott fog filmesest játszani a hétvégén...

... meg ha minden igaz, még két hétvégén... 


Uh, ahogy nézem ezt a képet... ez a világ egyik legjobb pasija (volt)... 



2012. június 12., kedd

A Kifőztük holnap nyomtatásban...és már fent az oldalon is...

A nyomtatott borítója




Holnap nyomtatásban is megjelenik a Kifőztük a Népszabadság gasztromellékleteként.

Az online újság már elérhető az oldalon a www.kifoztuk.hu oldalon is!:)



És az online borítója...





2012. június 4., hétfő

Citromos-zöldborsós csirkemell



Ez az étel nagyon gyorsan elkészül, így ideális gyors vacsorának vagy ebédnek. Valójában négy hozzávalóból és pár fűszerből áll, mégis remek fogás lehet akár a hétvégi ebédnél, könnyű vacsoránál. A tészta elhagyható, helyette a főtt répa is tökéletes hozzá. 


Citromos-zöldborsós csirkemell


Hozzávalók 2 személyre

30-40 dkg csirkemellfilé
20-30 dkg zöldborsó
3 dl tejszín
1/2 citrom reszelt héja
1-2 evőkanál olaj
1 evőkanál majoránna
bors
a tálaláshoz:
főtt tészta
1/2 citrom reszelt héja
citromgerezd

A húst megmossuk, két lapos szeletre vágjuk, majd az olajon átsütjük. Amikor kifehéredett, hozzáadjuk a zöldborsót, és felöntjük a tejszínnel. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a reszelt citromhéjjal, és fedő alatt puhára pároljuk.
Tálaláskor megszórjuk a reszelt citromhéjjal, frissen darált borsot hintünk rá, és  citromgerezdet teszünk mellé. Főtt tésztát kínálunk hozzá.


Lehetőleg biocitrom héját használjuk, ha nem tudunk ilyet szerezni, akkor a citromot meleg víz alatt kefével alaposan sikáljuk meg.



2012. június 3., vasárnap

Hmmm...

Olyan likőr érik a konyhapulton, hogy percenként kell megbámulnom a gyönyörű színét...

Piros... és még pirosabb lesz, ha elkészül... már csak hetek...:)

Ugyanitt egy kiló 1:1-es marcipán vár bevetésre... mondtam már, hogy az élet szép?
Nem? 

Hát, akkor mondom... :)

2012. június 1., péntek

Hajvágás otthon, házilag 2.0




Tegnap írtam, hogy kipróbálom a hajvágás (számomra) új változatát, azaz a vágjunk házilag fazont a hajunkra dolgot. Erről ITT írtam. 

Jelentem, hogy teljesen ok a dolog, azaz nagyon egyszerűen megvalósítható. Felfogni, átfésülni, összefogni a hajamat kb. két percbe telt, utána levágni két-három mozdulat volt. Meglehetősen sokat vágtam. Volt olyan hajtincsem, ami így kb. 20 cm-el lett rövidebb. Valóban fazont ad a hajnak.

Én nem akartam frufrut, így a homlokomnál összefogott csutakot olyan hosszúra hagytam, hogy ha majd kiengedem, még bőven olyan hosszú legyen, hogy alkalmas legyen a kontyba fogáshoz, feltekeréshez. Egy mozdulattal levágtam a hajam, majd két-három vágással finomítottam, egyenesítettem a végét. Ezután kiengedtem, visszafésültem. Természetesen rögtön látható volt, hogy a dolog működik. Kb. öt perc ráfordítással fazonra vágtam a hajam. Amolyan tépett forma lett. Ahol sokat vágtam, ott ez rá is fért a hajamra, úgyhogy még a textúrája is jobb, frissebb lett.

Ezután következett a festés, ami most egy új festékkel történt, miszerint vissza akartam térni a vörösbor színhez. 
Háááááááát... most vagy én vagyok béna, vagy vak, vagy egyszerre mindkettő... szerintem a hajam majdnem fekete lett... 

Este még azt gondoltam, hogy majd reggelre hozzászokik a szemem és meglátom a vörösbort is benne..., de reggel ismételten nyugtáztam, hogy ez majdnem fekete. 
Kifésülve, ahogy rálátok, mondjuk a vállamon, olyan, mintha nem az enyém lenne. Sötét és nekem fekete. Ok, tudom, hogy világosodni fog, csak ez így hirtelen, hát...  Ok, hogy most aztán úgy világít a kék szemem az arcomból, mint egy elemlámpa, ami jó, sőőőt, hu de jó, csak ez a majdnem fekete szín... 
Most egy hónapig így marad, csak attól tartok, hogy ebben aztán világítani fognak azok az ősz hajszálak, amik mostanában az őrületbe kergetnek, ahogy kiállnak a fejemből, mindig ott, ahol a legjobban látszik, mindig akkor, amikor nem kellene... 

(Az megvan, amikor beszélgetek a barátnőmmel, majd ő ahelyett, hogy rám figyelne, nézi a homlokomnál a hajtövemet és úgy kell rászólni, hogy ne nézd már, attól még ősz marad, naaaaaaa! Majd kedvesen megjegyzi, hogy jesszusom, te így őszülsz? Ja, így, de azért köszi...)

Szokom, barátkozom vele és titkon abban bízom, hogy a következő mosásnál ilyen lesz, mert ilyet szerettem volna: 




vagy ilyet: 



uhh, vagy ilyet: 



Ilyen már volt, de ez is nagyon jó kis szín:




De kb. ilyen lett...:


vagy ilyen...:



Képek forrása internet, helyet nem tudok, millió oldalt néztem végig... 










2012. május 31., csütörtök

Hajvágás otthon, házilag...


Ma kellene befestenem a hajam. Most új színt próbálok ki, az történt ugyanis, hogy egyik reggel úgy ébredtem, hogy vissza akarom kapni a vörösbor színű hajamat, főleg azért, mert az nyáron valami gyönyörűséges, ahogy a napon valóban mélybordó színe van, és ha kicsit megszívja a nap, még mindig inkább mélyvörös lesz, nem rókavörös, amilyen néha lenni tud egy jól sikerült, napos hétvége után.

Az alap hajszínem szőke. Mesterségesen viszem be az IQ-t, azaz festem vörösre már évek óta. Mivel elmúltam (khmmm) 35... , vannak bizonyos hajszálaim, amik miatt muszáj volt a nem is olyan távoli múltban áttérnem az 5-6 hetenkénti festésről a 4 hetenkéntire... És még így is vannak néha árulkodó nyomok, miszerint, öregszem. Ez van. 

Tehát, a mostaniból, ami szerintem meghatározhatatlan vörös, mert ami a dobozon van, az nem az, ami a fejemen lévő haj színe..., szóval, a mostaniból egy jóval mélyebb, vörösebb színt kenek ma fel. Két doboz festéket kell használnom, mert kb. a derekamig ér a hajam, ami most azokat, akik ismernek, jól meglep, mert soha, ismétlem soha nem hordom kibontva, így senki nem tudja néhány fontosomon kívül, hogy milyen hosszú a hajam. Nem titok, nem azért nem hordom kibontva, mert titkolom, hanem mert utálom kibontva. Nem bírom, ahogy a számba ragad, ahogy megfújja a szél, a huzat. Nem bírom, hogy odafogom, odazárom a kocsiajtóhoz. Egyszer régen, odazártam a wc ajtóhoz, mert frissen volt mosva és úgy szállt, hogy ahogy csuktam be a wc ajtaját, bezártam a hajam.. szóval, utálom kibontva na. Már nagyon hosszú, úgyhogy ideje vágni is belőle, amit kb. két-három éve én csinálok. Mivel nincs fazonja, csak úgy lóg a fejemen, tök mindegy, hogy mennyire egyforma a vége. Megfogom, hátul elválasztom, a fejem mellett vezetve előre húzom, elől összefogom és egy sima ollóval levágom. Picit látom ilyenkor a volt fodrászom arcát, ahogy elsápadva ájul el a látványtól..., de ezért a mozdulatért feleslegesnek tartom havonta 10-12.000 forint kiadását..., ezért csinálom ezt én magam. A hajamat évek óta én festem. Erre még akkor szoktam rá, amikor nem rendelkeztem annyi pénzzel, hogy ezért fodrászhoz menjek...(leírni is gáz, de ez kb. 25 éve volt...), és a fodrászok ugyanazzal a festékkel dolgoztak, amit a fodrászkellékesnél meg lehetett venni, negyed annyiért. Azóta sokat változott a világ, már nem tablettában árulják a hidrogént, ami a festékhez kell, már nem azzal kezdem a festést, hogy feloldom a tablettát, aztán kikeverem a színt... jóval kényelmesebb manapság az otthoni hajfestés. 

Tehát, ma hajfestés, de előtte hajvágás... Tegnap találtam ezt a képet (kicsit lentebb) a facebookon... és úgy döntöttem, hogy kipróbálom. Nincs vesztenivalóm (a hajamon kívül), mivel, ha a derékig érő hajam mégsem lesz egyforma, a kutya nem fogja látni, mert utána fogom és kontyba tekerve hordom tovább, ahogy eddig is. 
Nem tűnik bonyolultnak, az enyém jóval hosszabb, tehát még azt is megcsinálhatom, hogy csak a végét nyírom meg, így már akkor is látszani fog, hogy valóban hozza e ezt a formát vagy sem. 

Ha ok a dolog, beszámolok róla, hogy azok is megpróbálhassák, akiknek rövidebb a haja és nem sok próbálkozási lehetőségük van. 

Fénykép nem lesz, mert nem csinálok, így muszáj lesz csak az írásomnak hinnetek... 





És néhány kép, hogy milyen szííííííííp is a vörös haj, főleg, ha hosszú, főleg, ha mélyvörös... 







A képek forrása internet - egyáltalán nem tudom, hogy honnan szedtem le őket...aki nagyon ráér, az keresse meg..:)

2012. május 29., kedd

Nem bírom...

... a figurás tortákat. 

A hétvégén a facebookon beszélgettünk erről többekkel. Én mindig azt gondoltam, hogy velem van a baj, hogy nem értem ezt a jelenséget, amit a figurás torták képviselnek, de ahogy látom többen nem értjük. 

Egy gyereknél még ok, hogy mozdonyt, Barbie tortát szeretne, bár engem a Barbie feldarabolása is komoly dilemma elé állít, miszerint, biztos, hogy szükség van arra, hogy a gyermek végignézze, ahogy a Barbiet felvágják...?

Belefutottam a hétvégén egy "cici tortába"... hát komolyan, most kinek tetszik ez? Én nem vagyok  prűd, szerintem legalábbis nem, de egy szoptatós mellbimbókkal rendelkező torta látványától nem az étvágyam jön meg...

Annyi figurás tortát láttam már, és egyáltalán nem értem magát a jelenséget. 

Nem értem, hogy miért kell, mire jó egy cici torta, nem értem azokat a tortákat, amiken mondjuk egy doboz cigi vagy cipő vagy valami hasonló van megmintázva. A lovakat, állatokat, sőőőőőőt, a gyerekeket ábrázoló tortáktól meg egyenesen kiver a víz. Mindig eszembe jut az Acélmagnóliák tatu tortája, amit, amikor megvágnak, belül piros, így felvágáskor olyan, mintha vérezne... kb., mint ez.  

Nem értem, hogy mitől jópofa egy lány- vagy egy legénybúcsún a másik nem nemiszervének megformálása torta formájában. Viccesnek nem vicces, gusztustalannak gusztustalan.

Mielőtt bárki félreértené, nem azokról szól ez a bejegyzés, akik elkészítik ezeket a tortákat, hanem azokról, akik megrendelik ezeket... A múlt héten feltett valaki a facebookra egy képet, ami "fantasztikus torták" név alatt futott... a képen egy wc csésze, benne sárga folyadékkal... aki megosztotta, mellé írta, hogy nézzétek, milyen fantasztikus torta... én meg azt hittem, hogy rosszul látok. Ez fantasztikus??? Ez rettenetes...

Egy torta az legyen torta. Ne akarjon sárkány lenni, ne akarjon wc csésze lenni, ne akarjon pénisz lenni, ne akarjon dobozos üdítő lenni. 
Maradjon meg tortának, amit elkészítünk, felszeletelünk és jóízűen megeszünk...

... és a jóízűen közben nem kérdezünk olyat, hogy ki kéri a lovacska fejét vagy kinek vághatok a baba karjából?




2012. május 22., kedd

Ki ne hagyjátok...


Aki a Magnumot szereti...

és most a Mc Donald's-ban két Mc Flurry is Magnum ízben kapható...

Én a mandulástól oda meg vissza vagyok... 

(Igen, igen, járok mekibe... és még vállalom is)

2012. május 19., szombat

2012. május 18., péntek

Napközis piskóta csokoládészósszal



Gondolom, mindenki ismeri, hogy mi is ez. Ok, ha nem is mindenki, de a korombeliek biztosan. Ez az, ami miatt jó volt napközisnek lenni. Repetát ugyan soha nem kaptunk belőle, gondolom, a konyhásnénik inkább saját családjuknak vitték haza, minthogy nekünk még akár egy plusz szeletet is adtak volna. Sebaj. Most itt van. Elkészíteni nem nagy ördöngösség, ráadásul ebből a mennyiségből hatalmas adag lesz, így van bőven repeta is... Ez a piskóta a megadott méretű tepsiben sütve 5-7 cm magas lesz, és lekvárral vagy bármilyen krémmel meg is tölthetjük.

A recept a Kifőztük 2012/5. számában is megjelent, illetve a májusi Népszabadság-Kifőztük gasztromellékletben is megtalálható. 


Napközis piskóta csokoládészósszal

Hozzávalók 30 X 40 cm-es tepsihez
  • 50 dkg porcukor
  • 8 tojás
  • 40 dkg liszt
  • 16 evőkanál víz
  • 2 késhegynyi szódabikarbóna

a csokoládészószhoz:
  • 2 liter tej
  • 4 evőkanál liszt
  • 3 evőkanál vaníliás cukor
  • 3 evőkanál sötét színű kakaópor 

A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét 8 evőkanál hideg vízzel és csipet sóval kemény habbá verjük. A tojássárgáját 8 evőkanál hideg vízzel és az apránként hozzáadagolt porcukorral alaposan összekeverjük.  Óvatos mozdulatokkal hozzákeverjük a felvert tojásfehérje felét és a szódabikarbónával elkevert liszt felét, majd a maradék habot és lisztet is finoman beleforgatjuk.
A sütőt 180 fokra melegítjük, a tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és 35-40 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba!) Amikor elkészült, elzárjuk a sütőt, és a piskótát a lenyitott sütőajtóra helyezve hagyjuk kihűlni, így fokozatosan hűl le és nem esik össze.

Az öntethez a kakaóport, a lisztet és a vaníliás cukrot az apránként adagolt tejjel simára keverjük. Kis lángon, folyamatos keverés mellett felforraljuk. Sűrű, de folyós masszát kell kapnunk. A piskótát felszeleteljük, és a csokoládészósszal meglocsolva tálaljuk.

A sütő ajtaját a sütés első 20 percében semmiképpen ne nyissuk ki! 





Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...