A vargánya szárítása, tartósítása

A receptért katt IDE. 

Olajban eltett aszalt paradicsom

Nem mondom, hogy ez most készült... 

Ahogy az már több bejegyzésből is kiderült, idén vettem egy asztali aszalógépet, és szinte csapágyasra járattam szerencsétlent... viszont olyan dolgok születtek, hogy biztosan tudom, hogy jó, hogy megvettem, és bár sok géppel, konyhai kütyüvel vagyok úgy, hogy nagy fellángolás után bekerül a szekrénybe, majd soha többet nem kerül elő, ezt a gépet bár a dobozában tárolom, ha éppen nem használom, de szegény nem tölt túl sok időt pihenéssel... Szóval, jó vétel volt és biztosan tudom, hogy jövőre is ki fogom használni a tudását. 

Ez egy teljesen egyszerű, névtelen aszaló- vagy szárítógép. 9000 Ft körüli áron jutottam hozzá az egyik multiban. Ez az a fajta, ami kerek, öt tálcája van, van rajta egy gomb, ami on/off beállítással bír, azt ennyi... 

Használata során több mindenre jöttem rá:

• Nem szabad teljesen magára hagyni órákig, mert az egyik oldalon jobban, erősebben, gyorsabban szárít, mint a másik oldalon, így óránként legalább egyszer át kell rendezni a tálcákat... ugyanígy jobban szárítja az alsó tálcát, mint a felsőt, ezért ezt is folyamatosan pakolgatni kell... Tehát, ne hagyjuk magára egy éjszakára, mert az egyik oldal megég, kiszárad, a másik meg lehet, hogy még el sem készül...
• Csendes, így egyáltalán nem zavaró az üzemeltetése. Egy rádió hangja simán elnyomja a gép hangját.
• Isteni illatokat áraszt miközben a benne lévő zöldséget, gyümölcsöt szárítja.. Ez főleg a gyümölcsöknél kellemes, mert vannak zöldségek, amiknek illata engem kifejezetten zavart, ilyen például a lestyán, ami nagyon erős illatot áraszt. Erős, intenzív illatot. Ami viszont nagyon kellemes, amikor banánt, vagy kókuszt aszaltam... akkor olyan illat volt a gép működése közben, hogy az elmondhatatlan... Készült sárgabarackból lap is, ezt majd hozom és mutatom... abba pluszban került vanília... hát, valami pazar illatot árasztott. 

Térjünk viszont vissza a paradicsomra. Ez itt a képen lucullus paradicsom, ami állítólag aszalásra a legjobb fajta. 

A képen látható üvegbe nagyjából 2-3 kg fért bele. Igen, ennyi lett, azaz kb. 2,5 dl-es üvegbe elfért ennyi paradicsom. 

Hogy, hogy készült?

A paradicsomokat felnegyedeltem, a közepüket kivájtam, de nem dobtam ki, hanem leturmixoltam, és paradicsomlevesnek megfőztem. A paradicsomokat az aszalóba tettem és a gépet bekapcsoltam. Napi 7-8 órát ment a gép, azért ennyit, mert ennyit tudtam mellette tölteni. Ezalatt az idő alatt a tálcákat cserélgettem, forgattam. Nagyjából 30 óra után a héjak olyan szárazak lettek, ahogy a képen is látszik, az üveg mellett.

Ekkor tisztára mosott üvegbe adagoltam, jól belenyomkodtam, hogy minél kevesebb hely maradjon közöttük. Tettem mellé szárított kakukkfüvet, majd felöntöttem olívával az üveget. Az üveg fedőjével lefedtem, jól rácsavartam és sötét, hűvös helyen tárolom. 

Gondoltam rá, hogy kidunsztolom, de mivel ez az első próbálkozásom vele, most még csak ezt a verziót választottam. Ez egy amolyan próba. Most csináltam először, így várom, hogy mi lesz vele. Remélhetőleg nem romlik meg az olajban. Felbontás után a hűtőben tárolom majd. 

Ha most valaki megkérdezne, hogy megérte e megvenni az aszalót, illetve, tanácsot kérne, hogy vegyen e, azt mondanám, hogy mindenképpen! Olyan dolgokat készítettem a segítségével, hogy egész télre meglesz a süteményekbe való aszalt gyümölcs, az ételekbe használható paradicsom, stb. És azt se felejtsük el, hogy a gép 43 fokon aszal, így ezek az ételek élők maradnak... Hogy miért jó, ha egy zöldség, gyümölcs élő marad? Erről Gittánál minden hasznos információ megtalálható. 

Aszalt banán... készülődés a karácsonyi gasztroajándékokra...

Naná, hogy ebből is ajándék lesz.. egyrészt az egyik fontos imádja... nemrég kapott belőle egy hatalmas zacskónyit.. majd a zsákmánnyal felült egy buszra és fél óra alatt az egészet megzabálta... majd megkérdezte, hogy ez valójában mennyi banán volt?? 

Amikor közöltem vele, hogy 5 kiló és kb. egy hétig aszalódott, akkor kicsit rosszul lett... de ez nem tartott sokáig, mert megint jelezte, hogy jöhet a következő adag..

Én meg mentem és vettem banánt... amit felkarikáztam, belepakoltam az aszalógépbe és kb. 16 óra alatt megaszaltam...

Majd jól záródó üvegbe zártam... ééééééés, hogy ne csak ilyen egyszerű legyen a dolog, készül majd belőle egy teakeverék, amiben szárított gyümölcsök is lesznek... illetve, majd fehér és étcsokoládé is kerül rá... 

Majd..., mert most még csak így simán hoztam, hogy megmutassam.

Még valami... valami hihetetlen illata van, amíg a gép szárítja... én utálom a banánt, de bevallom, hogy az illata valóban mesés volt...

Aszalt sült paprika - füstölt paprika pehely

A kápia paprika színénél nem sok szebb színű paprikát ismerek. Mély piros vagy inkább már bordós vörös. Ez a paprika még valamikor augusztusban készült, de még most is elkészíthető. Nem volt nagy munka, de a végeredmény valami pazar kis cucc lett. 

Gyönyörű vérvörös színe van, karakteres paprika illata, füstős paprika íze.

A füstösséget onnan kapta, hogy teflonos serpenyőben feketére égettem a külsejét, majd betettem őket egy nejlonba, és csak pár óra múlva szedtem le a héjukat, ezután ment az aszalóba, ahol pár óra alatt teljesen kiszáradt, így szinte porlik. 

Van világosabb és sötétebb része is, és van olyan része is, ahol nagyügyesen rajta maradt a héja..., de sebaj. 

Elkészültekor nejlonba zártam, amit egy szakácskönyvem lapjai közé tettem.

Először még nem tudtam, hogy mi legyen vele, hogy mire lesz jó, aztán bár nagyon óvatosan pakolgattam, mégis darabok törtek le belőle, morzsálódott a széle, illetve a vékonyabb részei. Innen jött az ötlet, hogy ezzel dekorálni tudok, azaz, fényképezésnél nagyon jól mutatnak a kis vérvörös paprika pelyhek az étel tetején, vagy ledarálva füstös őrölt paprikát kapok. 

Hogy ne álljunk itt meg, mert ez a paprika édes, nem csípős, tegnap vettem csípős hegyes paprikát, amit ma ugyanígy elkészítek. 

Az aszalást sima asztali aszalógépben végeztem, nagyjából 3-5 óra alatt elkészült a törékenyre száradt paprika. 

Gyönyörű színe lett, ugye?:)

Aszalt kókusz - kókuszszirom - kókuszliszt

Tudom, tudom... kezd úgy látszani, mintha belehülyültem volna az aszalásba. És a vicc, hogy én is érzem, hogy meggárgyultam, de annyira élvezem és olyan mesés dolgok születnek, hogy ezzel mindig meg is magyarázom magamnak a dolgot, miszerint, nem, nem vagy tök hülye, remek dolgokat készítesz és sokan fognak neki majd örülni...

Itt az újabb aszalvány... az aszalt kókusz.

Aki szereti a kókuszt, az ki ne hagyja! Olyan intenzív kókusz íze van, hogy abbahagyhatatlan.

A kókusz nagyon egészséges, azon kívül, hogy nagyon finom, minden jó van benne, ami a szervezetünknek kellhet, így tessék minél bátrabban fogyasztani. Azt meg kell, hogy említsem, hogy amilyen finom, annyira kalóriadús is a szentem, de hát tudjuk, hogy ami az életben jó, az vagy hizlal vagy erkölcstelen. Hogy a kókusz melyik kategóriába tartozik, azt mindenki maga döntse el.

És akkor, hogy mi történt a kókusszal?

A kókuszdiót nagy nehézségek árán feltörtem, a fehér húst kiszedtem belőle, majd krumplihámozóval vékony forgácsokat vágtam belőle. A forgácsok mentek az aszalógépbe, majd kb. két óra múlva ropogós, teljesen száraz, kókuszpelyhet kaptam, ami olyan hihetetlenül intenzív kókusz ízű volt, hogy attól majdnem elájultam.

Ezt a száraz forgácsot kávédarálóba teszem majd és ledarálom, így kókuszlisztet fogok kapni. Erről képek és beszámoló később.

Mindenképpen próbáljátok ki, mert fantasztikus dolgot kaptok a végére.

Aszalt cseresznye

És itt a következő aszalvány.

Aszalt cseresznye. Ez az a fajta cseresznye, aminek a külseje és a belseje is szinte már fekete, annyira bordó, így meg aszalva néhol már annyira fekete, hogy kékesen csillog.

Szaftos, ragacsos, nagyon intenzív íze van. Pazar lett! Szerintem jobb, mint a meggy. Egy baja van, hogy ebből csak két kilót aszaltam és amikor elkészült valahogy a nagy kóstolgatásban kb. a fele el is tűnt...

Ez is ajándék lesz majd, de még mindig nincs vége a sornak...:)

Ugyanúgy készült, ahogy az aszalt meggy,  annyi különbséggel, hogy ezt megmostam, kimagoztam és így futottunk neki az aszalás összesen kb. 30 órájának..

Ezt is több részletben aszaltam meg, ha minden igaz, három napot töltött az aszalóban, napi 8-9 órát száradva.

A végeredmény egyértelműen megérte. A két kiló cseresznye nagyjából 20-25 dkg aszalvány lett. Ez ugyan rosszul hangzik így, de a két kilóból rögtön vegyük le a magokat.. és már jobb az arány.

Ha valaki aszalásra adja a fejét, mindenképpen aszaljon cseresznyét is, mert ez valami álom!

Sajnos már csak egy-két helyen lehet cseresznyéhez jutni, de ha találtok még valahol, vegyétek meg, ha nincs aszalótok, fagyasszátok le és majd ősszel, vagy télen be lehet tenni a villanysütőbe, már akinek van olyan, és meg lehet aszalni. Aztán télen elhasználni süteményekbe, likőrbe, pálinkába...

És nyáron mire lehet használni???? Mire, mire... fagyihoz. Eszméletlen finom. Eddig ezzel vagyok a legelégedettebb... így most cseresznyét hajkurászok, hogy aszaljak még vagy öt kilót belőle...:)

Aszalt paradicsom

És akkor itt a tegnapi rejtvény megfejtése. Ez bizony aszalt paradicsom. 

Folytatva az aszalást most ez készült.

Két kiló paradicsomból kb. 20 dkg aszalvány lett. 

A paradicsomokat megmostam, és hatba vágtam. Nem sóztam, nem ízesítettem, mert nem tudom, hogy ki kapja majd, így nem ismerem az ízlését.

Ha ez az enyém maradna, akkor megsóztam volna és megszórtam volna apróra vágott kakukkfűvel. 

A paradicsomok magos részét kivájtam. Némelyikben maradt egy-két mag, és egy kicsivel több "hús", de az szerintem nem gond.

Az aszaló tálcáira rétegeztem, majd nagyjából 16 óra alatt ilyen szárazra aszaltam őket.

Nem került olajba, mert ajándék lesz valakinek, aki majd megnyeri.

Ha nem lenne ajándék, valamilyen pofás üvegbe rétegezném, szerintem ez így elférne egy kisebb befőttesüvegben, mellé tennék néhány gerezd fokhagymát, kevés kakukkfüvet, felönteném olíva olajjal és betenném a hűtőbe.

Szerintem tetszetős kis darabok lettek, remélem, hogy örül majd, aki megnyeri.:)

Még valami, ami fontos lehet. A 16 óra aszalást nem egyben végeztem, azaz a paradicsomnál kétszer 8 órát ment a gép. Az első nap reggel 9-től délután 17-ig. Majd a gépet kikapcsoltam, de a tálcákat benne hagytam, majd másnap reggelig hozzá sem nyúltam, reggel beindítottam és amíg el nem készült, addig járattam. 

Az én gépem csendes, akár aludni is lehetne mellette. Öt tálcája van, amiből egyértelműen a legalsón lévő zöldség, gyümölcs előbb aszalódik a többi tálcánál, illetve a gép egyik oldala is jobban szárít, így a tálcákat a szárítási, aszalási idő alatt többször megcserélem, forgatom. Így én nem hagyom magára, csak olyankor használom, amikor ott vagyok mellette.

Aszalt meggy

Ha stílusos akarnék lenni, azt írnám, amit egycsipet,  egy, megérett a meggy...

Megérett, le is szedték, én x óra alatt kimagoztam, és kb. 30-32 óra alatt megaszaltam...

Igen, bizony, ennyi időt töltött az aszalóban. 

Öt kiló meggyet aszaltam. Ebből három kilót először maggal együtt kezdtem el aszalni, majd kb. 5-6 óra után kimagoztam őket és mentek vissza a gépbe a további ücsörgésre...

A másik adagot kimagoztam és úgy kezdtem el aszalni. 

Hogy melyik a jobb megoldás, nem tudom. Az első változatnál a már kissé összeszáradt szemekből a magot könnyű eltávolítani, mert nagyjából annyi, hogy az ember megnyomja a szemet, abból meg kiugrik a mag. Elvileg. De ez a meggy cigánymeggy, azaz nagyon apró, nagyon fekete. Én ilyen színű meggyet még életemben nem láttam. Olyan vérvörös leve van, mint a céklának, vagy még annál is vörösebb. 

Volt, hogy kiugrott a mag, de a legtöbbjéből ki kellett "tépni". Egyáltalán nem volt haladós munka, x óráig tartott kimagozni ezt az adagot.

A másik adagot kimagozás után tettem a gépbe, ez viszonylag egyszerű volt, de a gépben hihetetlen mennyiségű lét engedett. Ez mondjuk nem gond, csak a gépet kellett kitakarítani utána.

Természetesen mindkét esetben az aszalás előtt alaposan megmostam a meggyet, és törlőruhára terítve leszárítottam a felületét.

A gépben a hőmérséklet nem ment 43 fok fölé, így a meggy "élő" maradt. Ennek fontosságáról Gittánál lehet olvasni.

5 kiló meggyből 1,6 kg aszalt meggy lett. Nagy az anyagveszteség, de itt vegyük alapul, hogy a mag is a szemétbe ment, ami kb 5 kiló meggynél 1 kilónyi magot jelent.

Aki olvassa a blogot, az látta a tegnapi játékfelhívást. Itt most elárulom, hogy az egyik ajándék ebből a meggyből egy kis csomagnyi lesz. 

Hamarosan hozom a következő aszalványt is! 

Aszalt eper, epres cukor - kezdődik a "befőzés"

Vettem a hétvégén egy noname aszalógépet. Ez az a fajta, ami kerek, öt tálcája van, van rajta egy ON/OFF gomb, és kész...

Hetek óta készültem rá, hogy veszek egy ilyen gépet, bár, nem én akartam, mert egyáltalán nem éreztem szükségét, hogy még egy felesleges vacak legyen a konyhámban, tehát, nem magamnak vettem, hanem az egyik fontosomnak, aki kiadta a parancsot, hogy vegyek neki egy ilyen gépet, de aztán én használjam, ő meg majd élvezi a végeredményt. 

Hát, mostantól felkötheti a bugyogót, mert ahogy érnek a gyümölcsök, úgy fogok mindenből aszalni neki valamit. Nem is tudom, hogy ez most aszal, vagy szárít, és hogy a kettő között van e valami különbség? Szerintem nincs. A végeredmény ugyanaz. 

Akinek villanysütője van, az ugyanezt azzal is elő tudja állítani, nekem viszont még a Karancs tűzhelyem van, ami erre egyáltalán nem alkalmas. 

A gépbe egyszerre (eperből) kb. 1,5 kiló gyümölcs fér. Az epret bő vízben többször megmostam, sőt,kicsit áztattam is, hogy biztosan minden homok, föld, bármi leázzon róla. Vékony, maximum 1-2 mm-es szeletekre vágtam, és a gép tálcájára egymáshoz nagyon közel, de nem fedve egymást kiterítettem a szeleteket. A gépet bekapcsoltam, majd 6 óra hosszat járattam. 

Egy infra hőmérővel folyamatosan figyeltem, hogy hány fok van a gépben, ami 42-45 között mozgott. 

Hat óra szárítás után kikapcsoltam, majd másnap még négy óra időtartamig szárítottam az eperszeleteket. A folyamat közben a tálcákat kb. óránként cserélgettem, azaz az alsót felülre helyeztem, mert az alsó "polc" száradt a leghamarabb. Amikor készen voltak, tálcára szedtem, kihűtöttem a szeleteket. (A gép egyébként annyira csöndben dolgozik, hogy éjszaka is mehetett volna magában, talán ahhoz tudom hasonlítani, amikor a hűtő "bekapcsol".) Ez a gép 7999,- Ft volt, a múlt héten még 9999,- be került, ugyanott (Törökbálinti Cora).

A szép, formás szeleteket üvegbe tettem, a töredezett darabokat porcukorral ledaráltam. 

Az egész darabok sorsa az lesz, hogy mogyoróolajat vagy dió olajat üvegbe töltök, ebbe jönnek a teljesen száraz eperdarabok, az olajba kerül még mazsola, mandula, dió és vanília. Ezt az olajat ajándékba kapják majd a fontosak, illetve, én is ilyet használok évek óta palacsintához, gofrihoz. Eddig bolti aszalt eper volt benne, most saját készítésű lesz...

Az epres porcukor erős epres illatot áraszt, halvány rózsaszín színű. ezt bármihez használhatom majd, amihez az eper aromája passzol... és a halvány rózsaszín is jót tesz neki... 

A hétvégén készült aszalt rebarbara is, amit kardamommal, szárított gyömbérrel, fahéjjal és porcukorral daráltam le.. eszméletlen illata van... majd mutatom!:)

A következő adag epret ma veszem meg, azt citromlével fogom meglocsolni, de a citromlébe előtte a vaníliarúd kikapart magjait áztatom. 

Tele vagyok ötletekkel, hogy miket fogok vele készíteni. Jönnek majd a zöldségek, a kakukkfüves paradicsom, a vegamix és még sorolhatnám... A fontosak meg csupa ilyesmit kapnak idén karácsonyra...:)