2009. december 3., csütörtök

Jerikó rózsája


Ha minden igaz, 10-12 évvel ezelőtt vettem egy dobozt valahol. Annyi volt ráírva, hogy Jerikó rózsája. Az ára nem volt egy túlzottan nagy összeg, a dobozról egy zöld kis bokor vigyorgott rám. Nem olvastam el különösebben, hogy mi ez, csak megvettem, hazavittem. Aztán otthon szembesültem vele, hogy a doboz egy összeszáradt valamit rejt. Először kicsit/nagyon felmérgesítettem magam, hogy micsoda egy szemetet vettem már megint... Aztán elolvastam, hogy mi is ez. Azóta ez a növény karácsonykor zöldbe borul, majd a szekrény mélyén, sötétben, locsolás nélkül tölti az év kb 355 napját... Azt olvastam valahol, hogy nem is ez az igazi Jerikó rózsája, vagy Jerikói rózsa, de ez nekem mindegy, én annak hívom.

Ami tény, hogy ha túl sok vízben áll, penészesedhet. De ami a csoda része, hogy ebből a száraz csomóból egy pár óra múlva már nyiladozó növény lesz!


A Wikipédia ezt írja róla:

A jerikói rózsa név a Kr. e. 200 körül élt Sirach könyve nyomán keletkezhetett. Ennek 24. fejezete 18. versében található a következő hasonlat: „Úgy növök fel, mint a pálma Engeddiben és a rózsák Jerikóban.”

Ez a növény a Linné-től kapta nemzetségnevét, amely a görög anastasis (feltámadás), származéka, ami ez esetben a növény újjáéledését jelenti. A hierochuntica név sokkal régibb eredetű, és Jerikó görög neve Hiericho él benne.

A Nílus jobb partján fekvő Antonie nevű temetővárosban a 400-as évek előtt élt keresztény múmia kezében egy ilyen növény gombolyagot találtak. A középkorban a híres arab orvos és utazó, Ibnel Beitar (1197–1248) említi a gyógynövényekről szóló munkájában. Ebben az arab munkában keff Mariam, Mária keze, a növény neve.

Ezen kívül a következő arab neveit jegyezték fel: kufefe, kezecske Egyiptomban és a Vörös-tenger beduinjai között; kamash, harapófogó Felső-Egyiptomban; komesht en nebi, a próféta harapófogója a Szaharában; gebeda vagy gabda, ököl Egyiptomban; keff Fatma, a próféta leányának keze Algir beduinjai körében; id Fatma binten nebbi, Fatmának, a próféta leányának keze Biszkrában.

Európában az 1400-as években van az első írásos említése Benedetto Rinio kéziratos füveskönyvében, rosa sanctae Mariae néven.

A középkor jerikó rózsája a Asteriscus maritimus, egy élénksárga virágú cserje volt. A középkor orvoslásában, az álomfejtésben és kártyavetésben is nevezetes szerep jutott neki. Vele jövendöltek a sóvárgott családi gyarapodásra.

A század elején Európában török házalók árulták. Akkoriban sok mendemonda terjedt el róla: a szentföld zarándokai azt híresztelték, hogy karácsony éjjelén újra kinyílik, de csak akkor, ha kálvinista nincs a házban. Ahol ilyen növény van, abba a házba a mennykő se csap.



Az az oldal, ahonnan a képet vadásztam, ezt írja róla:

Különleges csodabogár mondhatnánk, de ez inkább egy csodanövény, amely víz hatására kinyílik és kizöldell, majd ha nem adunk neki vizet újra összeszárad és akár évekig is így marad. De télen a Jerikó is csak barnul és borzasztóan csúnya látványt nyújt. Sokan ilyenkor inkább kidobják szegényt, mert látni sem bírják otthonunkban. Mi lehet a gond? Szintén a fűtés!A Jerikó egy sivatagi növény, ahol hónapokig nem kap vizet, így a növény ügyesen alkalmazkodott a körülményekhez ezért képes száraz gumó állapotban hónapokig, sőt akár évekig is megmaradni. De a mi száraz meleg és fénytelen otthonunkat nem viseli túl jól. A levegő száraz nincs nap, sem természetes fény, így bár érzi, hogy ki kell hajtania, de csak barna és félig száraz állapotban tudja ezt megtenni. Ezért inkább télire hagyjuk a Jerikónkat száraz gumó állapotban és tavasszal, amikor már nincs fűtés ,süt a nap és van fény akkor vegyük újra elő és adjunk neki vizet.

Forrás: ITT

A fontosak tavaly kaptak ajándékba egy ilyen növényt, kíváncsi vagyok, hogy kinek van még meg, és kinek jut majd eszébe, hogy életet leheljen bele...



És egy film, hogy teljesen érthető legyen. 0,26-tól lesz érdekes a dolog, az óra a bal sarokban jól érzékelteti, hogy mennyi idő kell a száraz növénynek, hogy ismét zöldbe boruljon:




És hogy miért viseli a gasztroajándék címkét? Mert nem szereti a meleget, a legjobb helye a konyhában van, távol a radiátorok melegétől!


10 megjegyzés:

Gyöngyi írta...

Nekem is volt, de szegény olyan randa volt, hogy megváltunk egymástól.. Nem zöldült be teljesen, helyenként száraz barna ágak potyogtak belőle..

Moha írta...

Szepy te ügyes vagy, én az Anyukámtól kaptam egy ilyet, de hasonlóan az előttem szólóhoz, mi is kidobtuk szegényt... Nem volt az zöld,csak olyan barna kóró, lehet a baj tényleg a fűtött szoba volt.

andrea írta...

Mindig olyan jópofa dolgokat látok nálad!

ancsika1 írta...

Szepy ez nagyon tetszik! Ilyent én még nem láttam! Szuper!

Kiskukta írta...

Hogy neked milyen érdekes "dolgaid" vannak!!!!

Andi/cuki írta...

Egy csoda ez a valami,nem semmi:-))
Díjat érdemelsz,nálam vár!:-))

L.Krisztina írta...

Én is kidobtam azt hittem tönkre ment, jaj szegény akkor ez neki olyan volt mint ha élve temettem volna el? Szegényke lelki ismeret furdalásom lett.

trinity írta...

Szepy, ezek szerint téged szeret ez a növény!!

Juhász Andrea írta...

Milyen érdekes...nem is hallottam még róla, szép lett nagyon :)

szepyke írta...

Jaj, nagyon kedvesek vagytok, de ez nem az enyém. Az enyém még a sötétben ücsörög. Majd lefényképezem, hogy milyenből milyen lesz.Az enyém sem zöldül ki teljesen, mert mire ennyire zöld lenne, megpenészedne.
Csak egy pár napig van kitéve, kinyitja a leveleit, elkezd zöldülni, aztán megy vissza a fiókba. Hihetetlen, hogy hogyan képes a teljes szárazságból egy pár óra alatt feléledni!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...