2012. május 19., szombat

Szeretem...

...ha egy reklámnak van humora....

Úgyhogy, most ezt nagyon szeretem...:)


2012. május 18., péntek

Napközis piskóta csokoládészósszal



Gondolom, mindenki ismeri, hogy mi is ez. Ok, ha nem is mindenki, de a korombeliek biztosan. Ez az, ami miatt jó volt napközisnek lenni. Repetát ugyan soha nem kaptunk belőle, gondolom, a konyhásnénik inkább saját családjuknak vitték haza, minthogy nekünk még akár egy plusz szeletet is adtak volna. Sebaj. Most itt van. Elkészíteni nem nagy ördöngösség, ráadásul ebből a mennyiségből hatalmas adag lesz, így van bőven repeta is... Ez a piskóta a megadott méretű tepsiben sütve 5-7 cm magas lesz, és lekvárral vagy bármilyen krémmel meg is tölthetjük.

A recept a Kifőztük 2012/5. számában is megjelent, illetve a májusi Népszabadság-Kifőztük gasztromellékletben is megtalálható. 


Napközis piskóta csokoládészósszal

Hozzávalók 30 X 40 cm-es tepsihez
  • 50 dkg porcukor
  • 8 tojás
  • 40 dkg liszt
  • 16 evőkanál víz
  • 2 késhegynyi szódabikarbóna

a csokoládészószhoz:
  • 2 liter tej
  • 4 evőkanál liszt
  • 3 evőkanál vaníliás cukor
  • 3 evőkanál sötét színű kakaópor 

A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét 8 evőkanál hideg vízzel és csipet sóval kemény habbá verjük. A tojássárgáját 8 evőkanál hideg vízzel és az apránként hozzáadagolt porcukorral alaposan összekeverjük.  Óvatos mozdulatokkal hozzákeverjük a felvert tojásfehérje felét és a szódabikarbónával elkevert liszt felét, majd a maradék habot és lisztet is finoman beleforgatjuk.
A sütőt 180 fokra melegítjük, a tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és 35-40 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba!) Amikor elkészült, elzárjuk a sütőt, és a piskótát a lenyitott sütőajtóra helyezve hagyjuk kihűlni, így fokozatosan hűl le és nem esik össze.

Az öntethez a kakaóport, a lisztet és a vaníliás cukrot az apránként adagolt tejjel simára keverjük. Kis lángon, folyamatos keverés mellett felforraljuk. Sűrű, de folyós masszát kell kapnunk. A piskótát felszeleteljük, és a csokoládészósszal meglocsolva tálaljuk.

A sütő ajtaját a sütés első 20 percében semmiképpen ne nyissuk ki! 





2012. május 17., csütörtök

Napi hmmm...





Én komolyan elgondolkodom néha, hogy az emberek már jó dolgukban nem tudnak mit kitalálni... 

Látva ezt az izét, ami gondolom az új őőőőőőőőrület... komolyan elgondolkodom, hogy a világ más részein mire nincs idejük egyeseknek... 
Ez aztán a hiánypótló, az eddig nagyon, nagyon hiányzó cucc, amit vééééééégre valaki kitalált. Bár, lehet, hogy nem is most találták ki, csak nekem új...

Tehát van egy cső, amit megtölthetünk valamilyen tésztával, krémmel, gyümölccsel, bármivel... aztán vihetjük magunkkal és bárhol, bármikor ehetjük... adhatjuk ajándékba, kínálhatjuk bulin, gyerekzsúron, bárhol, bárkinek... Tehát, cső megtölt cukiságokkal, majd egy izével szépen a csőből kinyomhatjuk annak beltartalmát, azaz a cukiságot és ehetjük is... 

Én ismerve magam az első mozdulattal az egészet kinyomnám ebből az izéből, remélhetőleg valami habos cucc lenne, ami landolna a dekoltázsomon vagy rögtön bele is esne és azonnal úgy néznék ki, mint akit gyerekkorában az asztal körül kergettek és nem tanult meg rendesen enni..., holott de, megtanultam, csak az ilyen kütyükkel vagyok bajban. Egyrészt, hogy ebből hogy kell szépen enni, másrészt  - és ez számomra fontosabb kérdés - , hogy mi a fittyfenének kell ez???

Ha még nézelődni szeretnénk, hogy mit lehet még ebből a csodából kihozni, ajánlom a google-ba beírni ezt: "cake push ups", majd a képekre kattintva szemlélődni... 

Amit kapunk: hab, cukor, ételfesték, hab, cukor, ételfesték...- ezekből hegyek... hát, hajrá...:O

Jah, ha valaki nagyon szeretne ilyet, ITT megrendelheti... mindössze 0,52 £ az ára...


2012. május 16., szerda

Napi hmmm....

Nézem a tévét, hallgatom a rádiót, nézem a netet...

Látok egy színészt, aki arról mesél, hogy drogfüggő volt...

Hallok egy riportot egy színészről, aki arról beszél, hogy drogfüggő volt...

Napok telnek el, látok egy riportot egy színésszel, aki arról beszél, drogfüggő volt...

Ismét eltelik pár nap... látok egy könyvet, amit egy színész írt, aki drogfüggő volt...

Naponta látok riportot, hallok riportot, amiben egy színész mesél arról, hogy drogfüggő volt...

Felmegyek a neten egy oldalra, ahol könyveket árulnak...., és mi vezeti az eladási listát, egy könyv, amiben egy színész arról ír, hogy drogfüggő volt...

Elgondolkozom... 

Szeretem ezt a színészt. Már a Brigi és Brúnó óta szeretem... Mindenben szerettem, amit eddig vele, tőle láttam...

Most picit csalódott vagyok. Nem azért, mert drogos volt. Ez az ő magánügye. Inkább azért, mert azt érzem, hogy ez az egész nem azért történik, hogy ő kiírhasson magából valamit, hogy  neki könnyebb legyen, hogy mi, a társadalom szembesüljünk végre valamivel, ha eddig nem tudtunk róla, hogy érezzük, hogy ez aztán itt van, bárkivel előfordulhat, akár velünk, a szerettünkkel, a szomszédunkkal... 

Csalódott vagyok, mert ez picit olyan, mintha ez az egész egy ügyesen felépített reklám lenne... a könyvnek, az eladásnak. Igen, az ő könyvének, az ő sikerének... de mégsem tetszik. Mert mintha nem arról szólna, hogy figyelmeztessen, hanem arról, hogy vedd meg ezt a könyvet... És ez nem tetszik. Sajnálom. :(

2012. május 15., kedd

Hmmm....



Torta lesz belőle... 

Annyira izgulok, mert... , mert fontos lenne, hogy úgy sikerüljön, ahogy kigondoltam...

A vicc az, hogy az hozta, akinek a torta készül, így kb. tudja, hogy mi lesz majd belőle, úgyhogy nem éghetek be.

Szombaton nagyon drukkoljatok nekem!!!



2012. május 14., hétfő

A rebarbarák már a sütőben vannak...


Vééééééééééééégre!:)

A kép tavalyi, a rebarbara idei. Mármint az, ami már a sütőben van. 
Mivel a nálunk kapható rebarbara belül zöld, muszáj vagyok megsütni, hogy mégis piros rebarbarát kapjak és abból készüljön fagyi, süti, stb... Az stb.-n még gondolkodom, hogy mi legyen, mert jelenleg tényleg a fagyi foglalkoztat a legjobban.

Az illata, bár csak magában sül, nincs rajta semmilyen fűszer, már most ígéretes, vagy csak iszonyatosan hiányzott már, nem is tudom. Olyan érdekes, semmihez nem hasonlító illata van. 

Azt hiszem, hogy a sült rebarbarát majd tejszínnel leturmixolom, hozzáadok némi friss reszelt gyömbért, pici fahéjat, felvert tejszínhabot, cukrot és jól beleöntöm a már kavargató fagylaltgépbe. 

Miközben írtam ezt a bejegyzést, megsült a rebarbara. És nem piros. Maradt ugyanolyan zöld, mint amilyen volt. Hát, ez remek... ugrott a szép rózsaszín rebarbara fagylalt.

Újratervezés. 


Megígérem...

..., hogy mától többet törődök a bloggal. Mert a blog szeret engem, én szeretem a blogot..., tehát, foglalkoznom kell vele. 

Ma egy rövid szösszenetet hoztam..., mert ma láttam valami csodát...:O




Tehát. A szandál-necc harisnya páros - GÁZ. Nem kicsit gáz, hanem nagyon gáz. Pont azért, ami a képen is elég jól látszik... ez így még röhejes is. 

Kb. olyan, mint a fekete harisnya-fehér cipő kombináció. Az is gáz. Igen, a fehér szoknya - fekete harisnya - fehér cipő is gáz. 

Nem hinném, hogy magyarázni kellene, hogy miért, de hogy néz ki a kikukucskáló lábujj a harisnyából? 
Ezt ne. Könyörgöm, ezt ne. 

Köszönöm!

Mától milliomos leszek...:)




Bárki is lesz a blog 1.000.000. látogatója, régi vagy új olvasó, érezze jól magát és jöjjön máskor is. 

Köszönöm nektek ezt a szép kerek számot, igyekszem meghálálni a jövőben is!:)

szepy

2012. május 12., szombat

Calas - rizsfánk





Ez a rizsfánk New Orleans tradicionális desszertje. Készülhet maradék főtt rizsből, tejberizsből, de arra mindenképpen figyelni kell, hogy a rizsnek teljesen hidegnek kell lennie, ellenkező esetben sütés közben széteshet a fánk. Ez a változat a hagyományos fűszerekkel készült, de a rizst ízesíthetjük bármilyen tetszés szerinti fűszerrel, például sáfránnyal, zöld kardamommal is. (A calas szó kiejtése: kálá.)

Calas - rizsfánk

Hozzávalók 
  • 5 dl főtt rizs vagy tejberizs
  • 12 dkg liszt
  • 6-8 dkg cukor
  • 2,5 teáskanál sütőpor
  • 1/2 teáskanál szerecsendió
  • 1/2 teáskanál őrölt fahéj
  • 2 tojás   
  • csipet só
  • 1 teáskanál vaníliakivonat

a sütéshez:
  • olaj
a tálaláshoz:
  • porcukor 


A tojást a sóval felverjük. Hozzáadjuk a vaníliakivonatot, majd apránként hozzákeverjük a lisztet, a cukrot, a sütőport és a fűszereket. A főtt rizst villával átdolgozzuk, hogy ne maradjon benne összetapadt csomó, majd hozzákeverjük a tésztához. 
Közepes lábosban egyujjnyi olajat forrósítunk, és két evőkanál segítségével diónyi tésztadarabokat szaggatunk bele. A fánkocskák pár pillanat alatt átsülnek, ha elég helyük van, maguktól át is fordulnak. Mindkét oldalukat aranybarnára sütjük, papírtörlőre szedjük őket, hogy leitassuk róluk a felesleges olajat, majd porcukorral megszórva tálaljuk.

Mondtam már? Megjelent a májusi Kifőztük...


Már két hete... csak elfelejtettem írni róla... :) 

Tehát, megjelent a Kifőztük 2012/5. májusi száma... Letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról...:)





2012. május 10., csütörtök

Rudyard Kipling: Ha


A napokban jutott valamiért az eszembe ez a vers és azóta is ott motoszkál a fejemben. Ezt is vittem anno a felvételire, bár, nem mondtam el. 
Nagyon szeretem a verseket, sok verseskötetem van. Ez a vers az egyik legnagyobb kedvencem. Feltettem ide, hátha sokan nem ismerik... 

Rudyard Kipling: Ha

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz, 
és hazugok közt se hazug a szád, 
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz, 
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol - s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót, 
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok, 

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani, 
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: "Kitartani",

ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted, 
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam.

(Kosztolányi Dezső fordítása)


2012. május 2., szerda

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...