2010. április 20., kedd

Créme brulee - sült vanília sodó


Imádom. Egyszerűen imádom. Gondolom, az őrült vanília függőségem is okozza ezt az imádatot, illetve, hogy nagyon szeretem az ilyen puding állagú dolgokat. 
Gyerekkoromban két féle kész pudingot lehetett kapni. Csokisat, ami mélybarna, igazi kesernyés csokis volt, és vaníliásat, amiben nem volt sehol egy kis vanília darab sem, viszont a pohár kinyitásakor egy édes, kicsit karamelles szirup volt a puding tetején, amitől teljesen oda és vissza voltam. 
Aztán ez a puding is a eltűnt az üzletek polcairól, mint annyi minden más...

Évek teltek el, mire rájöttem, hogy a cream brulee pontosan azt az ízt hozza elő, amilyen az a puding volt. Legalábbis nekem. 
Azóta a rabja vagyok. Egyszerűen, elmondhatatlanul imádom. 
Októberben beszereztem egy szakácsfáklyát, ami a tökéletes végeredményhez nélkülözhetetlen, legalábbis azoknak, akiknek nincs grillezős sütőjük, vagy mikrójuk.


Créme brulee vagy sült vanília sodó

Hozzávalók 3 adaghoz:

  • 1 vaníliarúd
  • 5 dl tejszín
  • 3 tojássárgája
  • 5 dkg kristálycukor
  • 2 evőkanál narancslikőr (el is hagyható, esetleg helyettesíthető más likőrrel)
tálaláskor
  • cukor a tetejére


Melegítsük elő a sütőt 150 fokra. (én a gázsütő 3-as fokozatán készítettem.)
Vegyünk elő egy sütőbe tehető tepsit, vagy lábast, amibe majd annyi forró vizet kell öntenünk, hogy a belehelyezett soufflé formák feléig érjen a víz.

És akkor jön a sodó:
Egy arra alkalmas edénybe öntsük bele a tejszínt. A vanília rudat vágjuk ketté, és kaparjuk ki belőle az apró magokat, amit adjunk a tejszínhez, de ahogy ezzel megvagyunk, dobjuk mellé a vanília rudat is. Melegítsük meg, de ne forrjon. Ha ezzel megvagyunk, vegyük le a tűzről, és fedjük le.
A tojássárgákat keverjük ki a cukorral, és ha adunk hozzá alkoholt, az is most jöhet bele. A tejszínből vegyük ki a vaníliarudat. Ha a vaníliás tejszín kicsit visszahűlt, keverjük hozzá a tojássárgás elegyet, majd öntsük egyenlően elosztva a soufflé formákba. 

A formákat tegyük az előkészített tepsibe, vagy lábasba, öntsük a formák köré a forró vizet, fedjük le a tepsit, vagy a lábast, és tegyük a sütőbe. 30-45 perc alatt készül el. 
Akkor jó, ha már kocsonyás, nem folyós krémet kapunk, Nem baj, ha még nem "kemény" a hűtéskor össze fog állni! 

Ha készen van, vegyük ki, hűtsük ki, majd szórjunk rá cukrot és azt a szakácsfáklyával süssük rá.
Tálalásig tegyük hűtőbe!

A cukrot tálaláskor is ráolvaszthatjuk, így kellemes vattacukor illat lengi majd be az egész lakást! 



Azt olvastam valahol, hogy nagy fokmérője a cream bruleenek, hogy milyen a tetején a cukorréteg... Mert nem lehet annyira kemény, hogy ne lehessen átvágni, viszont nem lehet annyira vékony sem, hogy simán átmenjen rajta a kanál. Roppannia kell, de mindezt úgy, hogy a roppanáskor, a kanállal már a vanília krémben is legyünk....


Első alkalommal használtam a fáklyát. Ettől is kb annyira tartottam, mint amennyire a habszifontól. Tudniillik, hogy ami felrobbanhat, kigyulladhat, szétpattanhat, vagy bármi olyasmire képes, amit ember ki se tudna találni, az velem mindig megtörténik... Olvasztottam már üveget mikróban, pattant már szét jénai a konyhapulton, máig megmagyarázhatatlan módon, és a szilánkjait, melyek homokszem nagyságúak voltak, hetekig, hónapokig takarítottam, mert mindig előbukkantak valahonnan... (Szedett már ki valaki olyan szilánkot a lábából, ami akkora, hogy nem látszik, de ahogy hozzáér a csipesz csikorog a felülete???)


Szóval, féltem a fáklyától. Alaptalanul. Bár volt előttem egy kép, hogy majd hogy gyújtom fel a  hajamat, vagy a ruhámat, hogy ejtem el, és gyújtja lángra a függönyt, amitől leég az egész lakás, a ház és a kerület, de így utólag ez jó nagy baromság volt a részemről. 


Halálian egyszerű megtölteni, és használni, és ha nem vagyunk hülyék (például olyanok, mint én), még használni sem olyan nehéz, mint ahogy először gondoltam, sőt.
Jó, mondjuk, azt sem gondoltam volna soha, hogy úgy tankolom meg a kocsit a kis kannából, hogy a kanna tartalmát véletlenül magamra locsolom, majd a benzintől tocsogó cipőmben csúszkálva érek haza, és messziről könyörgök a szomszédnak, hogy oltsa el a cigit, mert simán lángra tudnék lobbanni...


Jah, és azt már meséltem, hogy amikor cserélték a házban a gázcsövet és új gázórát kaptunk, úgy sikerült visszaadni a "szakembereknek" a gázt, hogy mindenhol felszereltek, ellenőriztek mindent, csak nálunk nem volt a helyén a gázóra, így amikor a házba végre megint jött a gáz a csövön, én álltam az órával (illetve a helyével, mert az óra ugyebár nem volt felszerelve) szemben és néztem, ahogy visítva ömlik a gáz... Közben a szomszéd kint cigizett tőlem kb 2 méterre e folyóson... 
Lélekjelenlétemnek köszönhető, hogy nem robbantunk fel, mert azonnal ordítani kezdtem, miszerint: ööööööööööööööömlik a gáááááááááááááááááááz, hallja valaki????
És hála az égnek hallották, és kb 5 másodpercen belül el is zárták, de a csőből még vagy 10 másodpercig süvített, én meg elfehéredve pörgettem le a fejemben a jelenetet, miszerint gáz ki, szomszéd szikrájától berobbanva szepy feje lerepül, és a IX. kerületi Önkormányzat és gázszolgáltató közösen tekintenek a hősi hallottjuknak...


Tehát, szakácsfáklyától ne tartsunk, ezt a desszertet pedig mindenképpen kipróbálandóként ajánlom!





35 megjegyzés:

Hugi írta...

Ez olyan igazi Szepys volt :)
Kicsit félek a szakácsfáklya használatától én is, de szerintem túlélem, ugyanúgy, ahogy Te.
Jó a recept, köszi :)))
Hugi

araniel írta...

Haha...szokás szerint jót derültem. Érdemes nálad kezdeni a napot :D
Szerintem nem kell mondanom, hogy mi lesz az 1. recept amit kipróbálok az általad vett szufléformákban és a szakácspisztollyal ;)

Melinda írta...

Én is nagyon szeretem Creme Bruleet! Kicsit eltérnek a receptjeink, így egy újabb (lágyabb) verziót is megismerhettem. Biztos kipróbálom! A sztori a gázóráról pedig egyszerre megmosolyogtató és hátborzongtató.

Felhőlány írta...

Ez isteni, én is nagyon szeretem! :) A Creme Brule-t is, meg a szakácsfáklyát is... ugyanis ici-picit piromán vagyok... de csak a normális határokon belül... :))
Viszont mióta kifogyott a fáklyámból a "töltelék", nem tudtam alkotni... És sehol nem találtam töltő embert, vagy megvásárolható töltőanyagot. Ti hogyan / illetve hol oldjátok meg?

Lilla írta...

én is tervezem már ezt, de a sütős grillezésben nem bízom, szerintme az túl lassú ehhez, szakácsfáklya meg nincs....
de van apámnak minilángszórója. az legkisebb pb palack (fél kilós talán), aminek a tetejére kempingezéskor kis izét szoktak tenni és lehet rajta főzni. és van hozzá lángszóró "feltét" is.
úgyhogy együtt fogunk cream bruuleet csinálni :-) (bár egyedül is menne neki mert tud főzni, de látni akarom a processt)

de jó, hogy nekünk nincs gáz a lakásban.

Ami írta...

Óóó, ilyeneket olvasni, meg látni... Légyszi, küldj nekem ebből a creme brulééből. Úgy szeretnék enni belőle... Ez már tényleg kínzás :)

Bianka írta...

Én még nem ettem, de a képek és leírás alapján ideje lenne. Csodás lett a kép is :)

DebiGabi írta...

Én sem ettem ilyen finomságot még soha:(((
De nagyon jól hangzik, főként az a karamell a tetején:))

Á la carte írta...

Nagyon szeretem ezt a desszertet, de még sosem csináltam, pedig van fáklyám : ) Talán hamarosan. Egyébként tudtad, hogy ezt az édességet már az 1800-as években is készítetteék itthon, Magyarországon? Benne van a Czifray féle szakácskönyvben... : ))

mandy tarragon írta...

Engem megijesztett egy kicsit a saját fáklyám. Túl sok gázt tettünk bele és jó nagy lánggal kicsapott :D Most már megtanultuk, hogy mennyi az annyi és mindig helyes kis kék lánggal ég :)

A creme brulee meg nagy kedvenc :)

Felhőlány: a miénkhez lehet venni palackos gázutántöltőt, barkácsboltban/100forintosban lehet beszerezni.

Notburga írta...

Igen, mi is csudára szeretjük! Elöször 4 éve ettem Franciaországban. Azóta rendszeres desszert az asztalunkon. A végén a cukor karamellizálása, direkt ad egy kis izgalmat az egészhez.

Csibe írta...

Juj, de nagyon imádom!
...jót mosolyogtam, ez is olyan Szepys :)))

Maryenne írta...

Szepy öröm a blogodra jönni!
Vidám leszek tőled!
Szép a desszert is!

Niki írta...

Szepy:)És ha nincs szakácsfáklyánk akkor ne is próbálkozzunk ilyen desszertel?Neked mindig van valami ötleted,mit tanácsolsz?

Thrini írta...

Szakácsfáklya? Szepy, nagyon felszerelt háztartásod van. Nekem óvatosan kell olvasni ilyen bejegyzéseket, mert minden kellene, ami még nincs. A férjem azt mondta, hogy ha új cuccot hozok haza, akkor helyette ki kell dobni valamit, mert nem férünk el lassacskán a házban. :(
A desszert isteni!!

Loihi írta...

Kedves Szepy!
Engem is érdekelne a fáklyatöltés művészete. Az általad ajánlottat vettem Corában és khmm kifogyott.
Köszönöm.

Réka írta...

Nekem gyulladt már be egyszer véletlenül öngyújtótól a hajam így én is félek a fáklyától,de egyszer lehet rászánom magam.:)

Borbála írta...

Idáig csendben olvasgattam a recepteket....Pár héttel ezelőtt ajánlottad a szakácsfáklyát....Megvettem, de nem volt merszem kinyitni a dobozából és használni, igaz az is, hogy nem volt receptem hozzá.Creme Bruleet idáig Svájcban ettem és mindig azon gondolkodtam, hogyan készithetnék itthon is.Kérlek szépen, ha már feltetted kiváló receptedet, kicsit bővebben a szakácsfáklya használatáról is irhatnál.....Corában vettem, amikor ajánlottad.Hátha másokat is érdekelne....Nagyon köszönöm. :)

trinity írta...

Na, nekem is kell ez a fáklya :)) Most piszkosul megkívántam...Hű, Szepy, küldhetnél belőle:)

Bianka írta...

Vár nálam egy díj :)

szepyke írta...

Hugi, szerintem is túl fogod élni! Én is jobban féltem tőle, mint amennyire kellett volna...:)

Araniel, szerintem nem fogsz csalódni, ez egy remek desszert!:)

Melinda, igen, ez így lágyabb lett, de süthettem volna tovább, akkor egész "kemény" lett volna. Jah, és a gázórás sztori... hát, még ma is kiráz a hideg tőle!:)

Felhőlány, én is piromán vagyok, ha tudnád, hány gyertyám van...:)
Én töltőt a törökbálinti Corában vettem. Majd lefényképezem és megmutatom, hogy milyen!

Lilla, szerintem a minilángszoró is jó hozzá. A grilles szerintem is lassú, mert kell neki ez a hírtelen, direkt meleg, csak ha nincs más, akkor esetleg azt is ki lehet próbálni... A gáz egyébként jó dolog, de tény, hogy többször kaptam már frászt, amikor a hajszárítóval elfújtam az őrlángot a bojlerben...:)))

Ami, küüüüüüüüldöm!:)))

Bianka, köszönöm!:)))

DebiGabi, igen, a karamell a tetején Isteni!:)))

Á la carte, tényleg? Hát, igen. A magyar konyha azért régebben jóval szélesebb látókörrel rendelkezett, csak aztán jól lebutították...:( Jó lehet az a könyv, már én is néztem, de most megint meghoztad a kedvem hozzá!:))

Mandy, nah, igen... Én annyira be voltam tojva, hogy biztos eldobom, és leég a lakás...:)Mennyiért vetted az utántöltőt?

Notburga, igen, ez tény!:)) Megvan az izgalom is benne, és remek desszert!

Csibe, nah, igen..:)))

Maryenne, köszönöm!:)

Niki, szerintem mással nem nagyon. (Csak nagyon halkan árulom el, és csak neked, hogy én próbáltam direkt tűzzel, mint gyufa, de nem olvad a cukor olyan könnyen, ahogy gondoljuk. Kell neki ez a direkt, magas hőfok.) Ma már lehet kapni ilyen fáklyát egészen baráti áron 1-2000 ft-ért!

Thrini, nekem is óvatosan kell mindenki más bejegyzését olvasni, mert szinte naponta mehetnénk mindeféle kügyüért..:)))

Loihi, lefényépezem az enyémet, és megmutatom, hogy azt hogy és mivel kell tölteni! Egyébként, jó, hogy a Corásban volt gáz, az enyémben nem volt semmi, én már rögtön a töltéssel kezdtem...:) Mindig megszívom!:)))

Réka, szerintem szánd rá magad, mert ezért a finomságért mindenképpen megéri. (Én meg felgyújtottam a konyhapulton egy egész tekercs papírtörlőt..Egy méteres lánggal égett! Nem kicsit paráztam be..:))

Borbála, lefényképezem, és felteszem!:) Kis időt kérek, de a héten megcsinálom!

Trinity, küüüüüüldöm!:))

Bianka, megyek már, és köszönöm!:)

Livi írta...

Hihii :D Megint jót nevettem :D Én is ugyan ilyen béna vagyok!!!!!! Zsebsárkánnyal már kacérkodtam én is, de édesítőszert nehéz karamelizálni :D :D :D
Mindenesetre elkárhoztam már attól is, hogy csak rápillantottam erre a csodára :)

Vár nálam egy cukkkkerrr díííííj :)

Felhőlány írta...

Szepyke,
:o) nekem külön 2 fiók van a gyertyáknak... :))
A fáklyámat a fóti Cora-ban vettem, próbáltam hozzá venni utántöltőt is, de bambán nézett rám az eladó... Megköszönöm a fotót, mert az alapján már könnyebben nyomozok.

Mandy tarragon,
köszönöm szépen az infót, barkácsboltban is fogok próbálkozni! :)

Loihi írta...

Köszönöm.
Az enyémben is csak annyi volt, hogy éppen nem maradtam szégyenben a vendégeim előtt. :-)

Wise Lady írta...

Na most akkor Czifray hogyan készítette el szakácsfáklya nélkül?

L.Krisztina írta...

Na nálunk ezért nincs a konyhába gáz, mert én félek tőle, a kazánt meg 1 évben 2 x kell kapcsolgatni, azt meg elvégzi más. A szakácsfáklyát meg imádom:) én még a nagyon tollas csirkét vagy szőrös disznó részeket szoktam ezzel lepörkölni. Créme brulee-ért meg oda vagyok.

Látom ,megint nagy munkában lehetsz.

mandy tarragon írta...

Szepyke: 250 ml-es palackot vettem 300 forintért. Cedar a márkája, majd teszek fel róla képet, ha van rá igény :)

Andi írta...

Vár Nálam valami... :-)

szepyke írta...

Livi, meeeeeeeeeeeegyek, és köszönöm!:) És, hát igen.. az édesítőszert nehéz lehet, de semmi sem lehetetlen!:))

Felhőlány, lefényképeztem, mindjárt felteszem, de Mandy is ajánlotta, hátha nála is felkerül!:)

Wise Lady, nem tudom, meg kell kérdezni Á la Cartetól... Mondjuk, ez engem is érdekel, mert én semmivel nem tudtam úgy ráolvasztani, mint a fáklyával. A grillezés szerintem a krémet is felmelegíti...

L.Krisztina, nah, ez eszembe sem jutott, mondjuk, igyekszem olyan venni, amin nincs már égetendő bármi is... És nem a dolog sok, hanem beteg vagyok... Elkaptam valami vírust.. calici, vagy mi a franc. Teljesen kész vagyok...


Mandy, muti, muti, kérünk róla képet!

Andi, megyek már!:))

Judith írta...

Gyonyoru lett a vaniliakremed! Lattam mar szakacsfaklyat a kedvenc uzletem polcain, akarhanyszor arra jarok csak fel szemmel nezek oda, de nem veszem le a polcrol, mert a kosaramban landol. Megfogadtam, akkor veszek meg konyhai cuccot, amikor uj lakasban leszunk. Igy is ugy nez ki a haz, mint valami raktar.

De amint meglesz, ki fogom probalni ezt a receptet!

szepyke írta...

Judith, szerintem ez pici helyen is elfér!:))))

Klára írta...

Elkészítettem és fantasztikus lett. Köszönöm a receptet.

szepyke írta...

Klára, nagyon örülök!:))

Cukrot is tettél a tetejére?

Klára írta...

Tettem, először én lángszóróztam rá, aztán a férjem. Nekem egy kicsit megszenesedett és ezzel elértem, hogy én többet nem lángszórózom a konyhában, az a férjem dolga :-)

szepyke írta...

:)))

Ezt akár én is mondhattam volna, de mi már jóban vagyunk... A szakácsfáklya és én...:)))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...