Rohan az időőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő

2009. április 13-án, azaz ma egy éve, hogy szepy leült a gép elé és nekikezdett egy számára  addig ismeretlen dolognak.

Hogy mit csinált?

Elkezdett blogot írni.

Tudta, hogy mit nem akar, de azt, hogy mit akar, még most sem tudja, ez szinte biztos, ahogy ismerem őt... 

Az idő rohant, szepy blogjába egyre többen látogattak el naponta.

Megtalálták ismerősök, barátok, rokonok. Jöttek olvasók, kommentelők, kedvesek, kevésbé kedvesek, és sértők egyaránt.

Szepy nem reklámozza a blogját, sok ismerőse, barátja, rokona még a mai napig nem tudja, hogy valahol a világhálón létezik egy blog, ahol elmondja, leírja, hogy miről mit gondol, mit főzött, sütött, szerencsétlenkedett  a napokban...

Ez alatt az egy év alatt kapott sok-sok ajándékot, meglepetést, kedvességet. 

Megismert sok-sok embert, megbarátkozott velük és ma már napi kapcsolatban vannak, a blogon túli világban is.

Az egy év alatt rengeteg vidám pillanatot kapott a blogtól, és a blog is tőle.

Eltelt egy év. Egy kerek esztendő.

Szepy ezen kerek esztendő alatt megírt 689 bejegyzést. 

Elnyerte 190 ember rendszeres olvasói megerősítését, és hihetetlen, de szert tett közel 100.000 letöltésre.

Szepy elmesélte, hogy nem telik el úgy hét, hogy ne kapjon elismerő e-mailt, hogy ne keressék meg csak úgy, hogy egy-két elismerő szót írjanak neki. 

Mivel mindketten jól érzik magukat egymással, úgy döntöttek, hogy folytatják, bár tény, hogy  ez nem is volt kérdés.

Drága blog, itt az idő blog, hogy felköszöntselek! 

Legyél nekem még sokáig, és okozz annyi örömet, amennyit eddig okoztál!

Kép INNEN.