2010. augusztus 26., csütörtök

Töltött paprika


Egyszerűen nem értem, hogy miért nem szerepel még a blogon. 
Több olyan étel van, amiből egy hatalmas vájdlinggal készítve sem tudnám megunni, még akkor sem, ha hetekig enném....

Ez is ilyen.
Egyrészt, felhozza a gyerekkoromat, mert a nagymamám olyan töltött paprikát készített, hogy a levében megállt a kanál. Utolérhetetlen, ahogy néhány ételt készített, nagyon meghatározó ízélmény volt minden általa főzött étel. 

Ilyen a töltött paprika, a töltött káposzta, a levesei, és még sorolhatnám. 

A töltött paprikát egyedül én szeretem, ezért viszonylag ritkán készül, és akkor sem csinálok egyszerre sokat, csak egy-két adagot, mert inkább többször készítem el, kisebb adagokban, ugyanis egyszerűen imádom az illatát. Miközben fő, rotyog a tűzhelyen, olyan semmihez nem hasonlítható illatot áraszt, amit szobaillatosítóként is simán elfogadnék.

Én így eszem, üresen, krumpli nélkül, kenyérrel. Két-három hatalmas szelet kenyérrel. Mert ez az étel így jó. Tunkolva. Nem eszem meg a paprikát, mert nem szeretem, de beletöltöm a húst, hogy az íze belefőjön az ételbe. 

Töltött paprika (két személyre készítve)

Hozzávalók
  • 2-3 tv paprika (a tv tölteni valót jelent, nem azt, hogy a tv előtt ülve kell fogyasztani!) 
  • 1 kis fej hagyma 
  • 1-2 evőkanál olaj
  • 30-40 dkg darált sertéshús
  • 6-8 dkg rizs
  • 1 tojás
  • 2 evőkanál őrölt pirospaprika
  • 1/2 gerezd fokhagyma
  • bors
  • 2-3 evőkanál cukor
  • 5-8 dl sűrű paradicsomlé 
  • 1 dl víz
A hagymát felaprítjuk, az olajon megfonnyasztjuk. Megszórjuk az őrölt pirospaprikával. Lehúzzuk a tűzről, hozzákeverjük a darált húst, a rizst, a tojást, az apróra vágott fokhagymát a sót, borsot.
Összekeverjük. A paprikákat megmossuk, levágjuk a tetejét, de nem vágjuk át, csak a külsejét, majd megcsavarjuk és a csumájával együtt eltávolítjuk az ereket belőle. Kimossuk, hogy ne maradjon benne mag, majd a töltelékkel megtöltjük. Ha marad töltelékünk, azokból gombócokat formázunk és a paprikák mellé tesszük.
Egy mélyebb lábosba tesszük, felöntjük a paradicsomlével (minél sűrűbb legyen, ne sima ivólé!) majd felöntjük a vízzel. Sózzuk, borsozzuk, és nagyjából 30-40 percig főzzük.Kóstolás után hozzáadjuk a cukrot, bár ez el is hagyható, de szerintem ez az étel úgy finom, ha édes. 

Ha a paradicsomlét túl hígnak találjuk, elkészültekor szedjük ki a paprikákat, a gombócokat, és 1-2 evőkanál liszttel megszórva, összeforraljuk, és már tálalhatjuk is.


5 megjegyzés:

Csibe írta...

Egyszerűen imádom! Úgy ahogy Te is, kenyérrel, paprikát "kiturkálva" :)

L.Krisztina írta...

Imádom bár én kenyér, és krumpli nélkül , és a család paprika részét is én eszem meg mert imádom az ízét :)
a férjem viszont úgy eszi ahogy te :)

Bianka írta...

Férj is én is imádjuk, nem lehet megunni

Mária írta...

Ez remek, én is nagyon szerettem gyerekkoromban,nekem is a nagymamám főzte, Sajnos Ritkán csinálok, mert előfordult hogy beteg lettem tőle, de azért imádom:)

szepyke írta...

Csibe, úgy, úgy!:))) És sokat belőle!:)

L.Krisztina, én nem bírom belőle a paprikát, nekem nincs epém, ezek szerint, neked van!:))))

Bianka, nem, nem lehet!:))

Mária, akkor sorstársak vagyunk, mert én sem bírom ilyen töményen a paradicsomot, de ez valahogy nem érdekel...:))))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...