Remélem én vagyok, mert szeretnék egy milliomodik látogató lenni itt nálad. Gratulálok, de ez a szám nem véletlen, szeretünk jönni nézelődni, mert van mit, jó ötletek, receptek, a vidám pipacskáidat meg külön imádom, mindig felderítenek:-)))))))
Jövök én, jövök hozzád, szinte minden nap, de kissé csalódottan nyugtázom, hogy nincs új recept, nincs szellemes bejegyzés, mint a régi szép időkben. Mi van veled Szepi? Hiszen tombol a tavasz, te pedig hallgatsz... Gyere vissza, hiányzol...! Ranja
Anikó, drága vagy, mint mindig!:)Köszönöm!:) A pipacsok nevében külön köszönöm!:) A mostani dizájn Egycsipetnek köszönhető!:)
Ranja, jaj! Most nagyon elszégyelltem magam.:( Én is érzem, hogy hanyagolom a blogot, és én is érzem, hogy nincs ez így jól. Most, hogy rávilágítottál meg már egyenesen el is szégyelltem magam, mert nagyon igazad van. Nem ígérek semmit, mert nem tudom, hogy mit tudok betartani, mit nem, de igyekszem. És nagyon köszönöm, hogy leírtad, mert ugyanezt érzem én is és így megerősítettél benne, hogy valami nem ok... Jövök, jövök, megpróbálok visszarázódni. Hálás köszönetem a kommentedért!
De jó, hogy Te írtad le Szepy! De érted ugye? Jövök és hát Hegyi Barbara fogad, meg a Tésztavarázs. Jó persze, kell az is, de kit érdekel? 20 másik helyen ugyanez jön velem szemben. Ide nem azért jövök, hanem azért, amit kitalálsz, megfőzöl, sütsz és elém tálalod...vagy mert meglátod, véleményezed, leírod, ecseteled olyan vehemenciával, hogy átjön a személyes energiád a blogon. Most nem jön át semmi...Mondhatnád, ne dumáljak bele, ez a Te blogod -ami igaz is -, de én meg az olvasód vagyok :))) Méghogy abrakadabra, hahhh...ugyan már! Pár másodpercig bámuljuk egymást és már húzok is el innen..de azért mindennap újra benézek, hátha Szepyt felébresztette a királyfi varázsálmából...:) Ranja
Ranja, tényleg én is érzem, csak hát... szóval, az idő, meg még annyi mindent tudnék mondani, hogy miért nem jutok annyit ide, mint amennyit régen. Néha meg még az is, hogy megrémülök tőle, hogy milyen súlya tud annak lenni, amit leírok... De, most, hogy "megráztál", megpróbálom feléleszteni magam és átcsoportosítani az időt, hogy a blogra is jusson vééééééégre... És tényleg köszönöm! Nem is tudod, hogy mennyire fontos, hogy ezt leírtad! Köszönöm szépen!
10 megjegyzés:
Remélem én vagyok, mert szeretnék egy milliomodik látogató lenni itt nálad.
Gratulálok, de ez a szám nem véletlen, szeretünk jönni nézelődni, mert van mit, jó ötletek, receptek, a vidám pipacskáidat meg külön imádom, mindig felderítenek:-)))))))
Jövök én, jövök hozzád, szinte minden nap, de kissé csalódottan nyugtázom, hogy nincs új recept, nincs szellemes bejegyzés, mint a régi szép időkben.
Mi van veled Szepi? Hiszen tombol a tavasz, te pedig hallgatsz...
Gyere vissza, hiányzol...!
Ranja
Anikó, drága vagy, mint mindig!:)Köszönöm!:) A pipacsok nevében külön köszönöm!:) A mostani dizájn Egycsipetnek köszönhető!:)
Ranja, jaj! Most nagyon elszégyelltem magam.:( Én is érzem, hogy hanyagolom a blogot, és én is érzem, hogy nincs ez így jól. Most, hogy rávilágítottál meg már egyenesen el is szégyelltem magam, mert nagyon igazad van. Nem ígérek semmit, mert nem tudom, hogy mit tudok betartani, mit nem, de igyekszem. És nagyon köszönöm, hogy leírtad, mert ugyanezt érzem én is és így megerősítettél benne, hogy valami nem ok... Jövök, jövök, megpróbálok visszarázódni. Hálás köszönetem a kommentedért!
Ez fantasztikus! Gratulálok!!!!
Gratulálok! Azért hogy milliomos leszel, szóba állsz még velünk?:-))
Gratulálok, és szeretnék a 2 milliomodik lenni!
Sok sikert.
Szepyke!
Gratulálok, nagyon szép szám:-))
De jó, hogy Te írtad le Szepy!
De érted ugye? Jövök és hát Hegyi Barbara fogad, meg a Tésztavarázs. Jó persze, kell az is, de kit érdekel? 20 másik helyen ugyanez jön velem szemben. Ide nem azért jövök, hanem azért, amit kitalálsz, megfőzöl, sütsz és elém tálalod...vagy mert meglátod, véleményezed, leírod, ecseteled olyan vehemenciával, hogy átjön a személyes energiád a blogon. Most nem jön át semmi...Mondhatnád, ne dumáljak bele, ez a Te blogod -ami igaz is -, de én meg az olvasód vagyok :)))
Méghogy abrakadabra, hahhh...ugyan már! Pár másodpercig bámuljuk egymást és már húzok is el innen..de azért mindennap újra benézek, hátha Szepyt felébresztette a királyfi varázsálmából...:)
Ranja
Judit, köszönöm!:)
Éva, semmi nem változott...:)))) naná, hogy!:)
Zsóka, nagyon köszönöm!:)
Gesztenye, nagyon szépen köszönöm!:)
Ranja, tényleg én is érzem, csak hát... szóval, az idő, meg még annyi mindent tudnék mondani, hogy miért nem jutok annyit ide, mint amennyit régen. Néha meg még az is, hogy megrémülök tőle, hogy milyen súlya tud annak lenni, amit leírok... De, most, hogy "megráztál", megpróbálom feléleszteni magam és átcsoportosítani az időt, hogy a blogra is jusson vééééééégre... És tényleg köszönöm! Nem is tudod, hogy mennyire fontos, hogy ezt leírtad! Köszönöm szépen!
Megjegyzés küldése