1. Válogatós vagyok, szinte semmit nem eszem meg, legalábbis elég sok mindent nem. Semmi olyat, ami vízben él, mert az egész életében rohad, (nem?) sőt, abban él, amibe a dolgát is végzi. Pfúj! Nem eszem meg azokat a dolgokat, amiben kicsi magok vannak, mint például: eper, málna, paradicsom, egres, szőlő, kiwi. Tulajdonképpen elélnék rántotthúson életem végéig, étteremben is finnyásan húzogatom a számat mindenre. Ezt sokan rosszul viselik, de már fejlődöm... (szerintem...)
2. Imádok vezetni. Szerintem engem úgy terveztek, hogy kocsi legyen a fenekem alatt. Bárhova, bármikor elvezetek, szinte bármit. Ha éjjel kell indulni, ha hajnalban kell indulni, ha bármikor kell indulni. Gyorsan is vezetek, és volt olyan, amikor azt mondták, hogy jobban vezetek, mint némelyik férfi. Aztán beképzelt lettem és már nem mondják. Mert már szerintem is jobban vezetek, mint némelyik férfi... A kocsi annyira az én részem, hogy soha nem vagyok rosszul benne. Ülhetek háttal, olvashatok, lefekhetek, bármi. Csak kocsi legyen alattam és menjünk, és ha lehet, messzire és közben énekelhessem a kedvenc dalaimat. (ennek mondjuk mások annyira nem szoktak örülni, de mivel skorpió vagyok, pont nem szokott érdekelni, hogy mások mit gondolnak... egy önző dög vagyok!) Ki kell egészítenem ezt a pontot! Mert imádok vezetni, de csak azt szeretem, ha én vezetek. Olyan szinten rettegek mindenki mellett, hogy hangosan jujolok, jjjjjaaaajjjjolok, és sorolhatnám. A Zuram kedvence az volt, amikor Ő vezetett, majd én halkan kezdve, majd egyre hangosabban ennyit mondtam: fék, fék, még több fék, még több fék, FFFFFFFFFFFFFFFÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉKKKKKKKKKKKKKKKKKKK! Azóta is jókat derül ezen és nincs ember, akinek még ne mesélte volna el...
3. Nem szeretem a meleget, az én évszakom a tél, a hó! A meleget csak úgy szeretem, ha fúj rám a klíma. A meleget csak akkor viselem el, ha a Balatonban gumimatracozom. Aki nem próbálta, nem tudja, hogy milyen remek dolog is az. Kb tíz éve "bevett" szokás, hogy Hajnival két hétre elutazunk Balatonra, kibéreljük a házacskát, amit szoktunk, és két hétig eszünk, iszunk, tévézünk, alszunk, (főleg Hajni), és beszélünk, beszélünk, beszélünk. (Természetesen szigorúan pasik nélkül!) És közben olyan színünk lesz, mint egy szerecsennek. Szeretem a vizet, még nem voltam egy éves, amikor beleestem a medencébe, anyukám, akinek víziszonya van, csak állt és nézte, ahogy süllyedek a mélyvízben. Persze, kiabált, persze a nagynéném beugrott utánam, és úgy húzott ki, hogy orromból, fülemből folyt a víz, de röhögtem közben. A víz és én jóbarátok vagyunk. Egyszer majdnem átúsztam a Dunát, csak jött egy uszály, és megijedtem és visszafordultam. Magam sem értem, hogy hogy lehettem ekkora hülye. Most már a kisujjamat sem dugnám bele, olyan mocskos.
4. Tisztaságmániás vagyok. Arankám szerint valami nincs rendben a kicsi lelkemben, azért takarítok állandóan. Annyira viszolygok a kosztól, hogy van, ahol nem ülök le, mert undorodom a széktől... A tisztaságmániámból adódóan érzékeny vagyok a szagokra. Olyan orrom van, mint egy kutyának... Messziről megérzem a furcsa szagokat, és kellően fel is fordul a gyomrom tőle... Ez az a pont, amiben már-már a hisztiig eljutok néha... A környezetem még jól viseli.
5. Hangos vagyok, és nagyszájú, és túl direkt. Ami a szívemen, az bizony abban a pillanatban a számon... Nem számít, ha megbántok vele valakit. Legalábbis, akkor nem. Utána erős lelkiismeret furdalásom támad, de gondolkodás nélkül belemegyek olyan vitákba, aminek semmi értelme, jobb lenne az egészet hagyni a fenébe. A hangosságomba beletartozik az is, hogy a moziban azon röhögnek a többiek, hogy én hogy röhögök. Általában előbb megértem a poénokat, mint a többiek, és már előre röhögök rajtuk, és mivel ebben elég jó vagyok, volt már, hogy izomlázzal zártam egy filmet, mert az elejétől a végéig röhögtem. Hangosan. A Zuram azt szokta mondani: röhög, köhög, fuldoklik... Mert ezt szoktam előadni. Katasztrófa vagyok, tudom...
6. Úgy látok, mint egy sas (persze, ha az jól lát). Szinte Budaörsről látom, hogy hány fok van és hány óra van kiírva az Osztyapenkónál a ház tetejére. Ezért nem lehet előlem elbújni, mert már akkor kiszúrok mindent, és mindenkit, amikor még engem nem is látnak. Ha valamit el kell olvasni, mindig nekem kell, mert mindenki vaksi a környezetemben, illetve, mivel én jobban látok az átlagnál, meg az átlag fölöttieknél is, mindent én olvasok el... (Még soha nem éltem vissza vele. Még...)
7. Egy angyal vagyok. x-edik születésnapomra angyalszárnyakat kaptam a barátaimtól. Gyerekkoromban még tényleg úgy látszott, hogy egy kisangyal veszett el bennem, mára bebizonyosodott, hogy jól elveszett...
és amiket kihagytam, de aki ismer tudja, hogy:
- Ha lehetne a laptoppal együtt aludnék. Képes lennék egész nap a gép előtt ülni, folyamatosan netezni, szörfözni. Egyszerűen felfoghatatlan még mindig a számomra az Internet. Én még azt sem értem, hogy a repülő hogy marad az égen, ezt az Internet dolgot, meg hát, wow!!!
- Nehezen viselem, ha nem nekem van igazam, igazából nem viselem el. Úgy csinálok, de magamban úgyis tudom, hogy nekem van!
- Sorozatfüggő vagyok. Szex és New York, Született feleségek, Rúzs és New York, Dr House... Hangosan képes vagyok röhögni, illetve bármikor sírok is rajtuk.
- Folyamatosan napszemüveg van a fejemen. Olyan, mintha az tartaná össze. Hajráfnak is használom, de főleg azért hordok még télen is napszemüveget, mert zavar a fény. Tudom, hogy hülyén hangzik, de állítólag a kék szemem miatt van.
- Anno Beával elmentünk Szicíliába stoppal. Életem szinte legjobb nyaralása volt. Az ég alatt aludtunk, mert olyan meleg volt, hogy a sátorban megfulladtunk volna. Szicília gyönyörű és életemben nem ettem annyi Nutellát három hét alatt! Amikor hazajöttünk, a nagymamám nem ismert meg a fényképeken, mert olyan barna voltam. Nézegette a hónapokkal később előhívott képeket, és megkérdezte, miközben rám mutatott a képen, hogy az ki? Hát, én voltam. Kakaóbarnán, világító kék szemmel. Soha nem voltam azóta sem olyan barna.
Biztos, hogy beugrik még valami, de azt hiszem ennyi is elég belőlem....
És hogy kiknek adom tovább a labdát?
Duendének és Trinitynek, és természetesen Limarának, de mintha Ők már megkapták volna, legalábbis úgy láttam.
29 megjegyzés:
Hú, Szepyke!!!!
Köszi a kérdést, igyekszem megírni!!
A "húúúúú" azért volt, mert néhány dologban félelmetesen hasonlítunk egymásra:O
Azon töprengek, nem vagyunk-e esetleg közeli rokonok:))))
Például miben? :DD Ott szoktál gumimatracozni a környékünkön a Balatonban? :DD Jó, gondolom, hogy nem ebben...
Én is uuuutálom a meleget!!!Máris indulnék északra!:))
Ok, akkor menjünk! :))
Köszi a feladatot!:)) Nem egyszerű, nem egyszerű, de érdekes.
Amióta megírtam, folyamatosan jut minden eszembe... Hogy még ez is, meg az is, meg eeez is...:)
Köszi igyekszem!
Aha, én is fedeztem fel "rokoni" szálakat: vezetésimádat (ráadásul jól), őrjöngő röhögés, sorozatfüggés, netfüggés...
Bibibi, én viszont tavaly nyáron átúsztam a Balcsit :-)) De erről majd bővebben!
Hu, annak azért nem mernék "nekimenni", az olyan széles! :DD
Örjöngő röhögés? Egyszer a Gyaloggalopot úgy néztük meg moziban, hogy a főcímtől ütöttem a térdemet a röhögéstől. A végén annyira elfáradtam, hogy alig birtam felkászálódni a székből...
Nem semmi! Most olvastam végig, és rájöttem, hogy a rendmánia, a laptopfüggés és a néha túl direkt vagyok - szóval ezeken kívül semmiben, de semmiben nem hasonlítunk!:) Nem is tudok vezetni, nem nagyon kedvelem a vizet, viszont imádom a halat meg az aprómagú gyümölcsöket.
Ja igen, én is finnyás vagyok azért!
Jót mulattam rajta, jó volt olvasni!:)
Napmátka! Amikor vezetni tanultam volt egy kollegám. Én mindig be voltam tojva. Iszonyatosan vizsgadrukkos vagyok. Kb ötször buktam meg. A tanpályán már a második alkalommal kivitt az oktató a forgalomba, mert olyan jól ment, de ahogy beült a vizsgabiztos, leblokkoltam. Erre a kollegám, aki nagyon jópofa ember, azzal nyugtatott, hogy annyi hülye megtanult már vezetni, akkor nekem miért ne menne... Nah ez segített! :) Az hogy különbözünk, abszolút nem gond, maximum nem eszem veled egy asztalnál, ha Te halat, én meg csülköt eszem. Nem az én csülköm miatt, hanem a Te halad miatt. Mert még a szagától is rosszul leszek... :D
A "nyúlon túl" miatt én is ráborultam a vasalódeszkára egyszer.:))
Ez a vinnyogva röhögés a legjobb az életben szerintem. Jót tesz a vérkeringésnek is.:))
Makka, én egyszer a röhögéssel fogadást is nyertem. Öt percig kellett egyfolytában röhögnöm, egy üvek coláért. Kb 12 éves lehettem. Simán megkaptam a colát, utána ilyesmiben nem fogadtak velem... A könnyem is tud folyni, illetve, odáig viszem a dolgot, hogy még mint egy malac, röfögő hangokat adok.. Kivülről nézve szörnyű lehet, belülről megélve, remek dolog! :DDD
Én is simán el tudok odáig jutni, hogy a végén már tényleg sírás van belőle, de közben röhögök tovább. A legjobb barátnőmmel (ha érdekel a blogja, nézd meg, csupor.wordpress.com, nagyon más, mint a miénk), órákat telefonáltunk és gyakorlatilag minden este eljutottunk idáig, főleg vizsgaidőszak alatt.
Jaj, a telefonálásmániám lemaradt... Órákat, napokat képes vagyok telefonálni. Arankámmal együtt dolgoztunk kb 10 évig, de lehet, hogy volt az 15. Egész nap együtt, egymással szemben. Aztán hazamentünk, és este újabb egy órát beszéltünk... Ezek remek dolgok!:)
Nagyon jól szórakoztam, köszi! :))
Palócprovence, én meg a lehetőséget köszönöm! :D
Jó olvasni itt is, ott is "kis titkaitokat". Egy kis "háttéranyag". Tetszik a blog:)
Talán úgy könyebb ha sorba rakod: 1, 2, 3,ez mind max
Ügyes. Szólj, ha licitáljak... Ha gáz van valahol, viszik a cuccot ocsóért... Remélem, érted. :P
Szerinted miért vagyunk ennyien? :))))
Jól van, csak szóltam... Hogy ne legyen nagyon belterjes a dolog... Meg majd lehet, hogy én is szólok... Khmmm
:))
Végig vigyorogtam, míg olvastalak. Szinte semmiben sem egyezünk, de mégis, egy valamiben igen. A temperamentumunk hasonló. :)
Nem tudok vezetni, abszolút nyárfüggő vagyok, a tisztaság és rend nem érdekel különösebben, sosem voltam finnyás, stb... :)))
De egy frekvenciasávon vagyunk, asszem. :)
Duende, ennek örülök! :)))
Hát, takarításmánia: stimm
a tengeri állatok: a kagyló ráadásul dögevő...úgyhogy támogatlak.
én vaksi vagyok, de meg nem mondom hányas a dioptriám. :)
vezetni tudok, vagyis van jogsim, de vezetés közben szeretek elgondolkozni... tájékozódó képességem: nulla
erényem, hogyha 4 gyerek üvölt, piszkál sztereóban, akkor is képes vagyok figyelni a vezetésre.
A kagyló dögevőőőőőőő? Jesszusom, de hát azt általában nyersen eszik. Nah, pláne pfúúúúj! :DD
Szepyke, én is elcsodálkoztam... Olyannyira tél-mániás vagyok, hogy már hülyének néznek. Imádkozom a hóért, amikor a tájat betakarja a hó, jaj, imádom! Oda vagyok a Mikulásért és a Karácsonyért. Minden vágyam Finnországba eljutni és látni a sarki fényt!A karácsonyfát csak akkor dobom ki, amikor már kezd szégyenkezni és megsajnálom.
Net-függő vagyok:)
Én is angyali kislány voltam szőke fürtökkel. Sosem rosszalkodtam, a játszótérről is tiszta fehér ruhában mentem haza (pedig nem követelték meg), a strandi medencében is csak szépen lubickoltam a kacsámban, nem spricceltem a többieket:)
A család sokszor rám szól, hogy halkabban beszéljek, mert itt vannak mellettem:) Gyakran kérek elnézést a meggondolatlanul kimondott gondolataim miatt, mert eszem ágában sincs senkit megbántani, de néha mást jelentenek a szavak és hangsúlyok másoknak, mint nekem. Skorpió vagyok én is, talán ebből fakad:)
Szagokra extrém érzékeny vagyok, sajnos a buszon rám is szól néha a Zuram (mert hogy én is így emlegetem, ha beszélek vagy írok róla), hogy fogjam már be a szám, mert rendre hangot adok nemtetszésemnek, miszerint sokan szörnyű büdösek tudnak lenni az emberek. Inkább átszállok másik buszra... hiába no, finnyás és sznob is vagyok:)
És igen, én is tisztaságmániás voltam a házasságomban, mert hiányzott valami, esetemben a boldogság. Nem mondom, hogy igaza van anyudnak, mert nem ismerlek, de sokszor tényleg lelki okokra vezethető vissza akár a tisztaságmánia, akár más, (akár tudat alatt is) lelked megnyugtatásának érdekében végzett cselekvés. Ezzel általában kompenzál az ember valamit. Én 4 éven át -amíg itthon voltam a fiacskámmal- minden nap nagytakarítottam, az ablaktisztításon és függönymosáson kívül tényleg mindent megcsináltam. 10 éve élek boldog kapcsolatban, azóta átértékelődött minden és észre sem vettem, de fontosabbak lettek az együtt töltött percek, órák, napok...
Bocsánat, hogy ennyit írtam magamról, hisz' ez a te blogod, de talán nem haragszol.
Norena, dehogy haragszom!:)
Látod, biztos ez a sok közös dolog is "tart" itt téged, mint olvasó. Igen, Arankám is mindig azt mondja, hogy a kicsi lelkemnben nincs minden rendben, viszont ennek az ellent mond, hogy már gyerekkoromtól ilyen voltam. Anno a nagymamámmal együtt takarítottam, tőle "vettem át" hogy még az ajtó tetejét is letörlöm, mert ott is poros... Ez inkább alaposság, mint mánia, bár, igaz, hogy a saját körülöttem fenntartott tisztaság hiánya máshol taszítóként hat rám. És még valami, a kocsim mindig tiszta "retek"... Kívül és belül is... Nah, ezt mondjuk én sem értem. És milyen érdekes, hogy ennyi közös dolog lehet két emberben, nem?:) Jah, rád is rád szólnak, hogy csendesebben, mintha a Zuramat hallanám, de tényleg!:)))
Ez nagyon jó!:)Amikor most megjöttem Londonból a reptéren kicsit hangosabban beszéltem, már helyre lettem téve, hogy halkabban, mindenki minket néz!:))))))
Háttööö, ezt most itt végig röhögtem:)
Vezetés, rántott hús bármikor, napszemüveg-hajráf, jó szem, "az angyal jól elveszett bennem", sorozatok, internet, csak nekem lehet igazam. Ez mind egyezik.
Viszont, anyukádhoz hasonlóan víziszonyom van, napra (már) nem merészkedem. És nem vagyok nagyszájú, világos?:) Ez utóbbival sokan nem értenének egyet.
Ildy, jó rendben, már elhiszem, hogy nem vagy nagyszájú.. fetrengve röhögő smiley...:))))))) Pont ez jön le abból, hogy "világos?":))))
Szeretem, hogy blogot írok, mert naponta van, amin jókat röhögök miatta, mint ahogy a mostani kommenteden!:) Világos?:DDDDDD
Megjegyzés küldése