2011. május 19., csütörtök

Rebarbarás pohárkrém


Én és a rebarbara egész komoly barátságot kötöttünk. Néha már-már szerelemnek hívnám ezt a vonzalmat, legalábbis az én részemről, rebarbarát nem kérdeztem még a kapcsolatunk mélységéről.

A rebarbarával tavaly találkoztam először, azóta viszont olyan függőséget okozott, hogy én, aki szinte egyáltalán nem eszem gyümölcsöt, zöldséget is limitáltan, ettől a zöldségtől teljesen oda, meg vissza vagyok...

Mivel én itt a fővárosban messze vagyok bármilyen kiskerttől, vagy bármilyen szomszédtól, akivel barterezhetnék némi rebarbarát, néha kisebb vagyonokat fizetek eme függőségem csillapítására.

Nagy szerencsémre drága jó édesanyám, a békásmegyeri piac szomszédságában lakik, így csak ki kell adnom a "parancsot", és már szállítja is a rebarbarát, amit, bár én minden alkalommal elmondom neki, hogy 

R E B A R B A R A 

Ő notóriusan Barbarának hív... Mivel a rebarbarának eljött a szezonja, ami reméljük, hogy egész nyáron át tart majd, már hoztam is egy pohárkrémet belőle.

Meglepő a párosítás és gondolom a színe is..., mert a rebarbara maga kívül piros, zöld, belül teljesen zöld színű. Akkor hogy lett ez a pohárkrém ilyen színű? 

Hát, úgy, hogy cukorral karamellizáltam... majd felöntöttem egy kevéske mandulalikőrrel, adtam hozzá némi mascarponét... pici gyömbért..., pici fahéjat..., majd ezt az egészet leturmixoltam...

A pohár aljára került némi brownie ledarálva, a tetejére édes tejszínhab és keserű kakaópor...

Rebarbarás pohárkrém

Hozzávalók 2 pohárhoz

a kekszes réteghez:
  • 10 dkg csokoládés keksz vagy brownie
  • 4 evőkanál amaretto likőr

a rebarbarás krémhez:
  • 5 dkg cukor
  • 2 szál rebarbara
  • 2-4 evőkanál amaretto likőr
  • csipet fahéj
  • csipet őrölt gyömbér 
  • 4 dl mascarpone

a tetejére:
  • tejszínhab
  • cukrozatlan kakaópor


A cukrot melegítettem, rádobtam a körülbelül két centis darabokra vágott rebarbarát. A rebarbara pár perc alatt megfő, karamellizálódik a cukorban. Hozzáadtam a fűszereket, majd jött a likőr. Egy-két percig forraltam. Levettem a tűzről és kihűtöttem.
Amikor kihűlt, hozzákevertem a mascarponét és botmixerrel pürésítettem. (Érdemes megkóstolni, utána édesíteni, mert a mascarpone tompíthatja az édességét.) 
A kekszet vagy a browniet ledaráltam, elkevertem a likőrrel, majd nagyjából a kétharmadát a két pohár aljába adagoltam.
Erre jött a mascarponés, rebarbarás krém, erre a maradék kekszes dara, majd tejszínhab és tálaláskor a tetejére a cukrozatlan kakaópor.

Ha tudjuk, készítsük el előre, hogy összeérjenek az ízek és mindenképpen behűtve tároljuk.

Mindenképpen "bátraknak" ajánlom, mert nem azt a jól megszokott rebarbarás ízt adja, de mindenképpen kipróbálandó darab.

Még egy megjegyzés... nagyon alkoholos! Vezetni ezután már ne vezessünk... élvezzük az édes semmittevést és adjunk hálát az égnek, hogy ez a remek zöldség micsoda csodás pillanatokat szerzett már megint nekünk... :)



15 megjegyzés:

Tipitá írta...

Nem akarlak ingerelni, hogy nekem nagyon szép rebarbarám, de az! Köszi a receptet, mert azokat meg gyűjöm és kipróbálom. Tavaly banános rebarabara dzsemet készítettem. Jóságos! Az idén eperrel fogom házasítani.

Éva írta...

Nagyon jól néz ki, az ízét elsem tudom kébzelni hogy milyen még nem ettem, de biztos finom,mert a látvány arra utal!

Notte írta...

A nagymamám tudott csinálni valami isteni dolgot a rebarbarából,valami édes főzelékszerűség volt.Már annyiszor próbáltam,de nem sikerült utánozni.A kudarc miatt más receptekkel is próbálkozom,de semmi nem jön be,viszont a rendszeres kísérletek sok rebarbarát igényelnek.Ezért a család azt hiszi,hogy imádom a rebarbarát és folyton hozzák nekem.Most is van vagy fél kiló a hűtőben.
Ezt a receptet kipróbálom,hátha majd ez ízleni fog.:)

Notte írta...

Megcsináltam és isteni finom lett,köszi!

szepyke írta...

Tipitá, az a lekvár nagyon jól hangzik!:)

Éva, finom volt és nagyon alkoholos!:)

Notte, nagyon örülök!!! Gondolom, egyáltalán nem hasonlít a nagymamád receptjére, és valóban nem az az igazi rebarbarás édesség, de nekünk is nagyon bejött!:)))
Köszönöm!:)

Notte írta...

Szia!
Annyira bejön,hogy azóta is csináltam:)Mégegyszer köszi!

szepyke írta...

Notte, komolyan??? Annyira örülök!
Nézd majd a héten a Kifőztüköt... abban is jönnek belőle receptek!:) Hátha beérjük a mamádat!:)

Notte írta...

Komolyan,komolyan.Addig eszem amíg van a hűtőben:)
Azóta is gondolkodom mi lehetett a nagyi receptje.Tudom,hogy volt benne valami csavar,csak nem emlékszem:(
A Kifőztüköt mindig nézem,Köszi!

szepyke írta...

Notte, ennek igazán örülök!:) Újabb öt kiló rebarbara érkezik ma nekem, úgyhogy lesz miből "alkotni"...
Mire hasonlított a nagymamád készítette valami?

Notte írta...

Szia!
Nálunk marad a te recepted.egy hónapja minden hétvégén azt csinálom,és még van rebarbarám erre a hétre is:))))
a nagyi receptje végeredményét tekintve kicsit pépes volt.Se főzelék,se kompót.Már arra se emlékszek Ő minek hívta.
Nagyon egyszerű recept volt,de valahol a főzés folyamata során volt benne valami csavar,valami hozzávaló,amit teljesen elfelejtettem.Kétpofira faltam az övét,de mikor megpróbáltam én is megcsinálni,akkor nem lett olyan.A sajátomat meg se ettem.
De nem ez az egyetlen recept ami így elveszett.:(

szepyke írta...

Notte, annyira örülök, hogy így bejött!:) Tudod, hogy a rebarbarát fagyasztani is tudod???
Nekem is sok olyan receptem van, ami elveszett az évek alatt...:)))

Notte írta...

Kitaláltad a gondolatom!Már agyaltam rajta ,vajon lehet -e fagyasztani.Tegnap még volt a piacon-így ma is a pohárkrémedet csináltam-de nem tudom meddig lesz még szezonja.
Az említett nagyimnak volt egy sütireceptje amit mindig Karácsonykor készített,akkor szinte sose ettem,mert nem tartozott a kedvenceim közé,aztán most Karácsony előtt bekattant valami,és azóta csak olyat ennék.Jellemző módon már a nevére se emlékszem:(
De ő egy előrelátó nagyi volt,mindig leírogatta recepteket a két menyének.Csak hát őket nem érdekelte ,és nem őrizték meg őket:(
Ebből okulva már most nem dobok ki bizonyos számomra érdektelen dolgokat amiket anyámtól kapok,mert majd az unokája-aki még nem is létezik-egyszer értékelni fogja:)))

szepyke írta...

Notte, képzeld, nekem van egy könyvem, amit a nagymamám anyukája kezdett el írni.. 1901 az első bejegyzés benne...:))))

Notte írta...

Húúúú,az nem semmi:)))

szepyke írta...

Igen, tényleg az!:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...