2011. május 20., péntek

Retroburger - Mc Donald's



Már írtam párszor, hogy elég komoly hamburgeres múltam van, értsd, nem ma kezdtem a hamburgerrel ismerkedni, van annak már vagy... jesszusom, le nem írom, hogy hány éve...

Szóval, szeretem a hamburgert. ITT írtam, hogy volt az a régi, az a puffancsos, aminek azóta sincs párja...

És már leírtam azt is, hogy vállalom, hogy időnként betérek egy-egy gyorsétterembe. Bizony van olyan, amikor az ember vagy eszik gyorsan, útközben egy hamburgert vagy egy sült krumplit, vagy éhen hal...:) 

Magyarországon több gyorsétterem is fellelhető, Budapesten meg szinte minden sarkon van egy. Mindegyikben van kedvenc, és mint mindennel kapcsolatban, ezekkel a kedvencekkel kapcsolatban is elég nehezen váltok.. értsd, ha valamelyiket megszeretem, hiába mondják mások, hogy van annál sokkal jobb, vagy most időszakosan van egy hűha... engem nem érdekel. Mindegyikben más fog meg. Az egyikben a csípőssége, a másikban az a finom mézes-mustáros cucc, ami a húsra van öntve, a harmadikban a húspogácsa és sorolhatnám...

És, hát igen... van egy új kedvenc... Félve próbáltam ki, de azóta hihetetlen függő lettem...

Folyamatosan próbálok ellenállni, de nagyon nem megy. Imádom. Pedig nem szeretem a marhahúsos hamburgert és ez állítólag abból van... de valahogy úgy el van találva... 

Most vagy az van, hogy valóban azért a régiért vagyok úgy oda... azért a hatalmas puffancsosért,  amiben volt csalamádé, hagyma, mustár, ketchup... és ez... hát igen... ez az. Vagy, ha nem is az, de nagyon azt hozza vissza...

A Mc Donald's-ban az aktuális ajánlat a "Hazai ízek" néven fut... Ebben az ajánlatban van a Retroburger... ami hatalmas puffancs, benne hatalmas, lapos húspogácsa, ketchup, mustár, csalamádé, hagyma... szóval, imádni való, nah.

Nem próbáltam mást, csak ezt. Tegnap este is muszájból vennem kellett belőle és akkor tudtam meg, hogy már csak egy hétig lesz... mert az időszakos ajánlat csak addig tart.

Nem akartam reklámozni, hiszen gyorséttermet nem reklámozunk, főleg nem, mert néha egyesek már-már az antikrisztusként kezelik ezeket a helyeket..., de mégis azt mondom, ha lehetőségetek van, próbáljátok ki ezt a hamburgert. Főleg, ha úgy, mint én, még mindig a "hatása alatt" vagytok annak a réginek, ott a régi Westend udvarban...

Nem kell rászokni, főleg, mert már nem sokáig lesz, de egy próbát szerintem megér. 

----

Tudom, hogy egészségtelen, hogy műanyag, illetve, hogy mennyire tehet a globális felmelegedésről a hamburger, a gyorsétterem, és minden, ami ezt az egész iparágat összefogja... de most azt kell, hogy mondjam, hogy vagyok annyira önző, hogy nekem néha ennyi belefér... 

Szégyellem magam miatta, a föld alá bújnék, hogy így élek... de ez van. Igen, vállalom, néha eszem ilyet. Sajnos van, hogy nem érek rá, vagy túl fáradt vagyok még egy tojásrántotta elkészítéséhez is... Nem akarok senkit rászoktatni, egyszerűen csak leírtam, hogy ettem ilyet, én imádtam, kíváncsi vagyok, hogy más is így járt e..., azaz, hogy másnak is visszahozta azt a régit, amit a körúton ettünk, vagy útközben valahol egy kirakatba vágott lyukon keresztül beszélgetve az eladóval... Nekem igen. Néha kell ilyen is... szerintem. 

----

A képen látható "viseltes" darab x kerületen keresztül utazott... az ajtóban a kulcs keresése miatt  leejtődött... tehát, ezért ilyen viseltes. De ez az elfogyasztása közben egyáltalán nem zavart...
















2011. május 19., csütörtök

Rebarbarás pohárkrém


Én és a rebarbara egész komoly barátságot kötöttünk. Néha már-már szerelemnek hívnám ezt a vonzalmat, legalábbis az én részemről, rebarbarát nem kérdeztem még a kapcsolatunk mélységéről.

A rebarbarával tavaly találkoztam először, azóta viszont olyan függőséget okozott, hogy én, aki szinte egyáltalán nem eszem gyümölcsöt, zöldséget is limitáltan, ettől a zöldségtől teljesen oda, meg vissza vagyok...

Mivel én itt a fővárosban messze vagyok bármilyen kiskerttől, vagy bármilyen szomszédtól, akivel barterezhetnék némi rebarbarát, néha kisebb vagyonokat fizetek eme függőségem csillapítására.

Nagy szerencsémre drága jó édesanyám, a békásmegyeri piac szomszédságában lakik, így csak ki kell adnom a "parancsot", és már szállítja is a rebarbarát, amit, bár én minden alkalommal elmondom neki, hogy 

R E B A R B A R A 

Ő notóriusan Barbarának hív... Mivel a rebarbarának eljött a szezonja, ami reméljük, hogy egész nyáron át tart majd, már hoztam is egy pohárkrémet belőle.

Meglepő a párosítás és gondolom a színe is..., mert a rebarbara maga kívül piros, zöld, belül teljesen zöld színű. Akkor hogy lett ez a pohárkrém ilyen színű? 

Hát, úgy, hogy cukorral karamellizáltam... majd felöntöttem egy kevéske mandulalikőrrel, adtam hozzá némi mascarponét... pici gyömbért..., pici fahéjat..., majd ezt az egészet leturmixoltam...

A pohár aljára került némi brownie ledarálva, a tetejére édes tejszínhab és keserű kakaópor...

Rebarbarás pohárkrém

Hozzávalók 2 pohárhoz

a kekszes réteghez:
  • 10 dkg csokoládés keksz vagy brownie
  • 4 evőkanál amaretto likőr

a rebarbarás krémhez:
  • 5 dkg cukor
  • 2 szál rebarbara
  • 2-4 evőkanál amaretto likőr
  • csipet fahéj
  • csipet őrölt gyömbér 
  • 4 dl mascarpone

a tetejére:
  • tejszínhab
  • cukrozatlan kakaópor


A cukrot melegítettem, rádobtam a körülbelül két centis darabokra vágott rebarbarát. A rebarbara pár perc alatt megfő, karamellizálódik a cukorban. Hozzáadtam a fűszereket, majd jött a likőr. Egy-két percig forraltam. Levettem a tűzről és kihűtöttem.
Amikor kihűlt, hozzákevertem a mascarponét és botmixerrel pürésítettem. (Érdemes megkóstolni, utána édesíteni, mert a mascarpone tompíthatja az édességét.) 
A kekszet vagy a browniet ledaráltam, elkevertem a likőrrel, majd nagyjából a kétharmadát a két pohár aljába adagoltam.
Erre jött a mascarponés, rebarbarás krém, erre a maradék kekszes dara, majd tejszínhab és tálaláskor a tetejére a cukrozatlan kakaópor.

Ha tudjuk, készítsük el előre, hogy összeérjenek az ízek és mindenképpen behűtve tároljuk.

Mindenképpen "bátraknak" ajánlom, mert nem azt a jól megszokott rebarbarás ízt adja, de mindenképpen kipróbálandó darab.

Még egy megjegyzés... nagyon alkoholos! Vezetni ezután már ne vezessünk... élvezzük az édes semmittevést és adjunk hálát az égnek, hogy ez a remek zöldség micsoda csodás pillanatokat szerzett már megint nekünk... :)



2011. május 18., szerda

Gondoltál már rá?


Gondoltál már rá, hogy mi lesz veled, ha megöregszel?

Amíg az ember a húszas, harmincas éveit éli, ritkán fordul elő, hogy akár gondolatként is megjelenik előtte az az időszak, amikor már nem a munkával telnek a napok, hanem az édes semmittevéssel... Mert mindegyikünk így tervezi, ugye? 
Valahogy úgy, hogy már nem kell dolgozni járni, nem csörög reggelente a vekker, nincs rohanás, nincs munka, csak az édes semmittevés...  Telnek az évek, öregszünk... 

Már néha-néha gondolunk rá, hogy milyen lesz majd, hogy már csak 20 év... és már néha látjuk magunkat egy nagy tó partján egy pici házban... és ilyenkor egyáltalán nem jut eszünkbe, hogy ez máshogy is alakulhat... 

Nem jut eszünkbe, hogy számtalan dologtól függ ez az egész... 

Telnek az évek és öregszünk...
Észleljük ugyan, hogy mintha egyre több lenne körülöttünk az olyan rokon, ismerős, barát, aki elveszít valakit, de nem foglalkozunk vele... Öregszünk és velünk együtt öregszik a rokonságunk, a barátaink, az ismerőseink... mindenki. 
Telnek az évek és egyre jobban kezdünk aggódni, hogy mi lesz majd azzal a pici házzal, ott a nagy tó partján, hogy  mi lesz velünk, hogy, hogy lesz és, hogy egyáltalán lesz e valahogy???

Bár tudjuk, hogy az orvostudomány már csodákra képes, mégis egyre többször látunk magunk körül olyan történeteket, ahol semmi nem segít... 

Telnek az évek és már egyre többet aggódunk, hogy mi lesz a pici házzal? Hogy miből lesz az a pici ház és mi lesz, ha valami nem úgy történik, ahogy mi azt anno terveztük...

Mert ahogy öregszünk, egyre bölcsebbé válunk és már tudjuk, hogy a dolgok úgy is alakulhatnak, ahogy egyáltalán eszünkbe se jutott volna...  

Telnek az évek és már nem a pici ház a fontos, ott a nagy tó partján, már csak az a fontos, hogy legyünk valahol, megőrizve mindent, amitől embernek érezzük magunkat... 

Átgondoljuk, hogy mit is szeretnénk majd, és arra jutunk, tudjuk, hogy mit nem szeretnénk, és már  kezdjük átértékelni a dolgot.. nem a pici ház a fontos... hanem az egészség. 

Az egészség a legfontosabb. Azt mondják ha egészség van, minden van. 

Már nemcsak hisszük, de reméljük is, hogy így lesz..., hogy nekünk majd szerencsénk lesz és nem járunk úgy, mint x, vagy y. 
Hallunk történeteket, szörnyülködünk és titkon reméljük, hogy velünk ez soha nem fordul elő... 
Se velünk, se a szeretteinkkel... 

Öregszünk.
Tervezünk.
Tervezzük azt az időt, amikor majd megöregszünk. Látjuk a pici házat, ott a nagy tó partján, látjuk magunkat, látjuk a szeretteinket... Azt látjuk, amit remélünk... 

Aztán eszünkbe jut, hogy ez annyi mindentől függ... és ebbe bele sem merünk gondolni...

Mert nem akarunk belegondolni, hogy mi lesz ha??? 
Mi lesz ha az élet nem így alakul? Mi lesz ha nem lesz egészség, nem lesz pénz, nem leszünk önmagunk? 
Mi lesz velünk?
Titkon reméljük, hogy méltóságban fogunk megöregedni. Méltóságban, és hozzánk méltó körülmények között... De ebben csak reménykedni tudunk... 

----------

Vannak emberek, akiknél ez a remény már elveszett... Ez az írás azért íródott, hogy felhívja  a figyelmet egy alapítványra, akik az ilyen embereken próbálnak segíteni. 

Anita, a Kifőztük egyik olvasója, keresett meg azzal a kéréssel, hogy segítsek az alapítványuk hírét minél több emberhez eljuttatni.
Kérem, hogy olvassátok el a sorait és segítsetek bármivel, amire lehetőségetek van. Legyen ez akár pénz, akár az alapítvány céljainak terjesztésével, hogy minél több emberhez eljusson a hírük.  Köszönöm!

Anita levele:

Mi a Ferences Szegénygondozó Nővérek új szeretetotthonának a felépítéséhez keresünk támogatókat. Ebben szeretném kérni a segítségeteket.

Szeretném a nővérek munkáját bemutatni: A Ferences Szegénygondozó Nővérek Szerzetesközössége kezdetektől fogva a perifériára szorult, elszegényedett, elmagányosodott, súlyos beteg és kiszolgáltatott emberekért fáradozik. Tevékenységükkel szeretnénk őket emberi méltóságukban megerősíteni, reményüket visszaadni és szeretetükkel, kezüket nyújtva a társuk lenni.
A Nógrád megyei Szécsényben 1994 óta működik a nővérek által létrehozott Ferences Betánia Idősek Otthona és Testvéri Közössége, ahová befogadják a testi-lelki betegségekkel küzdő rászorulókat. A 12 fős otthon családias légköre és összetartó közösségi volta miatt már a kezdetektől szűknek bizonyult. Főleg azokat fogadják be, akik minimális jövedelemmel rendelkeznek és nincs akire számíthatnának. Az otthonban folyó színvonalas szakmai munkát Nógrád megye közgyűlése is elismerte és Salkaházi Sára díjjal jutalmazta. Egyre több ember szeretne a Betánia falai között lelki megnyugvást találni. A várakozó lista évről évre hosszabbodik. Most a nővéreknek lehetőségük nyílt egy 30 fős otthont kialakítani egy nagyon rossz állapotú ingatlanból. A felújítás költségei meghaladják az anyagi lehetőségeiket, mert ennek becsült összege 100 millió Forint

Ahol többet lehet róluk megtudni:  http://www.szegenygondozo.ofm.hu/


Az alapítványuk neve: Betegek megsegítésért Alapítvány, amely kiemelten közhasznú alapítvány. 

Számlaszám: 11741062-20025782


Utalásnál kérik feltüntetni a"Ferences Betáni javára!" 


2011. május 17., kedd

Medvehagymás pizza...


Még van medvehagyma, illetve, aki nem bír magával, az használja az időben lefagyasztott vagy bármilyen módon tartósított medvehagymáját ehhez a recepthez.
A medvehagyma valami olyasmi, amit egy szelet vajaskenyérhez is vígan harapdál az ember lánya... , de feldolgozva, belesütve valamibe, kifejezetten mennyei...

Az illata eszméletlen... az ember percenként nyitogatná a sütő ajtaját, hogy mikor lesz már kész, mikor lesz már kész???

És aztán elkészül és jól megesszük és nem is értjük, hogy eddig hogy élhettünk nélküle, vagy hogy minek?:)))

Ez a pizza garantáltan olyan illatossá teszi az embert, hogy csak akkor készítsük, ha elfogyasztása után már nem megyünk emberek közé, vagy ha igen, velük is etessünk belőle, hogy ne érezzék rajtunk, hogy mit ettünk aznap...

Medvehagymás pizza 
2 pizzához
a pizzatésztához:
  • 50 dkg kenyérliszt
  • 2,5 dl meleg víz
  • 1/2 teáskanál cukor
  • 2 teáskanál szárított élesztő
  • 2 evőkanál medvehagymás olaj vagy medvehagyma pesto
  • 1 teáskanál só
a feltéthez:
  • 3 dl tejföl
  • 1 gerezd fokhagyma lereszelve
  • 25-30 dkg sonka csíkokra vagy kockára vágva
  • 30 dkg sajt (ízlés szerinti fajta) reszelve


A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd kelesztjük. 
Mikor duplájára kelt, kicsit átgyúrjuk, majd kiolajozott tepsibe, vagy teflon serpenyőbe fektetjük. (2 pizzához elegendő a tészta, kinyújtani, a tepsi nagyságának megfelelően nyújtsuk, vagy simán kézzel nyújtsuk a tepsi nagyságának megfelelően.)
A tejfölt elkeverjük a fokhagymával, megkenjük vele a tésztát. A tejföl tetejére jön a sonka, erre a sajt. Forró sütőben készre sütjük. (Ez nagyjából 20 perc.)

A feltéteket természetesen a hűtőnk tartalma szerint variálhatjuk. 

Nah, mi ez, vagy miből készülhetett?




Most csak kép van, mert a receptet nem tudom fejből... azt majd holnap hozom...

Mi lehet a képen, vagy, miből is készülhetett? Segítségként ajánlom a "címkéket" átnézni...

Jó étvágyat!:)

2011. május 13., péntek

Színes pattogatott kukorica


Nagy moziba járó voltam egy időben. Hetente kétszer, háromszor mentünk, szinte mindent láttunk... Az egyik moziban a sima, sós pattogatott kukorica mellett volt édes kukorica is, ráadásul, rögtön kétféle is. Színes, ami mindenféle színben pompázott és csokoládés, ami csak csoki színű volt. Ez a "recept" ennek a kukoricának az előállítása miatt készült. 

Lassan közeledik a nyári gyerekzsúrok, a ballagási családi összejövetelek ideje. Ez a színesre festett pattogatott kukorica a gyerekek nagy kedvence lehet. Ízesíthetjük, színezhetjük természetes ételfestékkel, kakaóval, szörpökkel. Ha nem szeretnénk ilyen tömény cukros rágcsálnivalóval kínálni a gyerekeket és a felnőtteket, ízesítés, színezés nélküli kukoricát is tálalhatunk. Ez a recept a Kifőztük 2011/5. számában jelent meg. Az újság letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról. 

Színes pattogatott kukorica

Hozzávalók
  • 5-10 dkg pattogatni való kukorica
  • 1-2 dkg vaj

a színezéshez:
  • 1 rész cukor
  • 1 rész víz
  • ételfesték vagy kakaópor, szörp

Vastag aljú edénybe tesszük és az edényt mozgatva fölolvasztjuk a vajat, így mindenhol vékony zsiradékréteggel vonjuk be az edényt. Beleszórjuk a kukoricát, lefedjük. (Érdemes üvegtetővel ellátott edényben készíteni, mert így folyamatosan látjuk, hol tart a folyamat.) 
Az első pukkanások meghallásáig nagy lángon melegítjük. Amikor a kukoricák pattogni kezdenek, kisebbre vesszük a lángot, és az edényt rázogatva kipattogtatjuk a kukoricát.
Kikészítünk egy tálcát vagy egy széles, lapos tálat. Mély edénybe öntjük a cukrot és a vizet. Nagy lángon pár perc alatt szirupot főzünk belőlük. Amikor átlátszóból aranyszínűre kezd váltani, hozzáadjuk a színezéshez választott hozzávalót. Az edényt levesszük a tűzről, gyors, de óvatos mozdulatokkal átkavarjuk, majd beleöntjük a megfesteni kívánt kipattogott kukoricát, és alaposan megkeverjük, hogy a szirup minél jobban bevonja a kukoricaszemeket. Szűrőkanál segítségével kiszedjük a szirupból a kukoricát, és a kikészített tálcára szedjük. Száradás után (körülbelül 2-3 perc múlva) tálaljuk.

Sósan is készíthetjük. Ha így szeretnék tálalni, melegítsünk föl vajat, szórjunk bele bármilyen fűszert, amit szeretünk (pirospaprikát, rozmaringot, csilit), sózzuk meg, majd forgassuk át benne az ízesítetlen kukoricaszemeket.



2011. május 11., szerda

A MEDVEHAGYMA TARTÓSÍTÁSA



A medvehagyma frissen a legfinomabb, gyógyhatását is leginkább úgy fejti ki. Mégis arra buzdítok mindenkit, hogy ha teheti, mindenképpen tartósítson ebből a csodás növényből, hogy egész évben használhassa. A medvehagyma íze a fokhagymáéra emlékeztet, mégsem hagy maga után olyan erős illatot. Ha nem vásároljuk, hanem a természetes élőhelyén szedjük, vigyázzunk, hogy ne keverjük össze se a gyöngyvirág, se az őszi kikerics leveleivel.
Ez utóbbi két növény emberi fogyasztásra alkalmatlan, mérgező! A véralvadásgátló szereket szedőknek és a műtéti beavatkozás előtt állóknak kerülniük kell a medvehagyma fogyasztását, mert a növény hatóanyagai gátolják a vérlemezkék összecsapódását. A nem szteroid véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára csak orvosi felügyelettel engedhető meg a rendszeres fogyasztása. A medvehagyma levele és virága is ehető. Használjuk ki a szezonját, illetve tartósítsuk bátran! A fagyasztás mellett számos módon tartósíthatjuk, íme, ehhez néhány példa. (A készítéskor mosott, leszárított levelekkel dolgozzunk.)

Ez az írás a Kifőztük 2011/5. számában jelent meg. Az újság letölthető a www.kifoztuk.hu oldalról!



Hozzávalók

a medvehagymás vajhoz:
  • 30 dkg vaj
  • 10 dkg medvehagymalevél

a medvehagymás olajhoz:
  • 5 dl szőlőmagolaj
  • 15-20 dkg medvehagymalevél

a medvehagymás fehérborecethez:
  • 1 üveg fehérborecet
  • 15 dkg medvehagymalevél

MEDVEHAGYMÁS VAJ

Földaraboljuk a medvehagymaleveleket, majd késes aprítóval vagy botmixerrel krémesre
daráljuk a puha vajjal. 
Ezt a vajat azért nem fűszerezzük tovább, mert jól fagyasztható is, sokáig eláll.  Jégkockatartóban megfagyasztjuk, majd nejlonzacskóban vagy kisebb dobozban tároljuk a mélyhűtőben. Kiválóan alkalmas pogácsák, tészták, húsok ízesítésére. A fagyasztott vaj nem romlik meg a lejárati idő után.


MEDVEHAGYMÁS OLAJ

Nagyobb darabokra vágjuk a medvehagymát, majd késes aprítóval vagy botmixerrel összeturmixoljuk az olajjal. Egy-két napig lezárt üvegben a hűtőben tároljuk, majd leszűrjük.
Ha sűrű szűrőt használunk, akkor a medvehagyma apró rostjaitól sötétzöldre színeződött olajat kapunk. Szűrőbe tett kéztörlő papíron keresztül lecsöpögtetve víztiszta, átlátszó, halványzöld olaj lesz a végeredmény. Mindkettő tökéletesen használható salátákhoz, főtt ételekhez, és szépen díszíthetünk is velük.
A szűrés után visszamaradt aprított medvehagymát adagoljuk tiszta üvegekbe, öntsünk rá annyi olajat, hogy legalább egy centivel ellepje a pépet, és felhasználásig tartsuk hűtőben. Ugyanezt a pépet kevés sóval összekeverve jégkockatartóban megfagyasztva is eltehetjük, ahogy a vajas tárolásnál is eljártunk


MEDVEHAGYMÁS FEHÉRBORECET

Nagyobb darabokra vágjuk a medvehagymát, majd késes aprítóval vagy botmixerrel összedaráljuk az ecettel. Az ecetet a levelekkel együtt és szűrve is tárolhatjuk.





2011. május 10., kedd

Medvehagymás tejfölben sült tarja - tepsiskrumplival


Nah, kérem... Ez pazarul sikeredett, így telefonnal készült kép ide, vagy oda... megörökítettem....

Még szezonja van a medvehagymának, illetve még el lehet csípni egy-két helyen... Az újkrumpli meg itt kopogtat már az ajtóban, bár, nálunk még 500,- Ft körül adják kilóját, de élni tudni kell, nah...

Ez az étel, mint nálam a legtöbb a véletlen műve, illetve a "mi van a hűtőben" maradékhasznosítás jegyében született... És mint már oly sokszor... megint nagyon jó kis étel kerekedett belőle...

Medvehagymás tejfölben sült tarja - tepsiskrumplival

Hozzávalók 2 főre

a húshoz:
  • 40 dkg tarja (szeletben)
  • 20 dkg feta jellegű sajt (feta, vagy krémkönnyű)
  • 3 dl tejföl
  • 10-15 szál medvehagyma
  • 1 csokor újhagyma
  • bors
  • őrölt pirospaprika
  • őrölt kömény
a körethez:
  • 40 dkg újkrumpli
  • 2-3 evőkanál olaj
  • bors
  • őrölt pirospaprika
A húst a pirospaprikával, borssal, köménnyel meghintjük. A hagymákat megmossuk és nagyjából centis darabokra vágjuk. A medvehagymát hozzáadjuk a tejfölhöz és botmixerrel vagy késes robottal átdaráljuk vele. Jöhet hozzá a sajt, majd ezzel is eldolgozzuk.
Tűzálló edénybe fektetjük a hússzeleteket, ráöntjük a medvehagymás öntetet, alufóliával befedjük és a forró sütőbe tesszük.

A krumplit megmossuk, centis darabokra szeleteljük. Tűzálló edénybe sütőpapírt teszünk rádobáljuk a krumplit és meglocsoljuk az olajjal. 

Amikor a hús már kb. 15 perce a sütőben van, betesszük a krumplit is és innen már együtt sütjük őket. (Légkeverés nélküli sütőben a krumpli menjen alulra, fölötte sülhet a hús.) Kb. 40 perc után levesszük az alufóliát a húsról, átforgatjuk a krumplit, hogy mindenhol jól átsüljön, majd még 5 percre visszatesszük a sütőbe mindkét ételt.

Elkészülte után együtt tálaljuk őket. A krumplit szórjuk meg kevés sóval, borssal és a pirospaprikával.

Aztán jól együk meg és jól jegyezzük meg ezt az ételt jövőre is, amikor jön majd megint a medvehagymaszezon. 

Tejföl helyett használhatunk joghurtot is, így diétásabb ételt kapunk. 









2011. május 8., vasárnap

Szavazzunk!



Nem jár ajándék, csak játék van...

Melyik tetszik jobban?

Szavazni kommentben a két dal számát megadva lehet. Azaz, amelyikre szavazol, annak írd meg a számát kommentben.

1.




2.

2011. május 6., péntek

Megjelent a Kifőztük 2011/5. száma! És már letölthető!


Megjelent a Kifőztük 2011/5. száma és már letölthető az oldalról a www.kifoztuk.hu oldalról, ahogy eddig, most ingyenesen!

És néhány fontos hír:

Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy most 2011 június 15-ig közkívánatra az összes eddigi számunk elérhető lesz; ha szeretnék letölteni, ne habozzanak, mert a későbbiekben mindig csak az utolsó 4 újság lesz elérhető. Utána már csak a receptek lesznek olvashatóak a weboldalon, amiket folyamatosan igyekszünk feltenni az oldalunkra.



2011. május 4., szerda

Tojásfasírt


Ez az étel a Kifőztük 2011/4. számában jelent meg. Tökéletesen eltünteti a húsvétról megmaradt tojásokat, gyorsan elkészül és nagyon finom. Bármivel variálható, ami a tojáshoz passzol...

Mártogatósnak az olaj nélküli majonézt javaslom hozzá. Annak a receptje ITT. 


Tojásból készült előétel - tojásfasírt

Hozzávalók

az masszához:
  • 6 főtt tojás
  • 2 sárgarépa
  • 2 tojás
  • hagyma (ízlés szerinti mennyiségű és fajtájú)
  • bors
  • zsemlemorzsa

a panírozásához:
  • liszt
  • tojás
  • zsemlemorzsa 

a sütéshez:
  • olaj



Az alaphoz a zsemlemorzsa kivételével késes aprítóba tesszük a hozzávalókat, és pépessé daráljuk őket.
Annyi  zsemlemorzsát adagolunk hozzá, hogy formázható masszát kapjunk.

A hozzávalókból kisebb golyókat formázunk, panírozzuk, majd forró olajban megsütjük.

Hidegen is, melegen is finom. Zöldsalátával és majonézzel tálaljuk. Bármilyen zöldséggel, hússal tovább dúsítható a hozzávalók listája. 


2011. május 3., kedd

Banántorta


Nem szeretem a banánt. Általában a gyümölcsöket sem szeretem, ez van. Viszont ehhez a süteményhez direkt vettem három darab banánt és otthon érleltem, hogy a majdnem zöldből érett sárga gyümölcsöt kapjak. 

Ennek a süteménynek az igazán érett banán a kulcsa, mert cukor szinte nincs is benne, édességét az érett banán adja.

Vendégségbe vittük és fagylalttal is készültünk mellé, természetesen a méltán híres Vári Cukrászdában vettünk hozzá fagyit. Remekül passzolt hozzá a csokoládé a fahéj és a vaníliafagylalt. 


Banántorta

Hozzávalók
  • dkg puha vaj
  • 6 dkg barna cukor
  • 1 tojás
  • 20 dkg liszt
  • 2 teáskanál sütőpor
  • 1 teáskanál szódabikarbóna
  • 2 darab érett banán 
  • 1 teáskanál vaníliakivonat vagy 1 evőkanál vaníliás cukor 
a tetejére:
  • 1 érett banán karikákra vágva
  • 1 evőkanál fahéj
  • 1-2 evőkanál barna cukor
A tortaformát vagy a püspökkenyérformát vékonyan kivajazzuk. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. 
A vajat a cukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk a tojást, majd a sütőporral és szódabikarbónával elkevert lisztet. Jöhet hozzá a pépesre tört banán, és a vaníliakivonat.
A masszát csomómentesre keverjük és a kivajazott formába öntjük.

A tetejére rétegezzük a fahéjas cukorba forgatott banánszeleteket, majd a sütőbe téve 180 fokon nagyjából 35-40 perc alatt megsütjük. Tűpróbával ellenőrizzük!

Ha a tetejére sok lenne a banán, nyomkodjunk a tésztába a "felesleget"...


És még valami... ne bízzuk a fényképezést olyanokra, akik nem értik a lényegét a gasztroblognak, azaz, hogy az ételt kell bemutatni, nem marhaságokat fényképezni... Főleg ne bízzuk egyszerre többekre, akik kaján vigyorral eltűnnek a konyhában, majd a lakás különböző részeiben és nagy röhögések közepette közlik, hogy ők jobb képet csináltak, mint én... Tehát, ne adjuk ki a fényképezőgépet a kezünkből, mert ilyen képek születhetnek, mint ez itt... :)





Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...