2010. május 5., szerda

Zazzi - Solymár


Ezen írás többnyire, a saját véleményemet tartalmazza. Ha valakinek más véleménye van, esetlegesen ütközik, vagy eltér az enyémtől, szívesen fogadom ha megírja, de kéretik tiszteletben tartani egymást. Ellenkező esetben a hozzászólást figyelmen kívül hagyva törlöm azt!
Köszönöm
---

Szombat délután kb 17 óra. Megérkezünk. Éppen erre volt dolgunk, hát, akkor végre nézzük meg, mi ez a Zazzi? Már sokszor hallottam, olvastam róla más blogokon. Írták, hogy itt a legjobb a macaron, és hogy húha süteményekkel teli a hely.

Az üzlet messziről felismerhető, a portál erős terrakotta színéről.
A bolt előtt három asztal székekkel, jelenleg üresen. Csak én megyek be, hogy sütit, és fagyit vegyek, na meg persze, macaront.
Belépek. Éppen egy vendéget szolgálnak ki. Meglepően kevés sütemény van a hűtőpultban, a bolt pici, nem sokkal nagyobb, mint a Váci Desszert Szalon.

A sütemények arany színű tányérokon díszelegnek a pultban, de mint írtam, nincs több kb 5 félénél, és ezekből is átlagban 1-2 darab van kitéve. Vagy elfogyott, hiszen délután 17 óra körül járunk, vagy nem tudom. Az ár a mérethez képest borsos. Egy szelet kb 400,- Ft-ba kerül, ami elvileg majdnem megszokott, viszont ezek nagyon apró darabok... A szeletes sütemények, (Zacher) egy szelete kb a fele mondjuk a Daubner szeleteinek... 

Macaron 7 féle van, gyönyörű színekben pompáznak, darabjuk 200,- (!!!) Ft.

Fagylalt kb 7-8 féle, de...

Várok a soromra, hogy a kishölgy kiszolgálja az előttem vásárlót. 

Várok, és várok. Kb 10 percet. Pedig az előttem lévő sem vesz sok mindent, sőt, már a fagyinál tart, és fizet,  mégis rengetegnek érződik az idő, amit a várakozással töltök.

Végre én jövök.

Rákérdezek, hogy csak ezek a sütemények vannak e, mert a pultban lévők nem hozzák meg a kedvemet a vásárláshoz. Az eladó hölgy válaszát megerősítendő elmegy és hoz még egy-két félét. 
Ezekből rögtön kérek is egy-egy szelettel. 
Tehát, eddig van két szelet süteményem. Egy csokis és egy vaníliás.

Jönnek a macaronok. Kétszer 6 db-ot csomagoltatok, külön tálcára, mert az egyiket majd mi esszük meg, a másikat viszem Mohához tesztelni...

Ezen a procedúrán is túl vagyunk. Jön a fagyi...

Nah, és akkor itt meg is állnék egy pillanatra.

Én értem, hogy ez egy húha cukrászda, de...

... ha annyira húha, miért nem saját fagyit árul, miért Carte d'or fagylaltot? Rákérdeztem, hogy csak a papírok, amiken a fagyik neve van feltüntetve, csak az Carte d'or-os, vagy a fagyi maga is az?

Válasz: A fagyi is az. Tehát a Zazziban árult fagyi Carte d'or termék. Ez gáz. Szerintem, gáz.

Mindegy, mivel a velem lévő fontos fagyit kért, veszek fagyit is.

Öt gombóc fagyit veszek két tölcsérbe.

Közben ketten jöttek még utánam, és kb negyed órája várnak...

Az utánam jövő csak két szelet süteménnyel akart leülni. Gondolom, nagyon örülhetett, hogy ezért ennyit vár. Mindegy, Ő tudja.

Fizetek, és távozom.

Amíg én bent voltam, a kocsiban hagyott fontos elaludt... Mert ez az egész több, mint fél óráig tartott. Pedig nem ültem le, csak vettem két süteményt, 12 db macaront, 5 gombóc fagylaltot. És összesen egy ember volt előttem, amikor megérkeztem...

Értem, hogy a süteményt lassú, megfontolt mozdulatokkal csomagolják, hogy ne sérüljenek. Értem, hogy a macaronnal is kesztyűs kézzel bánnak. De valahogy mégsem értem, hogy mi tart ennyi ideig. Amikor a fagyi kiadagolásánál az előttem kiszolgált hölgynek az elvitelre dobozba adagolt fagyinál úgy adagolták a gombócokat, hogy minden gombóc után a kanalat vízbe merítették, majd kétszer-háromszor egy erre a célra kitett rongyra ütögették, szóval már ennél a momentumnál furcsálltam, hogy amikor egy féle fagylaltból három gombóccal kerül a dobozba, akkor mi a francért kell lemosni a kanalat, csapkodni a pulthoz, mindezt olyan sebességgel, hogy állva majdnem elaludtunk közben...

Ilyenkor mindig azon gondolkodom, hogy mi lenne a Daubnerrel, ha ott is ilyen lassú lenne a kiszolgálás? Oda bármikor érkezünk, mindig hatalmas sorba kell beállni, mégis olyan gyorsan pörögnek a lányok a pultban, hogy sorbanállással együtt még nem voltam bent fél óránál többet soha, sőt, inkább kevesebbet, pedig van, hogy kb 10 méteres sorba állunk be...

Tehát, végre kiszabadultam. Kifizettem kb 5000 Ft körüli összeget. Ezt kicsit nagyon sokallottam, főleg azért, mert:
  • a fagyit mindketten kb 100 méterrel később kidobtuk, mert nem volt íze, illetve az egész egy édes massza volt, nem volt elkülönülve semmi, semmitől, pedig én csokit és citromot is ettem egy tölcsérben, mégis csak egy édes masszát érzékeltem
  • ennyi süteményért, fagylaltért ilyen sokat fizetni, csak akkor szeretek, ha valami nagyon finomat kapok cserébe
A fagyi tehát rettenetesen rossz volt. Érdekes ez a Carte d'or dolog. A "bolti dobozos" verziójukban van finom, viszont ahányszor kimért változatban próbálkozunk vele, mindig megy a kukába. Még mindig nem értem, hogy miért tartanak ilyen fagyit? Egy igazi cukrászdánál szerintem az minimum, hogy saját fagyit árusítsanak.

A süteményeket, a macaronokat elvitelre kértem, így azokat csak otthon kóstoltuk, hát jöjjön most ez...

Macaronok. Ugyan megkérdeztem, hogy melyik, milyen ízű, de bevallom, hogy egy-két darabot nem tudtam megjegyezni, mert a két rózsaszín ízét keverem. Valamelyik pipacsos-valami volt, a másik meg epres-valami.

Akkor, amire emlékszem, azok kb így néztek ki:
  • Fehér-barnás krémmel: Sós karamella
  • Rózsaszín mákszemmel: talán ez volt az epres?
  • Lila: ibolya és valami...
  • Narancssárga: narancsos
  • Zöld: pisztáciás
  • Rózsaszín: talán ez a pipacsos??

Vagyok olyan szerencsés helyzetben, hogy kóstoltam már az "igazit", az etalont, a húhát... Januárban, amikor Londonban jártam, kipróbáltam, hogy milyen is az a macaron, amit a Ladurée készít, árusít. Erről írtam ITT.
Akkor leírtam, hogy, igen, megértettem, hogy mitől van az a hatalmas felhajtás e körül a kis színes izé körül. Megértettem, mert a Ladurée darabjai valami olyan ízélményt adtak, hogy sokáig emlékezni fogok rá. 
Nem édes, nem azt érzi az ember, hogy valami ételfestékkel színezett, tiszta cukor izé, hanem azt érzik, hogy jesszusom, ez mennyire csokis, ez meg egy falat pisztácia, jé, ez tényleg sóskaramella, és a citrom, uramanyám, mennyire eltalálták, mert a citrommal vigyázni kell, könnyen átbillen a savanyú keserűbe, vagy elsétál az íz a cukor miatt a limonádéba. 
Tehát nem édes ízt érzünk, és mellette valamit, amire a neve is utal, mint mondjuk, ha csokis, akkor némi cukrosság mellett némi csokoládé íz, vagy hasonlók. Nem. Ezek, a Ladurée-nál tudják a titkot, vagy nagyon ügyesen bánnak valamivel, mert minden macaron olyan ízélmény, hogy még hosszú, hosszú ideig érzi az ember a szájában, azt a falatot, és azt az ízorgiát. 
Próbáltam megfejteni, átgondolni, hogy hogy is lehet ezt megoldani... 
Aztán arra jutottam, hogy valószínűleg a kis habkorongoknak nincs ízük, és a beléjük töltött krém az, amivel ennyire ügyesen bánnak. És valahol itt lehet ennek a kis színes cuccnak a titka. 
Olyan jól kell eltalálni a krémet, olyan pontosan, szilárdan megadott ízű krémet/tölteléket kell készíteni, amitől ez a falat az lesz, ami.
Mert az ember ezt egyszerre eszi, maximum két falatban, hiszen apró sütemények ezek, a Ladurée darabkái pont két normális falatnyi darabok. És ezek a falatok pazar ízélményt adnak, amit hosszan érzünk még a szánkban, teljesen lenyügőzve, hogy ilyen egyáltalán létezik... Ahogy harapjuk, roppanós a külseje, és már a krémnél is vagyunk rögtön, ami pont azt az ízt hozza, amilyen ízűt választottunk. Ha nem lenne kiírva, ha nem látnánk, is meg tudnánk mondani, hogy éppen melyik fajtát is próbáljuk, mert eltéveszthetetlen. Való igaz, hogy a Ladurée kínálatából öt félét kóstoltam, és az is igaz, hogy ez mind az öt a teljesen hagyományos ízt képviselte, semmi extra nem került terítékre. Ettünk csokoládésat, pisztáciásat, citromosat, gesztenyéset, és sóskaramellásat. Az íz mindenhol felismerhető volt, nem kellett még véletlenül sem gondolkodni, hogy ez most melyik lehet??? 

Nah, igen... és szerintem itt jön a baj, de erről majd később...

És akkor most jöjjön a Zazzi féle. 

Hat féle, hat féle ízben. A velem lévő fontos rögtön közölte, hogy ilyen színes, ételfestékes ízét nem kér.
A fagyival már ráfaragtunk, ehhez nem volt bizodalma. 
Én kóstoltam egyedül. 
Ott rögtön a kocsiban kipróbáltam a lilát. Nah, akkor most bevallom: soha nem ettem még ibolyát. Gőzöm nincs, hogy milyen az ibolya íze. Tehát, nekem mondhatják, hogy ez az ibolya, még el is hiszem, mert nincs összehasonlítási alapom. Csalódás ér, mert nagyon édes, olyan semmilyen. Tény, hogy gyönyörű lila, ezt nem is vitatom.
Jön valamelyik rózsaszín, talán a pipacsos lehet, mert megint semmi ismerős íz, csak egy édes izé. Biztos velem van a baj, miért nem eszem többször pipacsot, akkor felismerném az ízét...

A próbát itt abba is hagytam, és másnap folytattam. Hogy ne essek abba a hibába, hogy hátha rossz napom van, vagy el van billenve az ízlelésem, várok másnapig.

Másnap a pisztáciással kezdem, amiben a pisztácia ízét csírájában sem fedezem fel.

Jön a narancssárga narancsos. Számomra a narancs íze nem jött elő.

Jó, akkor jöjjön a sóskaramella, hátha... És igen!!! Ez olyan, ez átütő karamell, kimondottan finom, végre nem azt érzem, hogy egy édes maszlag, és mellette elbújva, megtalálhatatlanul a névadó íz. Nem, itt ez igazán karamelles, nagyon finom! Ezzel nagyon elégedett voltam!

Az utolsó  darab megint az egyik rózsaszín. Málna ízt érzek, pedig szerintem epresnek kellene lennie. Nem szeretem a málnát, de az ízét ismerem. Ez bizony szerintem málna, de csak "lakótársként" érkezik az íz az eddigi megszokott édes íz mellett...

Tehát, hatból egy volt ami ízlett. A sóskaramella kimondottan finom, felveszi a versenyt a Ladurée darabjával! Gratulálok hozzá, mert itthon még nem ettem olyat, ami megütötte volna ezt a szintet!


És akkor van két szelet süteményünk is... Sajnos a csokis darabot kicsit megviselte az utazás, de a látványon kívüll minőségi romlás nem jött létre, így kóstolok. 

Csokis: tömény csokoládé. Krémes, de tömény. Egy darabnál többet szerintem nem lehet megenni belőle, sőt, egy darabot is nehezen. Finom, kesernyés csoki, mégis nekem nagyon tömény.

A másik a vaníliás... Ismerem a vaníliát,   Egy ideje elég sűrűn használom, hiszen elég jó áron jutottam hozzá. Tehát, tudom, hogy milyen az igazi vanília, mind illatban, mind ízben, sőt láttam már olyan krémet, amit apró vanília szemek tarkítottak. Nah, ilyen szemeket ebben a süteményben nem találtam. Az ember azt várná, hogy olyan madártej szerű ízzel fog találkozni, helyette egy édes, vaníliára nem hasonlító krém, alatta csokikrém.

Nekem nem jött be egyik sem, de én elvakult Daubner és Vári cukrászda párti vagyok...



Tehát, eddig nálam nem nyerő a Zazzi. A fagyi pocsék volt, a macarontól nem estem hanyatt, a sütik sem az én ízlésemnek megfelelőek.
Sebaj, bőven van olyan, aki szereti, én úgyis viszonylag messze lakom innen, belőlem úgysem élnének meg...

---

Mivel a macaronból két adagot vettem, hétfőn megjelentem Mohánál, én és a 6 db macaron.

Gondoltam, teszteljünk, nézzük meg, hogy neki,  nekik, hogy ízlik.

A kóstolásnál jelen vannak: 
  • Moha
  • Moha gyerek 1.
  • Moha gyerek 2.
  • Moha kutya (csak egy-egy kikönyörgött falatot kapott, mert nem tud érdemben nyilatkozni, a család állítja, hogy mindent megeszik, és minden ízlik neki, tehát, nem áldozunk rá nagy hangsúlyt, csak akkor kínáljuk meg morzsákkal, ha már az asztal lapjának magasságáig ugrál...)
  • szepy
  • és később, szinte a maradékokra befutó Moha gyerek 3.
A megnevezésekben direkt nem szerepelnek nevek, mindenki marad inkognitóban.

A teszteléshez minden macaront négy felé vágunk, majd mindenki, kivéve Moha gyerek 3., mindegyikből kóstol, én írom a megjegyzéseket. Egyiknél sem mondok előre ízt, a színből kell kitalálni, hogy melyik, milyen lehet. Ha elsőre nem megy, elárulom, hogy kb mit is kóstoltuk, melyik ízt kellene éreznünk. (Ez két darabnál kérdéses, mert a rózsaszínűeket keverem...)

Akkor kezdjük:

Rózsaszín mák nélküli: édes, beazonosíthatatlan íze van, a krém kicsit savanykás, nem tudjuk, hogy mihez hasonlít, legfőképpen savanyított csokoládéhoz. 

Zöld: pisztáciára gyanakszik mindenki. Moha gyerek 2., mintha halványan érezne benne pisztáciát, a többiek semmi ilyesmire utaló ízt nem éreznek. (Moha kutyának ízlik!)

Lila: Moha, Moha gyerek 2. felismeri az ibolya ízt, Ők vannak olyan szerencsések, hogy ettek már cukrozott ibolyát, szerintük ráfoghatjuk, hogy felismerhető...

Narancsszínű: Mindenki narancsra gyanakszik, de az íze csak valamilyen narancskoncentrátum, illetve mű narancs ízzel összehozható. (Moha gyerek 3. kiköpi)

Rózsaszín mákos: Édes, mégis savanykás krém, az ízét senki nem tudja mihez kötni. A később a maradékokra érkező Moha gyerek 3. gumicukorra gyanakszik. Halványan felrémlik, hogy talán málna, de nem a gyümölcs, hanem a már feldolgozott málnaszörp ízt vélik felfedezni benne. 

Fehér-barna krémmel: Igen, mindenki felismeri a karamellt, ízlik mindenkinek, ez a darab meggyőzi az egybegyűlteket, hogy a macaronból van felismerhető, hosszan tartó ízű.  

Nagyjából ennyi. 

Mohával megállapodtunk, hogy majd valamikor nyáron, amikor nem bírunk magunkkal, ha lehet a 40 fokos hőség közepén megpróbáljuk mi is ezt az ízét, és majd megírjuk saját tapasztalatainkat. 
Felkértük Moha gyerek 3-at, hogy unalmas idejében keresse meg a legegyszerűbb receptet. Ő inkább vacsorát kér, majd amíg mi beszélgetünk, néha hozza az eddig számunkra rejtve maradt információkat, miszerint messzi távolba vész ezen kis izé története, még Medici Katalin is felbukkan a történetben, amitől mindegyikünk száját elhagyja minimum egy jééééé, én azt hiszem a "tényleg?"-gel reagálok...

Megbeszéltük Mohával, hogy majd amikor mi próbálkozunk, nem a kis roppanós süteményre, hanem a benne rejlő krémre helyezzük a hangsúlyt, hiszen a próbált daraboknál az volt az igazán meggyőző, amiben a krém íze kapta a hangsúlyt.

A kóstolás közben többször megállapítottuk, hogy némely krém, mintha sima vaj lenne ételfestékkel és cukorral kikeverve. 


Tájkép csata után...
Ezt hagyta maga után a hat darab macaron. A tányéron a késsel felvágás miatti sérülésekből maradt morzsák láthatóak, illetve egy-két Moha gyerek 3-nak meghagyott darabka.


És álljon itt az "etalon" fényképe is. A londoni Ladurée kínálatának egy része.
Ha valaki nem bír magával, és ha van olyan szerencsés, hogy Párizsban, vagy Londonban járva ki tudja próbálni, meg tudja kóstolni ezt a változatot, mindenképpen tegye meg. Bármilyen nagyképűen is hangzik, döbbenet lesz a különbség.


Még valami, amit majdnem elfelejtettem. A Ladurée boltjában olyan átütő mandula (marcipán) illat van, hogy az ember simán a levegővétellel is eltelne... 

Az itthon kaphatóaknak nincs ilyen illatuk. Se én, se tesztelő társaim nem éreztük a mandulát egyik süteményben sem...

44 megjegyzés:

Bianka írta...

Na Szepy egy cipőben járunk, nekem már a Daubneren és Ruszwurmon kívül nem létezik cukrászda. Így jártam, ha egyszer pár éve megkotoltam az ő sütijüket, főleg a D. :))))
Na de macaron ide vagy oda, engem egyáltalán nem csigáz még az sem, hogy megkóstoljam. Lehet, hogy finom az eredeti, de szerintem ez is csak egy divathóbort :), majd 3 év múlva másért rajonganak. Minden korszaknak meg van a maga Macaronja 

szepyke írta...

Bianka, ez így van. Ezért nem is értem, hogy miért kell ennyire erőlködni, hogy itthon is kapható legyen. Messze a nyomába sem ér. Nekünk olyan remek édességeink vannk, inkább arra kellene figyelni, nem erre elvesztegetni az energiát. Ezt meg kell hagyni azoknak, akik tudnak olyat, amilyennek lennie kell...
Nekünk meg elő kellene szednünk azokat a süteményeket, amiket mi is legendaként kezelhetnénk... De nem... csinálják a béna utánzatokat inkább, csak hogy megmutassák, hogy ők is valakik... felesleges....
És, nah igen. Daubnert semmi nem éri be süteményszinten.

Ami írta...

Még életemben nem ettem macaront... /szégyellnem kellene magam ezért :?/. Tényleg már a csapból is ez folyik... És nagyon érdekes írás volt, objektív és informatív, tetszett!
A fagyival kapcs. dolgokkal teljesen egyetértek.
A macaronról meg annyit, hogy lehet, egyszer ha Pesten járok, rászánom magam, legalább egy kóstolás erejéig. Bár nyugodtan fogok aludni, ha mégsem sikerül. Készíteni, meg tuti nem fogok :).

Lilla írta...

hihi. na mi van kedvet kaptál a csoportos cukrászda teszteléshez?

szepyke írta...

Ami, felesleges megkóstolni, mert ahhoz drága, hogy egy színes habcsókot egyél... Ha lehetőséged lesz, az igazit kóstold meg, a többivel ne foglalkozz, felesleges pénzkidobás. Van nekünk éppen elég csodasüteményünk, például a Dobos torta, ami a világ egyik legfinomabb süteménye!

Lilla, nem, csak a macaron már a csapból is folyik, közben, ez bőven nem az, mint amilyennek lennie kellene, mégis Istenként imádják...
Ennyi. Te hol tartasz?

Ami írta...

Szepy: oké, megofadom a tanácsod! :)

Szamóca írta...

Szepyke, a Carte d'or fagyit én sem szeretem. Messzire kerülöm azokat a cukrászdákat, ahol meglátom a Carte d'or feliratot.
Egyébként a Zazziban még nem voltam. Solymáron laktam 18 évig, most sem lakom onnan messze, sokat járok a Zazzi felé (állatkáim meg oda mellé járnak dokihoz :-), de bekukkantás után nem csábultam el még sosem süteményre. Nem túl szimpatikus.
Még a 90-es években egyébként egy fantasztikusan jó cukrászda volt ennek a helyén, minden hétvégén onnan hoztuk a sütit, mert megfizethető volt és nagyon finom. Az üzlet ugyanekkora volt, de a választék hatalmas. Nem tudom, azzal az üzlettel mi lett, de maradhatott volna.

szepyke írta...

Ami!:)))

Szamóca, akkor ebben egy a véleményünk. Nem is értem, hogy egy igazi cukrászda hogy árulhat nem saját fagyit???
És ne bánd, hogy eddig nem mentél be. Én bánom, hogy bementem, mert egy csomó pénzt költöttem, és nem vagyok túl elégedett, sőt...

DebiGabi írta...

Én sem ettem még soha macaron:(( Most már lassan elérkezik az ideje a megkóstolásnak, olyan sok felé látni mostanság...
Szép kis összefoglalót írtál, tetszik nagyon:)))
Tesztelthetnél még egy-két cukrászdát:D

Szilvi írta...

Győrben a Bergmann azér igen finom sütiket készít,már vagy nyolcvan éve...De tényleg...Amikor Pavarotti Pestről ment Bécsbe autóval,megálltak náluk,vett 10 darab franciakrémest és hegyeshalomig fel is zabálta mindet.Szerintem azt tudják a legjobban,még az öreg Bergmann bácsi receptjee,aki az én kisgyerekkoromban vitte a boltot,sehol nem ettem hozzá hasonlót.Kakukkos órákat gyűjtött,amelyek a boltban voltak és állandóan kakukkoltak.Egy rakás gyereke volt,ezek közül az egyik viszi ma az üzletet.Még él a régi hagyomány,hogy ki van készítve a kancsó víz a poharakkal,mert az édes italok csak agyonvágnák a sütik ízét.Macaront még nem láttam náluk.Sajnos,ők sem olcsóak,de szép nagy szeleteik vannak.Győrben van két üzletük és egy a Balatonon is.

cerise írta...

Életemben egyszer dobtam ki fagyit, és ez Carte d'or volt, azt hiszem, málnás. Természetesen a kimérős fajta. Soha többé nem is veszek ilyet.

Livi írta...

Szepy élveztem az írást :D Kb 20 perce jöttem el a Zazzi előtt, és gondoltam rád :D (Meg arra hogy sütit még kikell próbálnom :) )
Képzeld amikor én voltam akkor csak egyetlen féle macaron volt, de máig a keserű csoki ízen kívül nem tudom megmondani milyen ízesítésű volt. Sárgás szín, de nem narancs... valami virág is volt a tetején, de nem tudom milyen.. Furi, kár hogy nem kérdeztem rá :)
(Szintén Daubner fan vagyok, kisiskolás korom óta)

Viszont ne haragudj és minden tiszteletem a tiéd és általában tapsolva értek veled egyet, (ahogy a zazzi macaronok terén is ;) ), deee az, hogy Magyarországra nem kell hozni nyugati/vagy egyéb különlegességet szerintem nem jó gondolat. Tudod hatalmas igazság van abban amit írtál a hozzászólásokban sokaknak, abszolút így van az országnak maximálisan kell ügyelni a SAJÁT találmányokra, finomságokra... De sajnos Magyarországgal folyton az volt a gond, a történelem folyamán, hogy abszolút megfeledkezett az aktuális külföldi tendenciákról, vagy rosszul igazította át "magyarra". Nem akarok hosszú példákat mondani, de voltak olyan művészek akik kint megtanultak divatosan jól festeni, majd itthon kiestek a "játékból". Szerintem ez ugyan így van a gasztronómiában... Igenis kell ide JÓ macaron, igenis meglehet tanulni ugyan úgy mint minden mást... Legyen drága, legyen ilyen szinten csak nehezen megfogható, ha a minőségnek ez az ára... van aki megfizeti, igaz van aki gyakrabban teheti meg és van aki kevesebbszer. Nem kell a nyugati top macaronok lebutított változata, de ha ott eltudják jól készíteni akkor itt miért nem? Konyha van itt is, alapanyagot már a világ minden részéből lehet szerezni, valaki taníotta a nyugati cukrászokat is... ennyi :)
Jót jól ebben áll a nagy titok :)
Ne haragudj, hogy ilyen hosszú lett, de nekem ez a magyarság és haladás kérdés szívügyem. Szakmámból adódóan is, ha nem lennék ilyen és nem ezt gondolnám akkor eláshatnám magam :) Azt gondolom, hogy mindennek elkell indulnia valahol, nálunk ezek szerint a macaron gyerekcipőben jár... lehet ennek így kell elkezdődnie és lehet, hogy előbb utóbb fejlődik. Pont mint a szakmám... mi most "kicsiben toljuk", ahogy erőnkből telik, de pár év múlva lehet, hogy sikerül német színvonalra vinni...csak remélni lehet :)

Lilla írta...

most stagnála süti kóstolás. anyám mneg akarja szavazni a jó pomázit. én még kóstolnék, mert kiváncsi vagyok hogy a "sztárok" mit tudnak. soha nem járok cukrászdába, ezért lövésem sincs a minőségről/ízekről. azt eddig sikerült kiderítani, hogy a sima kis védéki cukrászdákban ég és föld a különbség, és simán lehet h az ajánlgatott k*rvaszar. már elnézést a kifejezésért.
ez az átka annak h 12 éves korom óta gyártom a tejszíntől duzzadó tortákat. magasan van a léc.

Hajni írta...

Szepyke, lassan fizethetnének Neked a tesztelésekért:)Tetszett az összefoglaló. Olyan leírást adtál a macaronról, hogy szinte éreztem az ízét:) mármint o londoninak.

szepyke írta...

DebiGabi, egy próbát megér, de ne várj sokat...:) Jah, és tesztelnék, de mindig nem akarok egy vagyonért olyan venni, ami megy a szemétbe...

Szilvi, látod, a minőség azért eladja magát, még ha drága is. A budán lévő Daubner sem olcsó. És még leülni sem nagyon lehet, mégis tömött sorok állnak előtte mindig, talán még napközben sem lehet úgy bemenni, hogy nincs bent senki... Én már nagyon unom, hogy falatkányi süteményekért vagyonokat fizetünk....

Cerise, nah, igen... én meg nem tanulok semmiből ezek szerint.

Livi, rosszul fogalmaztam szerintem, mert nem azt akartam mondani, hogy semmi ne jöjjön, ami nem hazai, hanem azt, hogy ami nem megy, azzal nem kell foglalkozni. Csak halkan árulom el, hogy Londonban is több helyen ettem macaront, és egyik sem ütötte meg a Ladurée minőségét. Szóval, nem tudom, hogy meg lehet e tanulni, mert Londonban sem megy mindenkinek, pedig ott a példa két üzletben is London központjában, mégis pocsékabbnál pocsékabb macaronokat ettem ott is... mint ahogy itthon. Ez valami olyan titok lehet, amit felesleges boncolgatni. Talán Á la Carte-nál olvastam, hogy megvan nekünk is a macaronunk, visszavezethető x év távlatába.. azzal kellene foglalkozni, nem pedig majmoni valamit, amit úgysem érünk útol, hiába próbálkozunk vele. Szerintem. És nem, nem vagyok annak a híve, hogy semmi ne jöjjön be, csak ésszel álljunk a dologhoz. Ha nem megy, minek erőltetni???
És ez nem megy. Erre leteszem a nagyesküt, bár tény, hogy még nem próbáltam mindenkiét, de ami késik...

Livi írta...

Én erre csak azt tudom mondani, hogy nem lehet minden festő Tiziano, nem lehet minden szobrász Rodin, nem lehet minden költő Ady...:) De törekedni kell rá......
Persze nem mehet mindenkinek a macaron sem. De én hiszek abban, hogy ha valaki ráérez dolgokra akkor megindulhat valami jó... lehet az is, hogy eltér a nyugatitól valamelyest, de kiváló lesz! Pl Szinyei magától jutott el az impresszionizmushoz :) (Sorry de csak művészetes példáim vannak :D, viszont komolyan szoros a kapcsolat... hiszen a gasztronómia is művészet :) )

Titáti írta...

Basszus Csajok! Én a Ruszwurm mellett dolgozom. Nem ér ebéd előtt dícsérgetni!!! Mi lesz a babfőzelékemmel? Megyek és sürgősen veszek vmit...
De olyan árai vannak, hogy csuda. A legolcsóbb tortaszelet 450,-Ft
Majdnem szívbajt kapok, amikor félig megevett krémeseket visznek vissza a pincérek a külföldi turistáktól.... Kétségtelen, hogy nem egy diétás fogás, de egy Ruszwurm krémest nem megenni...!!!!
A meggyes fagyijuk mindent visz, ha erre jártok, próbáljátok ki!
Szóval megyek és körülnézek.... :-)
Ti meg csak sajnáljatok. :-)

ekszerlada írta...

Ez a cukrázda hamarosan be fog zárni,ha csak csoda nem történik.Ezek az emberek nem szeretik,amit csinálnak.Csak megélhetési forrást kereshettek annak idején,mert ha nem így lenne,akkor tele lenne.Én tapasztalatból tudom,hogy csak az a vendéglátói egység megy jól,ahol a cukrászok,szakácsok olyan ételeket készítenek,amelyeket maguk is szívesen elfogyasztanak.Csak akkor lehet jó ,finom kaját,sütit készíteni és el is adni,amit magad is szeretsz.Nekünk van egy pici éttermünk amit a párommal ketten csinálunk.Mi főzünk(Én azt amit én szeretek,a párom meg amiket Ő szeret) ,a vendég szeme előtt és mi szolgáljuk fel,de soha nem adtak még úgy vissza tányért,hogy ne legyen kitörölve.Bele értve a sütis tányért is.A kutyámnak nem marad semmi záráskor.Kutya kaját kell neki vennem.De sebaj.Most ez nem lényeges.
Egy titka van ennek az egésznek!Csak olyat árulunk,amit nagyon szeretünk mi is enni.25 féle kajából lehet válogatni és 3 féle édességből.Azért csak ennyi édesség,mert ezeket imádjuk és ezeket tudjuk jól elkészíteni.Nem nagyképűségből mondom,de azt gondoltok,amit akartok,én meg azt mondom,amit tapasztalok a saját bőrömön.Én nem ettem még ilyen színes sütiket,ezért soha eszembe nem jutna ilyeneket készíteni csak azért,mert szeretik az emberek,meg divat.Meghagyom valaki másnak,aki imádja és el is tudja készíteni.Én nem tudnám,mert eleve nem szeretem azokat a dolgokat,amikben ételszínezék van.Csak max dekcorációnak,mert ad valami plusz papír ízt a sütiknek,ami elveszi az igazi élvezhatő ízét a kajának.Én nem pártolom.Lehet hogy van aki kikísérletezte és szuperűl el tudja tüntetni ezt a plusz papír ízt,de én akkor is elmegyek mellette,mert a látvány elárúlja,szinező van benne.Bár lehet léteznek már jó minőségű színezékek,nem tudom.Eleve nem jártam utána,mert műnek tartom.De nyugodtan szóljatok,ha ez másképp van.Én soha nem használtam eleve írtózva a színezékektől.Én csak az eredeti,természetes dolgoknak vagyok a híve csak azzal tudsz igazi,finom ízt elérni,ha az eredeti mint ahogy mondtad is Szepy a vanilliával kapcsolatban.Ezekkel a dolgokkal csak azt akartam mondani,kifejezni,hogy ezért nem volt jó ez a cuki,mert csak pénzt akarnak csinálni ,nem figyelve a minőségre,ízekre,sporolnak az alapanyaggal.Mi úgy ki nem adjuk a kezünkből a kaját,hogy ne kóstoljuk meg, előtte egy pici teáskanállal.Sütit,édességet ki nem adok a kezemből addig,amig meg nem kóstolom.Nekünk ez a gyengénk!!És mi tátott szájjal figyeljük a vendégek véleményét,minden oké-e!Ez a titka a finom dolgoknak és jó éttermek,cukrázdáknak!Nem is értem,hol van a tulaj ilyenkor?Vagy talán nem is érdekli?Asszem hamarosan be is zárhatja.Kiváncsi vagyok,mi lesz ezzel a helyiséggel egy idő után.
Szepy!Eljöhetnél hozzánk is tesztelni:))Kíváncsi lennék,miket mondanál:))

Livi írta...

Most jöttem el a Zazzi előtt ma negyedszer (oda vissza) és két alkalommal láttam, hogy ki be jöttek emberek :) Szóval van sikere... Nem tudom Szepy lehet bennünk van a hiba :) Bár én még a krémes sütit sajnos nem teszteltem. Az előző hozzászólónak igazat adok, annak van nagy sikere amit szeret az aki csinálja :) Ennek ellenére én nem hiszem hogy bezárnak a zazzi mert úgy láttam tényleg sokan szeretik és a főnökség szenvedélyből indította el (valahol olvastam).

ekszerlada írta...

Akkor lehet csak nem olyan rossz,vagy éppen nincs más cuki?lehet jó a reklám,ha a süti állítólag nem is.Én meg innen pláne nem tudom,nem is tudnám,ha akarnám sem megkóstolni,de az előzőekben leírtakból valami szőrnyű helynek van beállítva és én erre reagáltam,hogy ha tényleg üres,lassúak,nem is finom,egyenesen ramaty,akkor az ilyen általában nem sokáig húzza.Nemde?Na de lehet éppen csak rossz passzban volt a cukrász,rossz kedvű az eladó,bár ezeknem nem szabadna érződni egy vendéglátó helyen.:))
Livi!kóstold meg azt a krémes sütit!Hátha finom:)Én már bemennék!Már fel vagyok itt csigázva.:))

Livi írta...

ekszerlada most már engem is felcsigázott a dolog és a krémes süti kóstolás :D Én a környéken lakom és reklámja nincs, igaz olyannagyonnagyonsok cuki nincs a környéken. Talán egy olyan van, amit cukrászdának is nevezek, a környékről amúgy a daubnerbe jár mindenki, relatíve nem nagy táv :)
Szóval igen ez is lehet az ok, hogy járnak oda...
A ti éttermeteket nagyon szívesen kipróbálnám :)

ekszerlada írta...

Oké Livi.)))
Várlak nagy szeretettel Szepyvel együtt,bár nagyon messze vagyok,de ha nem kivitelethető,akkor majd egyszer otthon valahogy.Vannak terveink ezzel kapcsolatban:)).Mennnnnyé már kóstold meg!!!:)))Kiváncsi vagyok!
Bocsi Szepy,hogy itt levelezgetünk Livivel a blogodban:))

szepyke írta...

Az anyja, de termékenyek voltatok...:))

Livi, ez a süti, amit a Zazziban, meg máshol árulnak, nagyon finom, de nem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Nincs ezzel gond, mert a mi tortáinkat sem tudja úgy csinálni más, mint ahogy mi, hiszen már ott megdől a dolog, hogy más a liszt, más a tej, stb...
Én azt nem értem, hogy felkapták ezt a dolgot, minden híresebb hely árulja. Bocsánat, hogy leírom, de így van... az átlag magyar vásárló még életében nem evett igazit, tehát megkóstolja, és nem érti, úgy ahogy Te sem, hogy mitől kell ettől annyira elájulni... és itt a gáz. Mert ez csak utánzat, akkor viszont miért nem csinálják a magyar változatot, miért nem azzal villognak, hogy ez a miénk, és ennek ilyennek kell lennie, és látjátok, ezt meg ti nem tudjátok. Lehet, hogy hülyén fogalmazok, meg érthetetlenül, de a lényeg itt is az, hogy eladnak valami olyat, amiről azt sem tudjuk, hogy milyennek kell lennie, tehát "benyaljuk", hogy ez ilyen, így jó, pedig, dehogy...
Egy példa még: amikor életemben először ettem Rómában pizzát, igazi, olasz pizzát, rögtön el is ment tőle a kedvem, mert egy vékony, száraz vacak volt. Nem szeretem a vékonytésztás pizzát, én azt a vastag fajtát szeretem, amilyen a pizza hut-é, aminek viszont köze nincs az eredeti pizzához. De nekem ez a finom. Tehát, minden megtalálja a maga körét, ez a macaron is... Csak könyörgöm, ne kelljen hátast dobnom miatta...

Drága Ekszerlada... teljesen igazad van. Szerintem egyébként a Zazzi is megtalálja a vevőkörét, én is rengeteg embertől hallottam, olvastam, hogy micsoda egy szuper hely. Ez így van jól. Mindenki nem szeretheti ugyanazt, nem lehet egyforma ízlésünk...
Jah, és szerintem, amilyen messze vagy, egy éves fizetésem lenne csak a repülőjegy, hogy hozzátok menjek tesztelni...:)))))

Titáti, döbbenet, hogy micsoda pocsék dolgod van!:)))
A szívem majd megszakad!:)))

Livi, és ott a pont... ha a környéken nem nagyon van más, akkor hidd el, hogy a legbénább cukrászda is meg tud élni, mert mindig van, aki csak egy-két sütire ugrik be... Nézd meg Lillánál a tesztelést, a helyi cukrászdákról...

Garffyka írta...

Még sosem ettem macaront és cukrozott ibolyát is csak egyszer, de egyetértek azzal, hogy azt a sütit, ami csak tömény édes, saját íz-illat nélkül, igen kevesen értékelik.
Kár a végülis kidobott pénzért, dehát a tandíj sose volt olcsó, s legalább tudod, hogy a Zaziba többet ne :) És a postodnak köszönhetően mások is tudják :) A küldetés társadalmi része is "kipipálva" :)

Várom a nyári macaront sütöttem bejegyzésed :)

andrea írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
szepyke írta...

Garffyka, igen, a tanulópénzt mindig meg kell fizetni, ez tény!:)én is várom a macaron sütést, most keresik a legjobb receptet!:))

Andrea, így van, ettől másnak még bejöhet, sőt, gondolom, be is jön. És tényleg gáz, hogy nem saját fagyijuk van. Nagy gáz.

Száva írta...

Nagyon sok érdekeset irtatok, de nem értem,hogy lehet véleményt mondani arról amit nem kóstoltatok, nem láttatok. Én úgy gondolom hogy talán először tesztelni kéne a dolgokat és csak azután helyeselni lelkesen.Lehet szeretni és lehet nem szeretni a macaront. Attól,hogy valakiLondonban megkóstolta nem biztos, hogy macaronszakértő lesz.És ne akarjuk magyarositani.A macaron az olyan amilyen. Nem hiszem hogy nagyon örülnétek, ha Párizsban vagy Londonban franciásitani vagy angolositani szeretné valaki a Rákóczi túróst vagy a Rigójancsit.
Ami a Zazzit illeti. Ez egy másfajta irányzata a cukrászatnak. Az biztos hogy csak jó alapanyagból dolgoznak: a csokis süti nem túl tömény, csak jó csokoládéból készül.Persze az ócska tortabevonóval készült süteményekhez szokott kóstolóknak ez bizony töménynek tünhet. Izlések és pofonok különbözők.
Lehet ezt a stilust szeretni vagy nem szeretni, de azt, hogy ez nem minőség,azt nem lehet mondani.
Ami a fagylaltot illeti: nem előirás, hogy egy cukrászdának kötelező saját főzésű fagylaltot gyártani./Egyébként a mü fagylaltporokból készült és legtöbb cukrászdában árult eredeti"olasz"alapanyagú müanyag kotyvalékokat értitek saját főzésű fagyin?/ Talán a Zazzinak nincs lehetősége saját fagyigyártásra. Úgy gondolom hogy ha valaki nem szereti a Carte d'ort /egyébként én sem szeretem/ az ne vegye meg, de ne is kritizálja főleg ugy ne, mintha a cukrászda saját terméke volna.
A tesztelés fontos, a kritika fontos, de az elfogult rossz vélemény nem hasznos.
A macaron készitéshez sok sikert!
Ugye nem baj, ha ezen az oldalon más vélemény is megjelenik! Vagy rögtön letörlöd?

szepyke írta...

Száva, nem, nem törlöm ki, miért tenném, viszont megjegyeznék néhány dolgot...

Nem mondom magam Macaron szakértőnek, csak azt mondom, hogy ettem olyat, ami ebben a témában az etalon... illetve, sokan annak tartják.
Nem akarom magyarosítani a Macaront, nem is értem, hogy miért kell itthon szerencsétlenkedni vele, pont ezért írtam, hogy remek süteményeink vannak, azzal kellene foglalkozni...
Nem eszem ócska, tortabevonóval készített édességet, de köszönöm, hogy bár szépen körvonalaztad, de hozzám vágtad ezt a mondatot... Mert, én vagyok, aki véleményt mondtam a süteményeikről, és tartom a véleményemet, sőt megerősítem, nekem nem ízlett. Egyszer megettem, de többször nem enném meg. Ezek szerint Te az ő süteményeiken nőttél fel, és kifinomult ízlésed van hozzá, hogy értékeld. Ez tök jó, tedd ezt!
Azt mondok, amit akarok, és megint leírom, nekem nem elég, ha egy sütemény jól néz ki, nem érdekel, hogy mi a trendi ebbem a témában, nekem legyen finom is. A vaníliással kapcsolatban mit tudsz mondani, aminek köze nincs a vaníliához? Vagy csak mű vaníliát ettem eddig, és ezt sem tudtam megállapítani?
5. Nem előírás, de szerintem vér ciki, ha egy cukrászda nem tart saját fagyit. És, nem, nem a poros fagyikért rajongok, hanem a jó fagyiért, és el is megyek érte még a város másik végére is, mert ritka az igazán jó fagyi. Egy neves cukrászda meg ne tartson Carte d'ort, mert az mint írtam gáz... Nincs lehetősége saját fagyira??? Miért nincs? És akkor ez volt a legjobb megoldás, hogy égetik magukat ezzel? Ne vegyem meg? Fagyizni is mentem... nem csak nézelődni...
Nem vagyok elfogult, úgy mentem oda, hogy jó lesz, finom lesz, húha lesz. Nem az volt. Leírtam, most is megtenném. Te írd le a saját blogodba, hogy milyen jó hely, hogy csak náluk vásárolsz, és akkor máris születik egy újabb jó, pozitív vélemény, ami szintén nem elfogult. Mert nem vagy az, ugye, nem azért véded, mert valamilyen kötödésed van oda?
És, igen, ahogy írtad, ízlések és pofonok. Ez így van.

Moha írta...

Mint a tesztelőcsapat másik fele, a saját nevemben is csak azt tudom mondani, hogy még soha nem vettem és használtam bevonócsokoládét, a gyerekeim kizárólag valódi, jó minőségű alapanyagokból készült sütiken nőttek fel.Vajat használok és tejszínt, nem margarint és a növényi "tejszín"-nek csúfolt műanyag borzalmat.
Ezek után kóstoltunk, és minden előítélet nélkül,mert mi, Szepyvel ellentétben nem ettünk a Ladurée macaronjaiból.
A Zazzisok sajnos rendkívül ízetlenek voltak, a mandula illata-íze sehol nem volt bennük.
A csokikrém pedig kimondottan savanyú volt kettőben is. Vagy a hozzá használt tejszín volt az oka, vagy valami más, de nekem egy csokikrém ne legyen savanyú.
A nagylányom és én is kimondottan szeretjük a magas kakaótartalmú étcsokikat,tehát ha abból készül a krém, az nem lett volna baj.
Ízlésen valóban nem vitázunk, mint Szepy írta is,ez egy roppant szubjektív teszt volt, nekünk nem jött be.Ennyi.

ganache írta...

Mint Zazzi törzsvásárló, rengeteget jártam már a Zazziban, és többször is beszélgettem a tulaj hölgyekkel. Előre szólok, ugyanúgy ahogy a cikkíró Daubner elfogult, én Zazzi elfogult vagyok. Én teljes mértékben tisztelem azt, ha valakinek különbözik az ízlése másétól, ez a világ legtermészetesebb dolga. Ugyanakkor szeretnék tenni egy két megjegyzést a cikkben említett egy két technikai dologgal kapcsolatban.

Először meglepődtem majd jót szórakoztam, a cikkíró azon felháborodásán, hogy a pultos lány, le merte öblíteni és szárítgatni a fagylaltos kanalat. Itt, felmerül a kérdés, hogy az aki nem ért a dologhoz miért ír róla??? ÁNTSZ alap követelmény, hogy egy fagylaltos kanalat le kell öblíteni mielőtt más ízű fagylaltot mer az ember, illetve le kell törölni, mert a fagylalt a víztől megromlik és lehet kidobni (igen, ezért nem árt ha az ember már dolgozott fagyizóban az élete során, mert megtanulja ezeket a lényegtelennek tűnő követelményeket. Továbbá ha nincs leöblítve a kanál a második gombóc egy része benne marad, ezzel pedig a vásárlót károsítja meg az ember. Ami a fagylaltfőzést illeti, jééé, megint felmerül a cikkíró ignoranciája. A fagylaltfőzéshez, ha hiszik, ha nem, más gépek kellenek, mint a süteménysütéshez. A Zazzi cukrászdának valószínűleg nincs arra plusz kapacitása és helye, hogy még a fagylaltot is ő főzze. Továbbá, a tájékozatlanabbak és igénytelenebbek kedvéért, megjegyezném, hogy a fagylaltfőzés is külön tudomány, nem hiszem, hogy a Zazzi hölgyek csak úgy belevetnék magukat a dologba, anélkül, hogy kitanulnák rendesen azt a szakmát is, vagy a széles körben elterjedt kész porokhoz és zselékhez nyúljon.Egyébként, ez már saját vélemény, szerintem nem alapkövetelmény, hogy egy cukrászdában legyen fagylalt, a legnevesebb helyeken még kávé sincs.

Engem nem érdekel és nem zavar, ha valakinek nem ízlik az, ami nekem. Engem a rosszindulat zavar, mert itt minden egyes szóból a rosszindulat áradt és ami még szomorúbb a tudatlanság. Nem baj az, ha valaki nem jártas a cukrászatban, miért lenne az, ha egyszer nem cukrász, de akkor ne úgy írjon és kritizáljon, hogy fingja nincs a dolgokról. A rosszindulatról pedig annyit, örömmel láttam, hogy a Váci desszertszalont is sikerült jól lehúzni, ami egyértelműen arra utal, hogy az igényesség vált ki az íróból ellenszenvet…

Végezetül még annyi, hogy az egyik hozzászóló (ekszeralda) következő kijelentése nagyon felháborított: „Ezek az emberek nem szeretik, amit csinálnak. Csak megélhetési forrást kereshettek”, ami egyértelműen a rosszindultságot, irigységet sugallta. A hölgyek ugyanis, azért nyitották meg a cukrászdát pár évvel ezelőtt, mert imádnak sütni. Minden süteményt ők sütnek, heti 7 napban, napi 12 órát dolgoznak. Mint ahogy azt Ők is említették, és több blog illetve újság cikk is említette, több cukrász tanfolyamot végzett el egyikük Franciaországban, a legnagyobb cukrászoktól tanulva (LeNotre-tól, Pierre Hermé-től, Michalak-tól, bár ezek a nevek az oldal olvasóinak valószínűleg nem mondanak semmit…) és energiát, pénzt nem sajnálva, folyamatosan törekszenek a legkifinomultabb technikák elsajátítására. Igen az árak lehet, hogy magasnak tűnnek. De akkor feltenném a kérdést: milyen csokoládétortát lehet adni 220ft-ért????? Mi van abban? És, igen, újra itt az ignorancia, látszik, hogy fogalma nincs az írónak, a (RENDES, MINŐSÉGI) alapanyag árakról. Minőségi dolgot, csak minőségi alapanyagból lehet csinálni, a minőségnek meg ára van. Lehet szeretni, nem szeretni, de valamit azért leszólni mert minőségi, hülyeségnek tartom. Ami pedig a macaront illeti, a Ladurée a múlt, a Hermé és a Conticini féle az igen…Ezt majd talán a következő külföldi út során Párizsban kellene megkóstolni.

jókaja írta...

Mely érdekes, hogy egy ilyen szakértő hozzászólás írójának nincs múltja, ezt a nicknevét alighanem erre az alkalomra regisztrálta.

Sapienti sat!

szepyke írta...

Ganache, idézem magamat:

Amikor a fagyi kiadagolásánál az előttem kiszolgált hölgynek az elvitelre dobozba adagolt fagyinál úgy adagolták a gombócokat, hogy minden gombóc után a kanalat vízbe merítették, majd kétszer-háromszor egy erre a célra kitett rongyra ütögették, szóval már ennél a momentumnál furcsálltam, hogy amikor egy féle fagylaltból három gombóccal kerül a dobozba, akkor mi a francért kell lemosni a kanalat, csapkodni a pulthoz, mindezt olyan sebességgel, hogy állva majdnem elaludtunk közben...
azaz, azt nem értettem, hogy egy ugynazon fagylaltból háromszor szedve miért kell lemosni a kanalat, és megint leírom: UGYANABBÓL A FAGYIBÓL SZEDTEK, NEM KÜLÖNBÖZŐKBŐL!!!
Szerintem, hülyeséget írtál, mert, ha benne marad valami a kanálban az előtte kanalazott fagyiból, majd azt kimossák, akkor is engem károsítanak... tehát, ez nem ok, vagy csak béna ok. Mert, ha vízzel kimossák, buktam a kanálba tapadt darabokat, amik esetleg a következő gombócra ráragadtak volna...
Nem osztom, hogy a cukrászdában nem alapkövetelmény, hogy legyen fagylalt. A cukrászdában legyen fagylalat, különben nem cukrászda. És, lehet, hogy szerinted nem értek hozzá, sőt, nem is tudom, hogy miről beszélek, de mivel látom, hogy hozzáértő vagy, megemlítem neked az Andretti céget, akik ilyen gépeket IS forgalmaznak, tehát, hidd el, tudom, hogy milyen gép kell egy fagylalkészítéshez, és annak eladásához, esetleg ajánlhatod őket a Zazzis hölgyeknek is!
Az, hogy ki, miben jártas, kérdéses, és az elfogultság is. Én nem mennék tűzbe a Daubnerért, mert annak nem kell a reklám, és ha valami azt írja, hogy neki nem ízlett, ám tegye, pont nem érdekel. Az eladja magát, ezt mutatja a több méteres sor, ami jellemzi azt a cukrászdát. A Zazzi tök üres volt, illetve, egy ember volt előttem, amikor megérkeztem. A Váci Desszertszalonnal kapcsolatban, csak annyit, hogy csak azért, mert a szakma, vagy bárki elájul valamitől, én nem fogom ezt tenni. Ha fizetek valamiért, jogom van elmondani, hogy nekem bejött e, vagy sem. Az igényesség nem vált ki belőlem ellenszenvet, sőt.. de csak a flanctól nem dobok hátast. Én nem a szememmel eszem, hanem a számmal... Már másnak is írtam, hogy ha neked ízlik a Zazzi, hát fogyasszad kedvedre. Nekem jó lesz a Daubner, meg a Vári cukrászda.
Nah, és akkor.. az, hogy hogyan minősítesz engem, csak téged minősít. Bár, regisztráltál egy kamu névvel, mert már nem bírtál magaddal, hogy megírd ezt a kommentet, de még így is névtelen maradtál. Hogy nem ismerem Pierre Hermé-t? Miért, te ismered? Jah, hogy olvastál róla... Jah, hát, azt én is, ki nem...
Hogy nem ismerem a rendes minőségi termékeket? Hát, hidd ezt.
Nem azzal volt a gond, hogy 400 ft egy szelet sütemény, hanem azzal, hogy ezért kicsi, és még ízleni sem ízlett. És nálam ez dönt. Az Augusztba sem járok, mert horror drága, és szintén nem ízlik annyira, hogy háromszoros árat fizessek egy süteményért, mint mondjuk a Daubnerben tenném, ahol biztos minőséget kapok. A te ignoranciád ott látszik, hogy egy bejegyzésből véleményt alkottál rólam, amit most szépen vissza is kapsz, mert szerintem iszonyat elfogult vagy, valószínűleg, rokona, ismerőse vagy valakinek a Zazziból, és ezért sért ez a bejegyzés. Sajnos nekem nem lehet eladni mindent, csak azért mert állítólag minőségi, annak bizony számomra finomnak kell lennie. Ha nem ízlik, akkor lehet ehető aranyból is, nem fogom azt mondani rá, hogy finom. És itt most megint megállnék. Nem azt mondtam a süteményekre, hogy rosszak, hanem, hogy nekem nem jöttek be. Ez is nagy különbség. A Váci Desszertszalon süteményeit meg sem ettem, nah, azok rosszak voltak.

Jah, és köszi, nem megyek Párizsba, már voltam, nem tetszett, maradok Londonnál.
Jah, és macaron... először jót kellene csinálni, utána majmolni másokat, de sajnos ez még nem megy.. Addig meg minek dobálni a nagy neveket... Ennyi.

ekszerlada írta...

Na,hidd el kedves valaki,hogy ha Szepy nem írt volna erről a kis cukrázdáról ilyen borzalmas vélményt és szinte lépésről lépésre a tapasztalatait,én sem írtam volna véleményt!!!
Hidd el nincs mire irígykednem:)))
Vajon neked???

Hapci írta...

Szepyke: "Daubnert semmi nem éri be süteményszinten."
Nem akarlak kiábrándítani, de a Daubner és az ottani sorállás nagyjából a Mauro-jelenséggel azonos. Az árakat alig emelték az elmúlt öt évben, a minőség permanensen romlik, nagyjából mióta a család eladta a helyet. És hát igen, porból van szinte minden, nem tudom, milyen illúzióid lehetnek, ha csak ránézel egyes sütemények csokikrémjének színére.
A Zazzi se akkora csoda, mint ahogy mostanában hájpolják itt-ott, ott is vannak adalékok, a mousse jellegű termékeik gyakorlatilag szállíthatatlanok, nyilván akad bennük zselatin, stb. A csoki nagyon tömény egyes süteményeikben, tényleg nem lehet sokat enni belőlük, de nekem ízlenek. A pultban meg azért van kevés sütemény, mert mélyhűtős technológiát használnak, mindig csak annyi süteményt olvasztanak ki, amennyi belátható időn belül elfogy. Ezt nem elegáns tudni/elmondani, de így van, ahol ennyire tésztamentes sütiket csinálnak, többnyire ez a technológia, így 1-2 hétig eltartható egy gyártási széria.
Egyébként ha az Augusztot is drágállod és a Mihályi-féle aligízű sütemények neked se jöttek be, nehezen kóstolhatsz igazán jó süteményt Budapesten. Ami igazán jónak nevezhető, az bőven meghaladja az Auguszt átlagos árszintjét is (Le Meridien sütemények, Gerbeaud néhány új kreációja).

szepyke írta...

Hapci, bevallom, nem voltam kb fél éve a Daubnerben, mert valamikor a tavasszal egy kicsit berágtunk...
Az ár is magasabb lett, és a sütemények jóval kisebbek...
Utálom, ha hülyének vagyok nézve. Megszoktam egy "méretet", ettől jelentősen eltért a sütemény.
Eladták? Volt róla szó, mondják évek óta... Jól sikerült a dolog...

Jesszusom fagyasztott sütemények?? Ráadásul ennyiért? Röhej.

Gerbaudban voltam egy pár hónapja, de mivel x perc várakozás után hozzám se szóltak, kijöttem. Jah, és látván az árakat, annyira nem sajnáltam a dolgot. Nem hinném, hogy egy szelet picurka süteményért ennyit kellene fizetni.
Sajnálom, ha már egy normális cukrászda sem marad Budapesten. Vidéken se nagyon tolonganak...:(

Hapci írta...

Szepyke: ahol azt látod, hogy fajtánként csak egy-két süti van a pultban az orrod előtt, ott mélyhűtenek. Egyébként semmi gondot nem okoz az aligtésztás holmiknál, csak figyelni kell a kíméletes kiengedésre.
Tortában egyébként a jobb éttermek kreációi már régóta erősen verik a cukrászdák többségét. Ajánlom figyelmedbe pl. a Mandragórát (házi csokitorta gyümölcsöntettel), elég nagy méret és megfizethető, 630 pénz.

szepyke írta...

Hapci, megnézem majd amiket ajánlottál! Köszönöm!:)

Katina írta...

Voltam már ebben a cukrászdában, de csak fagyiért mentünk, a sütik árára és méretére ránéztem és nem vettünk sütit:D akkor még nem tudtam, hogy érdemes (?) befizetni rá.
Valóban, a kiszolgáláson van mit javítani...
de
A minőségi alapanyagok érdekes kérdés. Megéri-e befektetni tömény mandulasüteményekbe és illatba =) egy olyan országban, ahol ezt csak nagyon-nagyon-nagyon kevesen tudnák megfizetni? ez itt a kérdés. gondolom ezt sok cukrászda végiggondolta és arra jutott, hogy ha kell ez nektek így is, akkor csak ennyi mandulát /pisztáciát stb teszünk bele továbbra is.
Ettem Párizsban macaront, ettem cukrásztanfolyam végén macaront. De bevallom őszintén, "magyar" macaront még nem. Csodálkoznék, ha valaki utánuk tudná csinálni. De azért jó lenne ha kiderülne, hogy valahol van igazi :)
De egyszerűen nem éri meg ráfordítani az időt és az energiát.
Ha megvesszük így is....

szepyke írta...

Katina, ez azért szomorú... és nem érzem úgy, hogy egy 200 ft macaron árban nem kellene, hogy minőségi darabot kapjak érte...
és a sütemények is drágák 400 ft/szeletért, amikor akkorák, mint egy gyerektenyér... azaz picurkák...:(

Katina írta...

hát sajnos, ha megnézed Párizsban mennyibe kerül egy macaron, nálunk még mindig sokkal olcsóbb. Londonban nem tudom, hogy van...
sütikre ugyanez
persze nem szabad átváltani, mert mi Euróban kapjuk a fizetést. de persze nyilván sok rajta a hasznuk.
csak azt mondom, hogy ha egyszerűen átváltom, itt még mindig sokkal olcsóbb mint NY-Európában.

Katina írta...

* mi NEM euróban kapjuk a fizetéset

szepyke írta...

Átváltani abszolút nem szabad!
Viszont, ha már így nézzük, a Ladureéban, ha jól emlékszem dekára megy, nem darabra...
és azért azt tegyük hozzá, hogy jóval minőségibb, mint az itthon általam eddig próbáltak.
Teljesen máshogy keresnek, és mi is máshogy keresünk, és abban teljesen igazad van, hgoy nem szabad átszámolni, mert akkor nem valós eredmény jön ki. Nem szeretem, ha abba ütközöm, hogy nekünk jó ez is, ugysem tudjuk, hogy milyen az igazi...
kifejezetten úúúúúúúúútálom ezt!

Katina írta...

de azt számításba veheted, hogy lehet, hogy a mandulát ugyanonnan vesszük vagy a kakaót ugyanúgy Hollandiából:) ami a mi vállalkozóink tőkéjéből sokkal nagyobb hányadot tesz ki mint ugyanez Froban.
na de ez túl messzire vezet.

szepyke írta...

Alapvető probléma, hogy nálunk minden drágább... így a vállalkozónak is drágább a beszerzése, egyértelműen drágább előállítani bármit.
Mint mondjuk Angliában. Hogy miért van az, hogy mi ugyanannyit, vagy többet fizetünk mondjuk egy kiló lisztért, (átszámolt árra gondolok) nah, ez az a téma, ami messzire mutat, és soha nem fogjuk megfejteni, vagy megoldani. Sajnos. Hogy míg nálunk a ft-ban kapott minimálbér kb 70000 ft, addig Angliában ez átszámolva forintra a fontból kb 300000 ft, és itt már azért látszik, hogy az ugyanannyiba kerülő lisztet melyikünk vesszi meg könnyebben... így mondjuk a macaronra is az az igaz, hogy nekünk horror drága, nekik röhej...

De ebbe felesleges belemenni, mert nincs rá megoldás, vagy nem tudjuk, hogy mi az...:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...