2010. február 18., csütörtök

Gulyásleves


Tél van, kell a leves. A jó meleg leves, ami átmelegíti minden testrészünket még a fülcimpánkat is.

Ahogy öregszem, egyre nagyobb "leveses" vagyok.

Azt mondják, hogy a levestől sokan félnek, azaz nem mernek nekiállni, mert a jó levest el kell tudni készíteni. Nem tudom. Én akkor nagyon bátor vagyok, mert én levest bármikor szívesen főzök. Bármikor, és bármiből, persze, amit megeszem utána, csak olyan hozzávalóból. 

Gulyásleves

Hozzávalók:
  • 2 evőkanál zsír vagy olaj
  • bors
  • 2 db vöröshagyma
  • 2 evőkanál őrölt pirospaprika
  • 1 kg marhahús (jelen esetben ez lábszár)
  • 1/2 db krumpli reszelve
  • 3 db krumpli
  • 4 db sárgarépa
  • 2 db fehérrépa
  • 1 db zellergumó (kisebb darab legyen, vagy zellerzöld)
  • 1 csipetnyi őrölt köménymag
  • 2 db babérlevél
  • 1 evőkanálnyi paradicsompüré


A hagymát megpucoljuk, és felaprítjuk. A húst megmossuk, kb 2 x 2 centis kockákra daraboljuk. Egy arra alkalmas edényben a zsírt, vagy olajat melegítjük, jöhet rá a hagyma, amit üvegesre párolunk. Jöhet rá a pirospaprika, majd a felkockázott hús. A húst fehéredésig pirítjuk, majd mellé dobjuk a reszelt krumplit. Felöntjük vízzel, sózzuk, borsozzuk, és fedő alatt puhára pároljuk. Figyeljünk, hogy ne égjen le! 

Ha megfőtt, jöhet hozzá a leveszöldség, azaz a felkockázott krumpli, fehér és sárgarépa, a zeller, és a fűszerek, azaz a babérlevelek, és a kömény. Ha minden megfőtt, készen vagyunk!

Levesbetétként csipetkét készíthetünk hozzá. Ez most elmaradt, de csak azért, mert a "második" egy tésztás étel volt...

Tálaláskor egy kevés paprikakrémet teszünk rá, de ez el is hagyható. Házisárkányoknak chilit is pakoljunk rá!


Tipp:

A húsnál hagyjunk rá mennyiségileg, és amikor megfőtt, tegyük félre. Ez tulajdonképpen a marhapörkölt, azaz ez a leves  a marhapörköltből készül, annak továbbgondolása. De nem csak marhapörkölt készíthető belőle, hanem ízletes egytál is, majd mutatom...

Gulyáslevesből remek darabokat találunk még ITT, ITT, ITT, ITT is! Nem rangsor, csak felsorolás!


15 megjegyzés:

egycsipet írta...

Lehet, hogy megszeretem? Sokkal jobban néz ki, mint anyámé... :D

szepyke írta...

Nem akarom megbántani anyukád főztjét, de általában ott rontják el, hogy vízszerű lesz, nem sűrű. Jó hozzávalókból kell csinálni, szerintem feltétlenül marhalábszárból, és jó sokáig főzni, hogy a hús kellően kiengedjen mindent magából, amitől ilyen sötét színű lesz a szaftja, majd a leve. És látszik rajta, hogy ez sűrű, nem átlátszó, pirosas vízleves. Lefényképezhetem, hogy milyen, ha belekanalazok, mert van még, hatalmas adagot kell csinálni belőle, aztán napokig enni, jó csípősen. Jah, és ha már elkezded, időben szedd minimum három felé, az egyikből legyen pörkölt, a másikból gulyásleves, a harmadikból meg majd mutatom, hogy mi...:)))) Imádni fogod!

christaylor írta...

úúúdeszeretemajósűrűgulyáslevest! forrón kérem, puha kenyérrel!

egycsipet írta...

Szepy várom! :D Azt hiszem van is még egy szép adag lábszár itthon... ;)

Anyumé ízre jó szokott lenni, de igen, a vízszerűség az áll, eléggé kapkod, sokszor "nem adja meg a módját" a főzésnek. :) Emellett zöld izémizék is szoktak úszni a levesben, ami a halálom. :D

Tündér írta...

Hú, mekkorát nyeltem....Igen pontosan így kell kinéznie és sűrűnek kell lennie...Nagyon guszta!

mandy tarragon írta...

Jól néz ki :) Kíváncsi vagyok a harmadik dologra.

Csibe írta...

Tényleg nagyon guszta! Forrón kérném!

Araniel írta...

Mindenki anyukája vízszerűre főzi? o___O
Az enyém is...bár én úgy is szeretem^^""
Amúgy nagyon guszta^_^ Kérnék is belőle, de ma teleettem magam(torkos csütörtök) és alig bírok kajára nézni^^

lúdanyó írta...

Nagyon guszta! Érdekes ez a reszelt krumpli az elején, még sosem hallottam ilyet:)

Edó írta...

Fincsi!Nagyon tetszenek ezek a fotok.
Azert en nem bannam,ha ott tartanank hogy nem kell a leves,mert ahhoz tul meleg van....:P

Liza írta...

Nagyon gusztusos, és ahogy leírtad, hát szívesen ennék belőle.
Tényleg így finom, ilyen sűrűen és kissé csípősen.:-)

Madison írta...

Szia
A pirospaprika után hogy lehet fehéredésig pirítani? Nem keseredik meg közben a paprika?
Bocs nem kötöszködni akarok, de én fordítva tanultam, hogy a már megpárolt hagymára dobjuk a húskockákat, lehúzzuk a tűzről, és utána jön a paprikázás.

szepyke írta...

Christaylor, igenis! Tálalva!:) Csípőset kérsz hozzá?:)))

Egycsipet, a zöld izéket nálunk így hívják: dzsungelt nem kérek bele!:))))

Tünde köszönöm!:) Igen, sűrűnek, bár se rántás, se habarás nincs benne, csak megfelelő alapanyagok!:)

Mandy, köszönöm, hétvégén tervezem feltenni!:)))

Csibe, igenis, csípőset, kenyeret kérsz hozzá?:)

Araniel, én anyukám is vízszerűre főzte, mondjuk, anyukám nem egy nagy szakácstehetség...:) Ha ma teleetted magad, holnapra elteszem, gyere érte!:))

Lúdanyó, bevallom, eddig én sem. Kaptam egy 1957-es szakácskönyvet, abban láttam először, és most így csináltam, és hát, igen... Régen tudtak főzni, nagyon jó vele!

Edó, lehet, hogy velem baj van, én nyáron is szeretem a levest. Jó, mondjuk ne füstöljön el a fejem tőle, de szeretem!:))

Liza, köszönöm, kedves vagy!:)

Madison, nah, most elgondolkodtam... Pedig én így szoktam. Zsír, hagyma, paprika, hús. Igen, tényleg azt "tanultam", hogy a paprikával vigyázni kell, bevallom, én ebből nem csinálok akkora mutatványt. Kicsit visszaveszem a lángot, a hagymára jön a paprika, azt elkeverem, és egy pár másodperc múlva jön rá a hús. Látod, hogy kifehéredik, és közben annyi vízet kienged, hogy a paprika már nem ég meg. Legalábbis nekem soha nem szokott, pedig rengeteg pörköltet csinálok...
A pörkölt-rántotthús-milánói közötti háromszögben élek...:))))))

Az, hogy a hús után jön a paprikázás, már azért sem jó, mert a húsból rengeteg víz távozik, amiben a paprika csak fő, és nem engedi ki a színét. De most lehet, hogy ez így hülyeség??? Pfff, nem tudom.

Judith írta...

En is ugyanezt mondtam: ahogy oregszem, egyre tobb kell a levesekbol.

Jajjdefinom tud lenni!!!!

szepyke írta...

Judith, igen. Nagyon leveses vagyok mostanában!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...