Volt egy bejegyzésem már a napokban a Vargabélesről... ITT
Ott megmutattam, hogy nálam hogy készül a Vargabéles, bár nem hinném, hogy túl nagy különbség van az elkészítésében, maximum az arányok, de a végeredmény ugyanaz. Egy kellően túrós, édes tésztás étel.
Igen ám, de nálunk nem megy annyira a túró, mint ahogy azt én szeretném... Mert tulajdonképpen csak én szeretem... Így muszáj belecsempészni valamit, amivel "el tudom adni" másnak is...
Ebbe most az alaprecepten kívül került egy kis kókusz és egy kis csokoládé... majd a tálaláskor még egy kis csokoládé... Mert csokoládéból soha nem elég, ha valaki nem tudná....
Az alaprecept némi módosítással:
Vargabéles:
- 1 csomag réteslap (6 lapnyi réteslap, jelen esetben mirelit)
- 40 dkg cérnametélt
- 50 dkg túró
- 4 db tojás sárgája
- 4 db tojás fehérje
- 2-3 dl tejföl
- 15 dkg cukor + 1 kanál vaníliás cukor
- 5 dkg kókuszreszelék
- 5 dkg csokoládé darab (csokipasztilla, vagy darabolt étcsoki)
- +1 tojás
- vaj a réteslapok megkenéséhez
A cérnametéltet kifőzzük. A rétestésztával három rétegben kibélelünk egy mélyebb tepsit, minden réteg közé olvasztott vajat kenünk.
Jön a töltelék, amihez a túrót áttörjük. A tojások sárgáját kikeverjük a vaníliás cukorral, a tejföllel, a kókusszal, a csokoládédarabokkal, majd hozzáadjuk az áttört túrót és jól összekeverjük. A tojásfehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verem, és a túrós krémhez keverem, majd lassan, óvatosan a már kissé kihűlt tésztához keverjük. Ezt az elegyet a rétestésztával bélelt tepsibe öntjük, majd újabb három réteslappal borítjuk, de itt is figyelve rá, hogy a réteslapok közé vajat kenjünk. Ha készen vagyunk, a réteslapok tetejét megkenjük egy felvert tojással, és a középmeleg sütőben, azaz kb 180 fokon, gázsütő 4-es fokozatán aranybarnára sütjük.
Tálaláskor a tetejére porcukrot szórok, és a tányérba a nyuszis csokoládékrémből gazdagon locsolok...
Nem hiszem, hogy titkot árulok el, hogy a két variáció egyszerre készült. A tepsi egyik oldalán a sima, hagyományos, a másik oldalán ez a fajta. Annyi történt, hogy a kikevert túrós-tésztás masszából először megtöltöttem a tepsi egyik oldalát, aztán a maradék masszába belekevertem a csokidarabokat és a kókuszt, majd ráhalmoztam a tepsi üres részére, és erre jött rá a réteslap, és így ment a sütőbe...
25 megjegyzés:
Imadom a blogod!:) en meg kis zoldfulu vagyok, de optimista:) Vargabeles 2-es verzio meg...egyenesen 5-os!(ha ezt ilyen "nagyosan" kijelenthetem:))
áááá!veszélyes!még sosem ettem Vargabélest és nem is csináltam,de biztos ezt kipróbálom!!!!köszi!
Szepyke, ez nagyon jó ötlet, annál is inkább, mert itt nálunk nem savanykás a túró, mégsem rajong érte a család /van sós és sótlan/, igy evvel a csokis-kókuszos megoldással nálunk is befutó lehet...:-)
Egyébként annyira jó dolgok vannak a blogodon, hogy úgy ahogy van menteni kellene az egészet, mert olyan sokrétű információ van rajta, ami minimum 1x az életben mindenkinek hasznos!
Nagyon kreatívak vagyunk :D
Csodás a tálalás:D!!!!!!!!!
Jejzus! De állat!
Valamiért rögtön gondoltam, hogy csoki is fog szerepelni benne :-)) Isteni lehet...
Húúú, ez nagyon ütősen jól néz ki! Megint nagyot alkottál! :)))
Jól néz ki nagyon,akár halowenre is készülhetett volna!:-))
Jujj, de jo otlet ez a plussz csoki meg kokusz!
Lesz 3.0 is?
A talalas nagyon jo, nem csodalom, hogy ez igy elfogy, hisz ilyesmit nem lehet a tanyeron hagyni...
Nagyon jól néz ki. Kár, hogy nem szeretem a túrós süteményeket :D
Gyönyörűű! :)
Elgondolkoztatott.
Vajon nem kapunk e vargabélesmérgezést,ha megint az lesz?Ki fogom próbálni,mert életveszélyesen jól hangzik!
Jut még egy szelet vagy muszáj leszek monitort takarítani? :))
Húúú, nagyon jó lett! Nem vagyok egy "vargabéleses", de ezt szívesen megkóstolnám :))
Addicted, nagyon kedves vagy, köszönöm!:) Tényleg, nagyon köszönöm!:)
DeeDee, :))) tényleg veszélyes! Rávigyorog az emberre, az meg hammmm, bekapja!:)
Latsia, túlzol! De tényleg!:) És zavarba is hozol, nagyon kedves vagy, köszönöm!:))
Krisztina, pöttyös.. :)))
Viki, lottóztál??:))
Felhőlány, dehogy... Csak próbálom "eladhatóvá" tenni a dolgokat, hogy mindenkinek megfeleljen...:)
Andi/cuki, és arra miért?:)
Judith, van 3.0, de azt már nincs képem feltenni... abban középen van lekvár... :))
Mandy, hagyd el a túrót, áztasd a kókuszt tejszínbe, és keverd azt bele... persze csokival... Ebben úgyis a tojás dominál, a túró nem annyira, mert elnyomja a kókusz és a csoki...
Puszedli, igyekeztem...:) Ha nem is gyönyörű, de elfogyott..:)
Belly, akkor viszont, ha kipróbálod, harmadold el a tésztát, és a harmadik részt úgy csináld meg, hogy rétestészta, túrós-tojásos tészta, lekvár, túrós-tojásos tészta, rétestészta... Isonyat finom, ahogy a lekvár belesül! Botrányosan finom!:)
Egycsipet, Lekvároskukta, ez sajnos már megboldogult, de tudok szolgálni egy kis friss fánkkal, amihez van sárgabaracklekvár, vagy csokiszósz és arra kókuszreszelék...
Nah, igen, az élet szép!:)
Nagyon jól néz ki,hamarosan kipróbálom.Azért így este ez kész merénylet!De megnézném a harmadik változatot is :))
Mekkora:) Szép, finom. Nagyon szeretem. Családnak melyik jött be ?
Győzött a második verzió....a férjem rá szavazott....
Hát persze, hogy csokis! Megérte várni, mostmár nincs mese, nekem is sütni kell ilyet. A kettő az egyben sütés nálunk is nagyon megy :)
Gusztaaaaaaaaaaa!!!!
Gina, a harmadik már nincs meg...:)
És az csak a tálalás eleve együtt sütése!:)
B., pont azér kell így csinálni, mert a túrót csak én szeretem, de csokival, kókusszal, eladhatóvá teszem!:)
Andi, jó választás!:)
Ágianyu, csomó ilyen sütim van.. A meggyes pite, aminek a fele meggyes pite, a másik fele üres tészta, és amikor kész, megy bele a párizsi krém.. Egy sütés, két süti!:)
Trinity, a tiéd hozta meg a kedvem!:)
Drága vagy, köszi :))
Fánk téren jól jársz velem, mert meglepő, de nem igazán kedvelem (kivéve az ekler féléket).
Legalább több marad másnak ;-)
Nah, én meg eklert nem ettem még...:)
Nem túlzok, ez az igazság! Én nagyon szeretek Nálad olvasgatni, az angliai élményeidet pedig mentem, mert az egy kész utikalauz.
Jesszusom, tényleg zavarba hozol!:)
Most pirulok, mint egy STOP tábla...:))))
Megjegyzés küldése