2010. szeptember 19., vasárnap

Csak úgy....



Találkozás egy régi szerelemmel, 
Nem tudni mért, de mindig megható. 
Idővel mindent másképp lát az ember, 
De az, hogy szép volt, nem vitatható. 

Hiába nézem ellenséges szemmel 
A változást, mi rajta látható. 
Az ember áll és megszólalni nem mer, 
Van szerelem, mely nem gyógyítható. 

Refr:
Jöjj, néhány órás napsütés, 
Még kell, hogy egyszer együtt járjunk! 
Még vár a nagy beszélgetés, 
Tán kiderül végre, mi volt a hiba minálunk. 
Jöjj, néhány órás napsütés, 
Sok régi témát megtalálunk. 
S a búcsú újra oly nehéz, 
Mint ahányszor idáig váltunk. 


Találkozás egy régi szerelemmel, 
Rossz randevú, 
De megbocsájtható. 
Egy torz mosollyal búcsút int az ember, 
Miközben érzi, sírni volna jó. 





6 megjegyzés:

Thrini írta...

Nézted? Nekem tetszett, ahogy énekelte Yvette.

szepyke írta...

Gyönyörű hangja van annak a lánynak, és bírom a kiejtését is. Halkan mondom, hogy szerintem jobb volt, mint az eredeti...:)

szepyke írta...

Jaj, megint meghallgattam a Kovács Katis verziót, jesszusom, imádom ezt a nőt, ahogy énekel.
Szinte bármit énekelhet, iszonyat hangja van, fenomenális!

szemirámisz írta...

Nekem is nagyon tetszett, ahogy énekelte! Szuper hagja van.
És persze Kovács Kati csúcs.

szepyke írta...

Igen, igen!:)))

Hugi írta...

Szepyke!
Kovács Kati!!! ÚÚÚristen, nagyon jó, nagyon találó, és nagyon szeretem. Otthon meghallgatom majd a leányzót is, mert nem szoktam ezeket a műsorokat nézni :)))

Köszönöm
Hugi

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...