Volt egyszer messziföldön egy önálló, magabiztos hercegnő, aki egy szép napon a kastélya melletti zöldellő mezőn, a kristálytiszta tó partján, környezeti kérdésekről elmélkedve egyszer csak meglátott egy békát.
A béka ráugrott a hercegnő térdére, és azt mondta: Ó, csodálatos hölgy, valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak. Ha megcsókolnál, ismét jóvágású fiatal herceg lehetnék, és akkor drágám, össszeházasodhatnánk, beköltözhetnék a kastélyodba az anyámmal együtt, ahol főzhetnél, moshatnál ránk, nevelhetnéd a gyerekeinket, és emiatt örökké hálás és boldog lehetnél!
Aznap este, miközben a hercegnő könnyű vacsoraként, enyhén fehérboros hagymamártásban megfuttatott fenséges békacombot szopogatott, magában elmosolyodva így szólt:
Én ezt nagyon másképp gondolom...
15 megjegyzés:
Ez nagyon jó :)) Tetszik!
Ez mekkora :)))
nagyon jó!!!!!Ez már kész Nemere István ötperces krimi.:)))
:)) A recept nincs meg?
:)))
Hi-hi!
Hááát, ezen egy nagyon nagyot kacagtunk itt a lányaimmal! :)
Andici, igen, azért is másoltam be. E-mailben kaptam...:))))
Csibe, örülök, ha tetszett!:)))
Tökmagi, igen!:))))
Vesta, ööööö, azt gondolom, a hercegnő kiadta a saját szakácskönyvében...:))
Bianka :) ugye, hogy jó?:)
Padparadsa!:)))))
Gál Edith, én is felröhögtem, amikor elolvastam!:)
Édes, cuki.:-))))
Ma már ez történne azt hiszem a való életben.
Egyetértek a hercegnővel!
Tudott valamit ez a hercegnő.... És milyen igaza van nekije!!!!
:)
Micsoda egy számító béka! ;o) Belőle készült a vacsora....? :))
Anikó, kb. szerintem is...:))))
Pocak Panna, ugyehogyugye?:)))
Cinkepiri, ugye...:)))
Felhőlány, azt gondolom, hogy Ő volt a vacsora...:))))
Hát ez nagyon jó volt! Jót nevettem. :))
Szemirámisz, ez volt a cél!:))
Megjegyzés küldése