Nekem ha minden igaz közel 20 éve van jogosítványom... (jesszusom, de gáz így leírva...) Imádok vezetni, bár soha nem lennék olyan öntelt, hogy azt állítsam magamról, hogy tudok is, mert mindig van olyan helyzet, amivel még addig soha nem találkoztam és lehet, hogy az adott pillanatban nem úgy csinálom a dolgokat, ahogy kellene és már meg is van a baj...
Európában több olyan ország van, ahol addig nem adják ki a jogosítványt, amíg az ember el nem megy tanpályán megmérettetni magát...
Én már voltam ilyenen. Ezeken általában 10 főből álló csoportok vannak, ahol senki nem ismeri a másikat. Én a mi csoportunkban egyedül voltam nő... Éreztem, hogy most kell megmutatnom, hogy mi nők általában jobban vezetünk, mint némelyik férfi, sőőőőőőőt... csak az olyan természetes, hogy rögtön le áááánő-zik az embert, ha nem 1-el kezdődik a személyi száma... és vezetésről van szó...
Pedig kérem, ezzel abszolút nem értek ám egyet, mert az utakon olyan mennyiségben találkozom mazsolákkal, hogy az már rettenet, és sajnos elég sok a pasi köztük...
De, most itt a remek alkalom, hogy a körülöttünk élő fontosakat meglepjük valamivel, amitől akár az életük is múlhat... Nagy szavak? Bizony azok... Itt a tél, hó, hideg, csúszós utak...
Van valaki, aki biztosan állítja, hogy őt már a vezetés terén nem lehet meglepni??? Van?
Nah, akkor gyorsan küldjük el egy ILYEN tanfolyamra, mert csodát fog látni...Ha már régen vezet akkor azért, ha még csak most kezdi, akkor azért...
Én nagyjából három-négy éve voltam ilyenen... Télen mentem, talán novemberben...
Nem volt hó, csak hideg és eső... éééééés kérem... pörögtem, mint a szerencsekerék... Minden gyakorlatnál maga voltam a búgócsiga... aki körbe-körbe pörög, csak én mindezt a kocsival csináltam... benne ülve...
Egy egy napos kurzuson voltam, ahol annyira elfáradtam, hogy utána beszélni sem volt erőm... Az egész napos összpontosítástól, figyeléstől szó szerint nyekkeni sem tudtam délutánra...
Először elméletben vettük végig a dolgokat, bemutattak mindenféle kisfilmet, bekamerázott autókat, amivel megnézhettük, hogy milyen fontos a biztonsági öv használata..., illetve egyéb nyalánkságok...
Aztán jött a tanpálya... Ha jól emlékszem heten voltunk, mint írtam, én voltam egyedül nő... és az én kocsim volt a legrégebbi az összes közül...
Kaptunk egy rádiót, ezen mondták, hogy mit kell csinálnunk. Először röhögtem, amikor azt mondták, hogy rögzítsük a rádiót az övhöz, aztán tíz perc múlva áldottam az eget, hogy valóban rákötöttem a biztonsági övre, különben kivitte volna a szélvédőt...
Megnéztük, hogy milyen a vizes úton direktben a vészfékezés, amit lássuk be, az ember elég ritkán követ el direkt. Ha szerencséje van, soha nem éli át, hogy milyen amikor kilépnek, lefékeznek előtte, ő meg tapossa a féket, ha van ABS, az rugdossa vissza a pedált, mi meg csúszunk, csak csúúszunk és egy örökkévalóság mire megáll a kocsi, ha szerencsénk van, sérülés nélkül. Ilyenkor észlelhetjük, hogy megállni nem is olyan egyszerű, sőőőőőt. Hogy fékezés közben a kocsi feneke önálló életet él, a kormányról, ami úgy kapja ki a kezünkből magát, hogy arra sem emlékszünk, hogy fogtuk e, már nem is beszélve...
Aztán megtapasztaltuk, hogy milyen a "rántópad", amikor valami olyasmi történik, mintha kirántanák alólunk a talajt, a kocsi hátulja elindul valamerre, mi meg sodródunk utána, közben pörgünk, csak pörgünk és küzdünk az irányíthatatlanná vált autóval.
Még sorolhatnám, hogy miket mutattak be, miket gyakoroltunk.
Én kimondottan élveztem. Még soha nem voltam olyan helyzetben, amikor direkt hozom magam olyan helyzetbe, amiben nincs gondolkodási idő, csak a tett a fontos, viszont nincs következménye, mert mindezt egy biztonságos tanpályán teszem.
Rengeteget tanultam, és nagyon jól éreztem magam közben.
Írtam, hogy én voltam egyedül nő... A pasik a hiper-szuper kocsikkal olyan szépen teljesítettek, hogy az első negyed órát azzal töltöttem, hogy szégyenkezem, hogy milyen béna vagyok...
Mert pörögtem jobbra, balra, kifaroltam, nem tudtam megállni a csúszós felületen, a murván, látszólag tök béna voltam...
Aztán aki a rádión az utasításokat adta, megkérte a többieket, hogy kapcsoljanak ki minden olyan kütyüt az autóikban, amik mindenféle biztonsági izék, eleve beszerelve, amolyan felszereltségi színtől függő, biztonsági felszerelések...
éééééééééééés.....
Innentől aztán a pasik is pörögtek, csúszkáltak, sőt némelyik még sokkal jobban, mint én...
A technika sokat segíthet, de az nincs mindig kéznél... míg a saját tapasztalatunk igen...
Ezek a tanfolyamok nem olcsók, de szó szerint akár az életünket is mentheti, ha tudjuk, hogy mit jelent az, hogy "ellenkormányozni", mit csináljunk, ha a kocsi valami olyasmit produkál, amit még addig soha... Ezt inkább egy zárt, biztonságos tanpályán kellene mindenkinek megtapasztalni, hogy begyakorolja, és ha az életben is találkozik vele, már tudja majd, hogy ilyenkor mi a tanácsos, mi nem...
Tessék elküldeni rá a fontosakat. Egyrészt remek szórakozás, másrészt nagyon fontos tapasztalatokat lehet szerezni.
Most a karácsonyra és a télre tekintettel akciós áron "vehetünk" ilyen kurzusokat akár magunknak, akár másoknak.
Bővebben ITT olvashatsz róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése