2009. május 30., szombat

Az első (kettő) hivatalos gasztro (blog) elismerésem

Nem tudom elmondani, hogy mennyire meghatódtam, amikor egy pár napja Wise Lady, tegnap pedig Palacsintás király(lány) (Szilvi) ajándékozott meg vele. 2009. április 13-án kezdtem ezt a blogot. Már régóta gondolkodtam rajta, hogy kellene, de valahogy mindig elmaradt, másra "kellett" az idő. Aztán húsvétkor eljött az ideje, elkezdtem. Egy egész éjszakán át keresgéltem a képeket, hogy milyet is szeretnék, milyen legyen a megjelenés, ami én is vagyok, de másoknak is tetszetős lehet. Évek óta nézegettem már mások blogjait, keresgéltem a receptek között, csodáltam a csodaszép fotókat. Elkezdtem, és alig telt el egy hónap, már érzem, jó nekem itt! Megkaptam az első elismerésemet, egy szakácssapkát! És rögtön kétszer! :-)
A "szabály" szerint öt bloggernek "kell" továbbadnom a sapkát. Én csak most ismerkedem a gasztroblogot írokkal, a blogjaikkal. Tátott szájjal nézem sokak munkáját, erejét, energiáját, csodaszép fotóikat. Régóta teszem ezt, de ilyen behatóan csak mostanában "ástam" bele magam. Régebben, két oldalt nézegettem viszonylag sokszor, valószínűleg azért, mert a legtöbbször ezeket dobta ki a kereső. Ez a két oldal Fűszeres Eszter oldala és a Dolce vita blog. Volt, hogy csak a képeket nézegettem náluk, de jól emlékszem, amikor az egyik karácsonyra limoncello receptet kerestem, majd a Dolcevita oldalán találhatót elkészítve a rokonok, barátok nagy megelégedésére megtaláltam, szerintem a legjobb elkészítési módot, a legízletesebb italt.
Sokat köszönhetek nekik, de sokat köszönhetek Gabojszának, aki a kezdetekkor segített rengeteget, türelmét, kedvességét itt kell hogy mégegyszer hivatalosan is megköszönjem!

Köszönettel tartozom Wise Ladynek, aki nélkül ma nem lennék szinte sehol. Ha Ő nem segít, nincs felém akkora türelemmel, kedvességgel, segítséggel, amilyennel volt, és van, akkor talán nem lennék jelen a gasztroblogok között, a blog megjelenése sem olyan lenne, amilyen. Itt most egy KÖSZÖNÖM!! jön, de ezt elégszer úgysem tudnám elmondani. Szinte nem zárul úgy nap, hogy ne kommenteljen nálam, kicsit olyan lett Ő nekem, mint egy jó tanító, aki vigyáz rám, felügyeli a munkámat, segít és bátorít. Sok-sok tanácsot, segítséget kaptam tőle eddig, és tudom, hogy a jövőben is így lesz. Tudom, hogy figyel rám, és mindig tudom, hogy lesz egy-két jó szava hozzám. Ha mást nem kaphattam volna a blogírással, ez már egy nagy ajándék lenne. Megerősítése annak, hogy az élet szép és élnek még a földön jó emberek, akik önzetlenül segítenek egy "idegennek" is, akinek még a nevét sem tudják. KÖSZÖNÖM!

Palacsintás király(lány)-t akkor "ismerhettem" meg, amikor az egyik, nem pont gasztros bejegyzésemhez tett kommentje után belenéztem a blogjába, blogjaiba. Szilvi! Bár nem írtam le, most megteszem, kimondottan irigylem, hogy fővárosiból egy igazi vidéki lány lett belőled, ennek minden szépségével, nehézségével. Beleolvastam az egyik blogodba, és csak azért nem írtam egyik poszthoz sem, mert annyira mélyen érintettek, hogy bevallom meg is könnyeztem őket. Itt most nem részletezem, hogy melyek voltak azok, mert mindkettő a magánügyed. De muszáj vagyok megírni, hogy rengeteg erőt és szeretetet mutatott mindegyik. Ezért különösen kedves volt, hogy nekem ajánlottad a szakácssapkát. Őszintén KÖSZÖNÖM!

Itt most jön egy felsorolás, ami se nem abc szerint, se értékelési rend szerinti, csak sima felsorolás. Nekik is köszönöm, hogy vannak, mert sokat tanulok tőlük:

Limara, akivel szívesen nyitnék pékséget, mert remekül szórakoznánk mindketten, ráadásul sokak örömére, egyszerűen lenyűgöz amit a tésztával művel!

Duende, akivel szívesen adnék ki szakácskönyvet, mert olyan recepteket, fényképeket közöl, amit órákig néznék, csodálnék.

Bodza Bea, aki életszemléletével, kreatívságával ismeretlenül is olyan közel áll hozzám, hogy úgy érzem, itt lakik valahol a közelemben és ezer éve ismerem.

Palócprovence, akinek a blogleírását elolvasa úgy éreztem, valahogy meg kell őt ismerjem. Nem tudom megfogalmazni, hogy miért, így éreztem és pont.

Trinity, aki emberi, ésszerű és elkészíthető receptjeivel, kedves szavaival szintén kicsit már olyan, mintha a szomszédom lenne. :-)

Nem akarok kihagyni senkit, de felsorolni órákig tartana, hogy kinek vagyok hálás azért, hogy blogot ír, gasztroblogot.
Mindenkinek köszönöm, mert sokat segítettek nekem, másoknak, egymásnak.
Mivel lassan kezdek átcsapni egy Oscar átadási díszbeszédbe, ideje, hogy itt megálljak, és kifejezzem mindenki felé a köszönetemet. Mindenki felé, aki arra adta a fejét, hogy leüljön a gép elé és írjon. Mind a saját, mind mások örömére. Sokaknál látni, hogy szinte több száz olvasó várja az újabb bejegyzéseket. Amikor én ezt a blogot elkezdtem, nem is tudtam, hogy mekkora felelősség ez. Nem tudtam, hogy milyen szívmelengető érzés, ahogy "gyűlnek" a blog állandó olvasói, hogy milyen érzés egy-egy elismerő kommentet kapni. Ezért KÖSZÖNÖM azoknak, akik "csak" az olvasóim, a kommentelőim, mert rátok van a legnagyobb szükség, ha Te aki most olvasol, nem tartozol közéjük, úgy neked is köszönöm, hogy itt vagy!

A sapkát, mivel akiket én úgymond "ismerek" már mind megkapták, nincs értelme továbbadnom. Ezért azt választottam, hogy viszonzom mindazoknak, akik miatt ez a blog létrejött, fejlődik, működik. Az én viszonzásom ez:



szepy

17 megjegyzés:

Brigitta írta...

Szeretettel gratulálok a fejfedőhöz!!:))

szepyke írta...

Nagyon szépen köszönöm! :)) Fogom viselni, főleg ilyen csudaszép időben! :)))

duende írta...

De aranyos vagy!
Nagyon szépen köszönöm, Szepyke!
Irtó jólesett, bevallom - pedig vén elefánt vagyok már... :))

szepyke írta...

Duende, én köszönöm! :))

trinity írta...

Szepyke,
nagyon aranyos vagy! Köszönöm a kedves szavaid!!!
Hát, én sem vagyok már tini, de nekem is roppant jólesett!
Ha pedig pozitív és szívmelengető szavak jutnak el hozzád-az nem véletlen, abban Te is benne vagy:)))

szepyke írta...

Hát a tiniség, az nekem sem az erősségem már... és csak annyit tudok megint írni, mindent köszönök!:)

Wise Lady írta...

Naaaaa, már akkorára hízok a dícsérettől, hogy na! Pedig nem kéne.
Köszönöm.
Gratulálok, sok sikert továbbra is és ilyen lendületet, kitartást.

szepyke írta...

Wise Lady! Köszönöm!:)

gabojsza írta...

Köszönöm, Szepyke és hajrá, csak így tovább!

Palócprovence írta...

Én is szeretettel gratulálok az elismerésedhez és persze a blogodhoz is, amit nagyon jó olvasgatni! :))
A rám vonatkozó részt köszönöm szépen, nagyon kedves vagy! Én benne lennék...:)

Pusztag írta...

Kedves szepyke!

Először is KÖSZÖNÖM a szép hozzászólásodat!!!

Este épp a legújabb Jim Carrey filmet néztük Férjecskémmel, jókat röhögtünk. Aztán elolvastam a bejegyzésedet és elpityeredtem!!!!!!!!!

Valóban mostanában elég sok rossz ért, de mégis azt mondom, hogy a nagyobb álmaim mindig teljesültek (és remélem a jövőben ez így is marad).

Talán azért is könnyebb, mert az ember a saját baráti körén kívül, meg tud ismerkedni ÉRTÉKES EMBEREKKEL, így virtuálisan is. Azt hiszem, ez nagyon sok erőt tud adni. Talán azért is jók ezek a díjak!

KÖSZÖNÖM :) nagyon kedves vagy!
Szilvi

szepyke írta...

Gabojsza! Köszönöm szépen!:)

szepyke írta...

Palócprovence! Egy ideig a Te blogod volt az indulás. Megnéztem, megnéztem a többieket a "szélén", és onnan indul a szörfözés. Sokat adott nekem, és sokat ad nekem. Köszönöm!:))) És azt is amit írtál!

szepyke írta...

Szilvi! Igen, olvastam, hogy nem pont úgy mennek a dolgok, ahogy kellene, de láttam, hogy sok-sok jóbarát, ismerős vesz körül, nem is beszélve arról a két tündérről, és a férjedről. Érdekes, hogy megríkatjuk egymást. Majd kiírom, hogy vigyázat! Szilvi ezt csak akkor olvasd, ha benne van, hogy sírjál is, és Te is tedd ezt, így megkíméljük egymást a gép előtti pityergéstől. Bár, én nem bánom, mert valamiért jó érzéssel is tölt el egyben. Hogy miért, nem tudom. Szóval, mostantól, csak óvatosan.:)))) és Köszönöm!

Limara írta...

Nagyon szépen köszönöm! :))

Limara írta...

Ez a pipacs csodálatos! Pár napja egy hatalmas pipacsmező mellett mentünk el, Te is eszembe jutottál róla! Sajnáltam, hogy nem volt nálam fényképezőgép! :)))

szepyke írta...

Ma én is hatalmas pipacsmezők mellett mentünk el, de nem tudtam lefényképezni, meg úgy sem lett volna ilyen szép, mint ez. Viszont, hogy egy pipacsról én jutottam eszedbe, ez nagyon aranyos!:))))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...