2009. május 14., csütörtök

Öregszem, vagy hülyülök...





Öregszem. Igen, ezt eddig is tudtam, vagy sejtettem, hogy nem én leszek az a földön, aki megmarad örökre 28 évesnek. Nem tudom miért pont 28, most ez jutott az eszembe. Mindig mondtam, és mindig mondom, 30 felett minden nap ajándék. Nem vicceltem azzal sem, hogy az öregedést nálam a rózsaszín dolgok iránti szeretet megjelenése, és a már-már giccsesen csillogó dolgok felvétele jelenti. Mindig mondtam Hajninak is, ha betölti a 30-at figyelje meg, olyan színek kerülnek a ruhatárába, amiről előtte egy-két évvel még hallani sem akart. És így lett! Tehát, már ketten állítjuk, az "öregedési folyamat" velejárója az ember elszínesedése. Remélhetőleg nem fogom elérni a papagájt, de sokszor meglepődök magamon, amikor egy pillanatnyi "agyi szünet" után azon kapom magam, hogy egy babarózsaszín blúzt nézegetek egy ilyesmit árusító helyen. Tudom, az is szép, de hogy jutottam ide? Valahogy egyre több ékszert hordok. Egy ideig elégedett voltam a bizsukkal, és állítottam, nekem nem kell arany, azt én nem szeretem. Ez mondjuk tényleg így van, közelebb áll hozzám az ezüst fehérsége, mint az arany sárgasága. Ez megmaradt. De kezdek elhülyülni. Tényleg! Olyan dolgokra fáj a fogam, amitől eddig kész voltam. Kész vagyok magamtól. Képes vagyok megnézni egy ékszerbolt kirakatát. Már nemcsak egy szép cipőt, egy gyönyörű táskát nézek meg (akár másokon is), hanem ékszereket, ráadásul nem a bizsu kategóriát. Megállok a bolt előtt és képes lennék órákig nézelődni. Amikor ezer évvel ezelőtt Bécsbe jártunk vásárolni (anyu, apu, öcsi meg én az 1200-es Ladával...) szinte kötelező volt megcsodálni az ékszerboltokat, de akkor itthon nem volt ilyen. Aztán lett, és én soha nem néztem meg. Most meg... Azon kapom magam, hogy porcelán tányérokat nézek. Tortatálakat, mintha naponta sütnék tortát, és az annyira kellene. Teáskannát, ami azért vicces, mert soha nem teázunk, sőt én nem is szeretem a teát. Mi van velem?







Kép forrása: http://www.patakikeramia.hu/, Internet

5 megjegyzés:

Anyul írta...

Szia!

Köszi, most már tudom, mért van három rózsaszín, 3 piros, egy bordó és egy lila felső a szekrényemben, a korábban megszokott kék-barna-fekete helyett...és az ezüst nálam is maradt.

nagyon tetszik a friss, szókimondó stílusod, gratulálok!

szepyke írta...

Nagyon köszönöm! Majdem elpirultam! :)))

szepyke írta...

Jah, és ha Te is megerősíted a feltevést, akkor kezd tény lenni... :))))

mogyoró írta...

Bár én még csak a huszat taposom, azért ezek a tünetek szépen sorjában jelennek meg és erősödnek. A nyáron földszínekből átváltottam a gardróbom vad pinkre, amit azelőtt fel nem vettem volna. Sőt én a konyhai dolgokkal (tárolók, bögrék, tányérok) nem bírok leálni. Igazuk volt a barátaimnak, mikor betöltöttem a huszadikat, hogy innen már csak a ráncok és az öregedés...

szepyke írta...

Mogyoró, megerősítem, öregszel!:)
Vad pink?? Nálam már teljes elborulás van, beleszeretem a piros dolgokba.. piros cipő, piros táska, piros kendő... kész vagyok...:))

Jah, és a konyhai cuccok... jáááááj, ne is beszéljünk róla...:))))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...