2009. november 8., vasárnap

Az ember szíve ellágyula...


A múltkoriban volt egy érdekes telefonbeszélgetésem az öcsémmel. Valami olyasmit kérdezett, hogy wokban lehet e tésztát főzni. Kérdeztem, hogy van a woknak alja, hogy ne ömöljön ki belőle a víz, ha beleönti? Kicsit érdekes hangsúllyal közölte, hogy van. Nah, mondom, akkor jó, mert akkor lehet benne tésztát főzni, mert benne marad a víz... Nagy szerencse, hogy vannak ilyen wokok is! :)

Aztán szombaton megint volt egy beszélgetésünk, akkor azt kérdezte, hogy lehet e a tiramisut mandulaaromával csinálni. Mondtam, hogy nem, tegyen bele mandulalikőrt. Igen, néha annyira hülye vagyok, hogy azt hiszem, hogy azért mert nekem van otthon, mindenkinek van... Jelezte, hogy, nah persze, de nála nincs, csak mandulaaroma. Mondtam, hogy akkor inkább konyak, vagy rum. Mondta, hogy egyik sincs. (Hála az égnek családunkban annyira nem divat az italozás, bár, aki viszont él vele, az a mértéket nem ismeri...) Tehát, öcsinél sincs se rum, se konyak, mandulalikőr meg pláne nem. Mondtam, hogy az aroma azért az nem olyan, meg egyáltalán, aztán közölte, hogy Ő már tett bele múltkor aromát és jó lett vele... (Hoppááááá! Nem először csinál tiramisut! Nah, ez igen!)

Aztán szombat este felhívott, hogy szerintem az gáz, ha a tiramisu zöld?

Hát, mondanom sem kell, hangosan röhögtem... Kérdeztem, hogy hogy lehetett akkora hülye, hogy zöld aromát tett bele, nem a színtelent. (Megint előjött, hogy azt gondolom, hogy ezt is mindenki tudja, hogy nem csak zöld van, hanem színtelen is...)

Percekig nem bírtam befejezni a röhögést. Szegény öcsi... Mondjuk Ő is röhögött és mondta, hogy nem olyan gáz, de azért érdekes...

Aztán ahogy először levegőhöz jutottam a röhögéstől, mondtam, hogy mindenképpen fényképezze le és küldje el, hogy lássam, hogy milyen is egy zöld tiramisu....

Ma reggel kaptam meg a képet. Megint röhögtem, aztán letöltöttem, aztán feliratoztam, aztán nagyon büszke voltam. Az én öcsikém, aki a felső képen még cumival a kezében, pelenkában áll a teherautója mellett, szóval az én öcsém, tiramisut készít.

Zöld is, meg a fénykép is pocsék róla, de a miénk! Hát, nem egyértelmű, hogy az ember büszke ilyenkor!

Mondjuk, nem kellett belőle ennem, ez azért megkönnyíti a büszkeséget... (bocsi öcsi!)


21 megjegyzés:

Lucja írta...

Na, mosolyogva megyek aludni. Én meg még zöld mandulaaromát nem láttam.

szepyke írta...

:))

Pedig van!:))

Még én is írtam róla, anno!:)
http://szepsegtar.blogspot.com/2009/05/miert-van-zold-szine-mandula-aromanak.html

Lilla írta...

hehe...
öcsém felhív, hogy mit főzzön, aztán felhíva boltból, hogy akkor most vásárol irányítsak, és végül felhív, amikor nekiáll főzni.
ahány embert én már msn-en főzni tanítottam....

trinity írta...

:)))

max írta...

Szerintem tök terndi!
Gratula a fatalembernek, mert a tiramisu nem egyszerű (egy kezdőnek)

Krisztina írta...

Ilyenkor jövök rá az öcsikék valami kézikönyvvel születnek, az első fejezett hogyan tegyük tönkre a nővérünk kamaszkorát, a második És hogyan próbáljuk szebbé tenni a felnőttkorát.
Szerintem öcséd igen kreatív :)))))

Chef Viki írta...

Mint a barátnőm :-DD

A tiramisu ízén mit sem változtatott, isteni finom lett, és alaposan megették :-)

Én is nagyon büszke voltam rá :-)

Kiskukta írta...

Ügyi öcsikéd van! Már az is nagy szó, hogy nekiáll elkészíteni!

Yasmine írta...

Én is azt mondom, mindenképpen elismerendő, hogy egyáltalán vette a fáradságot, utánakérdezett és elkészítette. Dicsérd meg érte, nem gyakori!! :-))

szepyke írta...

Köszönöm a kedvességeteket!

Tényleg nem kis dolog!:)

Büszke vagyok, nah!:)

csongi írta...

Büszke is lehetsz! Nagyon ügyes Öcséd van!

DebiGabi írta...

:DDD
Szerintem nagyon eredeti tiramisu, hogy zöld a színe!!!
Az ízét meg úgyse rontja el.

egycsipet írta...

Nincs itt semmi baj, kérem, szerintem csodás tiramisut készített az öcséd! Csak így tovább! ;)

Moha írta...

Na ma reggel is jól indult a napom:))

Öcsit dícsérni, nagyon ügyes! Nem is olyan rémesen zöld a cucc,ízre meg biztos finom lett.
Jó fej,hogy legalább kérdez és konyházik!

szepyke írta...

Öcsit meg fogom dícsérni, az UFO színű tiramisuval szerintem új trendet teremtett..:)))

p írta...

Nővérkém! ...itt az öcséd.

Ezért még kapsz! :)
Nem lett semmi baja a tiramisunak, jóóó?
Csak azt hittem az aromára hogy az üvege zöld és nem a folyadék. Mivel annyira tele volt az üveg hogy nem látszott egy buborék sem benne.

...és igenis nagyon finom volt!!! :P
Csak... meg kellett barátkozni a fogkrém zöld színével. :D

Garffyka írta...

Szepyke, nem rossz ez, olyan Halloween-es :) Büszke lehetsz öcsikédre! Enyim egyszer akart (meglett felnőtt férfiként) tejberizset készíteni: beleöntötte a tejet a lábasba, belezuttyintotta a rizset, alákapcsolta a tüzet azt csá, gondolta majd a film alatt megfő ...

szepyke írta...

:)))

Látod öcsi, mindenki azt mondja, hogy nem volt ezzel gond!

:)

Nah, megnyugodhatsz, ha elfogyott, az a legnagyobb elismerés. :))


Garffyka, azért az nem rossz... és megfőtt???

p írta...

Garffyka...

Erre csak olyan sztorival tudok kontrázni ami drága egyetlen egy jóatyánk követett el.

Kuktában tette fel főni a 2kg rizst a 4 liter tejjel.

Mondanom sem kell, mikor sípolt a kukta szóltam neki, hogy "sistereg a kukta".
Erre apánk: "Majd abbahagyja."
Én: "igen, de nem víz van benne hanem tej...khm..."

A konyha úgy nézett ki mint vmi festőlabor.
Tiszta fehér volt minden.

De volt kb 2kg tejberizs. Aminek a fele kakóval ment, fele meg gyümölcsrizsnek. ;)

Andi/cuki írta...

Az én öcsének is volt ilyen dömpere, s a Tiédnek volt pedálos Moszkvicsa?
Hogy milyen jópofa a világító tiramisu!:-)))

szepyke írta...

Pedálos moszkvicsa nem. De volt igazi Csehszlovákiából hozott dömpere, amibe szinte fekve belefért, akkora volt. A dömper. Az öcsém, meg igen pici.:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...