2009. október 4., vasárnap

London - Hyde park és Marble Arch...


Meglepő leszek gondolom, de még mindig London jön... Még annyi képem és mesélni valóm van... Ez itt kérem a Marble Arch, aminek több történetét is ismerhetjük. Ez az építmény a Hyde Park egyik szélénél, egészen pontosan a Speaker's cornernél található. A Speaker's Corner az a bizonyos "része" a Hyde Parknak, ahol ha valamilyen mondandóját akarja világgá kiabálni az ember, itt megteheti. Most nem volt ott senki, bár ennek egy kicsit örültem, mert legalább az nem ordibált, az egyébként is folyamatosan tapasztalható óriási zajban. Tehát a Marble Arch, amiről ezt illik tudni:

A Marble Arch 1828-ban John Nash tervei alapján, a római Constantinus Diadalív mintájára készült. Eredetileg a Mall végén állt, mint a Buckingham-palota bejárata, de rövidesen a palotával átellenben állították fel. Viktória királynő uralkodása alatt, a palota keleti homlokzatának építése kapcsán a diadalívet lebontották, majd 1851-ben a Diadalívet elköltöztették jelenlegi helyére, az Oxford Street, a Park Lane és az Edgware Road találkozásához, a Hyde parki Speakers' Corner közelébe. A diadalív elköltöztetése alkotója számára a diadalív csúfos száműzetése volt: bár a költözés idejében a Hyde Parkban került megrendezésre a világkiállítás, de korábban, 1388 és 1793 között ez a hely, a „Tyburn Fa" a nyilvános kivégzések helyszíne volt...

A városi szóbeszéd szerint a költöztetésre azért került sor, mert a diadalív keskenynek bizonyult ahhoz, hogy a királynő hintója átférjen alatta. Pedig tény, hogy 1953-ban II. Erzsébet arany állami hintója át tudott haladni a diadalív alatt. A hagyományoknak megfelelően a diadalív alatt csak a királyi család tagjai, valamint a királyi lovas tüzérség tagjai haladhatnak át.

Napjainkban időről időre felmerül a diadalív újabb elköltöztetésének terve, mivel a diadalív jelenleg valóban elszigetelten, funkciótlanul áll. 1950-ig a diadalív három piciny szobájában rendőrőrs működött. 2005-ben 75.000 font költséggel restaurálták a diadalívet.

A carrarai márványból faragott hármas kaput korinthoszi oszlopok tagolják, reliefdíszei Westmacott és Baily munkái. Néhány ide szánt szobor - Nash pénzügyi nehézségei miatt - végül a Nemzeti Galéria homlokzatára került. Említésre méltóak még az íveket lezáró kovácsoltvas ajtók.

forrás: www.londonkalauz.hu

Hát, lehet, hogy most lesz majd vége a világnak, de én bizony többször átsétáltam alatta, sőt még többször le is fényképeztem. Még nem értesítettek, hogy felvesznek a királyi családba, de ami késik... Szóval, számomra kicsit vicces, hogy nem fért át rajta az a bizonyos hintó, mert szerintem még szinte egy emeletes busz is átfér alatta, illetve szerintem a szélességével sincs gond. Mindegy, ők tudják...



Természetesen itt is találtam koronát, persze, pirosat!



Nem bízták a véletlenre, a korona még itt is párnán van...


Ez már itt kérem az a híres Hyde park! Ebédidőben, amíg jó az idő megtelnek a nyugágyak, a környékről mindenki kitódul a szabadba ebédelni. Egyébként, ahogy kicsit is jó az idő, mondjuk, amikor én még a pokrócot is magamra csavarnám legszívesebben, ezek a népek már kint ülnek a szabadban, a parkok valamelyikében, és henyélnek a napágyakban, csak úgy a földön, a fűben ücsörögnek. Esznek, isznak, és beszélgetnek. Hu, ez nagyon tetszett. Elképzeltem, ahogy ebédidőben beülök a kocsiba és a munkahelyemhez legközelebbi parkba hajtok (10 km), ott fél órát körözök, hogy leparkoljak, kifizetem a többszáz forintot parkolóra, aztán kiterítem a pokrócomat, majd érzékelem, hogy letelt az ebédidőm, és indulok is vissza... Mondjuk, én bajom, miért járok kocsival... (Lehet, hogy azért, mert, már bocsánat nálunk nem ilyen a BKV, mint mondjuk Lodonban?) Tehát, Hyde Park, napágyak, fetrengő londoniak, turisták, és végre egy kis csönd féle...


Nah, már jönnek a népek, telnek a napágyak!


Egy galamb. Nagyon hülyén fog hangzani, de olyan, mintha galambokon, mókusokon, néhány kacsán kívül más állat itt nem élne... (Jah, róka is van!) Kutyát alig láttam. Talán a 13 nap alatt összesen ha hetet, nyolcat, maximum. Macskát egyet sem láttam. A parkokban kacsák, sirályok, galambok... Semmi más. Hogy mit vártam volna? Nem tudom, csak olyan furcsa volt, hogy míg a mókus mindennapi, addig egy darab macskát sem láttam sehol....

Két bobby. Megszállottan akartam rendőrt fényképezni. Hogy miért? Ezt sem tudom. Az útikönyvek azt írják, hogy ne kérdezzük meg őket, mert nem segítenek. Nem a fenét. Nyugodtan kérdezzük meg őket, nagyon kedvesek, segítőkészek!


A Hyde Parkban lovagolni is lehet. Mondjuk, általában akkora parkjaik vannak, hogy még az elefántok sem tűnnének fel bennük...

És olyan pázsit van mindenhol... Szerencséjük van az időjárásukkal, hogy mindig van "automatikus locsolás". Írtam már, hogy ottlétem 13 napja alatt egyszer sem esett, mégis folyamatosan azt éreztem, hogy olyan nedves a levegő. Reggel minden száraz volt, de szerintem a levegő párásságától is nő a fű náluk...


És egy kis londoni pillanatkép... A Marble Arch metrómegálló kijárata. Ha minden igaz, délután egy, vagy két órakor készült a kép...

Minden londoni beszámoló úgy van feltöltve, hogy a képre kattintva nagy méretben megnyílnak a képek, hogy jobban meg lehessen nézni mindent! Ez is!

5 megjegyzés:

erős ildikó írta...

Nagyon jók a fotók, érdekes volt olvasni, nézegetni Nálad megint:)

Andi/cuki írta...

De jó hangulatos volt megint!
A bobby bíztos azon vigyorgott,hogy fényképezed..:-)9

szepyke írta...

Jókaja, már voltam nálad!:))

Napmátka, köszönöm!

Andi, a bobby nem is látott. Olyan messziről fényképeztem, ahonnan még nem is láthatott, mert közelről nagyon nem mertem őket, pedig tényleg nagyon kedvesek.

trinity írta...

Lényeg, hogy vigyorgott:)) Tényleg aranyosak....

szepyke írta...

Igen, a rendőrök is nagyon kedvesek. Mindenki nagyon kedves. Borzasztó, de tényleg.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...