Fényképezni veszélyes...

Mióta blogot írok, számtalan fényképezéssel kapcsolatos dolgot tudok felsorolni... Ételek fényképezésénél, a bepárásodott optika, a fogyasztásra alkalmatlanná vált, kihűlésig fotózott étel, a beliszteződött, becsokoládézott fényképezőgép szíj, és bőven sorolhatnám még...

A képen látszik, hogy egy sima parkban való fényképezés sem veszélytelen, mert az ember még elhagyhatja a nadrágját a nagy öszpontosításban, és félő, hogy ezt más fényképezőgéppel rendelkezők képesek megörökíteni, és még az Internetre is feltöltik...

Hát, veszélyes dolog fényképezni kérem. Sőt, tudok még veszélyesebbet is!

Mivel nincs nálam a saját laptopom, a vendéglátóimét használom. Viszont ez a laptop annyira megelégelte, hogy viszonylag sokszor fogom munkára, hogy a napokban szó szerint lefejelt.

Igen, lefejelt. A kanapén ülve írok, a laptopot elhelyeztem a laptoptartón, majd azt egy nagy párnán. Én kényelmesen elhelyezkedem és már írom is, a bejegyzéseket, intézem a levelezésemet. Történt viszont, hogy ezen laptop annyira berágott rám, hogy egy óvatlan pillanatban nekem esett, pont eltalálva a számat, amit viszont olyan sikeresen tett, hogy felrepedt, és vérezni kezdett... Soha nem gondoltam volna, hogy egy számítógép fog megütni. Ráadásul szó szerint pofán vágni... Hála az égnek a sérülés kívülről nem látszik, tehát amikor hazaérek, nem kell majd elszámolnom vele, hogy milyen kocsmai verekedés közben szereztem azt...

Visszatérve a fotósra. Azt mondták, hogy csúnya dolog másokat így lefényképezni, és a blogra feltölteni, meg pláne... Igen, ez lehet, hogy tényleg így van. Akkor viszont elárulom, hogy ezen kép London egyik nagy parkjában készült, vasárnap, amikor a szikrázó napsütésben a londoniak kirohannak piknikezni a parkokba, belefekszenek a nyugágyakba, napoznak, olvasnak, alszanak stb, stb. Ez a fotós ott fényképez közöttük. Amerre a kamerája néz, nem volt semmi, csak a napsütést élvező tömeg... Tehát, Ő is lesiképet csinált valakiről, valakikről. Én meg róla csináltam ugyanezt. Szerintem ezt meg lehet bocsátani... Én magamnak már megtettem...

Ezen napról további képek is várhatóak még, csak még le és fel kell töltenem őket. Jönnek még kacsák, szemtelen kacsák, kék csőrű kacsák, meg kék híd, meg végre fagylaltot is kaptam, természetesen organikusat ám! Meg majd megmutatom, hogy milyen is lehet egy park, ha nem arra használják, hogy szemetet hordjanak ki bele, hogy a kutyákat oda hordják a dolgukat végeztetni, meg egyáltalán. Szóval, kis türelem, parkos beszámolót terem!