Fashion week van, vagy mi a csoda...

Szeretném előre figyelmeztetni azokat, akiknek a divat terén, kicsit kényesebb a gyomruk. Lehet, hogy London a világ egyik divatfővárosa, de ettől még néhányan úgy öltöznek, hogy én magam többször kapok röhögőgörcsöt. Ami vicces, hogy az, hogy milyen idő van, szinte senkit nem érdekel. Olyan, mintha egy nagy ufó találkozó lenne, és mindenki más-más csillagról jött volna. Egy ugyanazon napon láthatunk embereket teljesen más ruházatban. És itt a teljesen más azt takarja, hogy, van aki papucsban, mezítláb, de kabátban és sapka-sálban áll mellettünk a buszmegállóban. Mellette a barátnője csizmában, és spagetti pántos felsőben, de sálban... A gyerekeket sem túlzottan öltöztetik túl, sőt... Attól, mert apán és anyán esetleg kabát van, attól még a gyerek, aki lehet pár napos, vagy hetes, vagy kicsivel nagyobb, simán mezítláb van, se zokni, se cipő, sőt lehet, hogy egy sima kistrikó van rajta, míg anya, aki tologatja a babakocsiban kabátban van. Mintha egy flúgfutamba csöppentünk volna... Hogy ne menjünk messzire, nézzünk egy buszmegállónyi embert. Ezek általában egy ugyanazon helyről jönnek, mert a buszmegállók szinte minden 30 méterenként megtalálhatóak, így aki egy buszmegállóban áll, az nem jöhetett egymástól túl messziről, tehát ugyanolyan időjáráshoz öltözött.

Nah, nézzük, hogy példánkban, a tegnapi napon hogy nézett ki a buszmegálló, ahol álltam én, és egy csapat gyerek, iskolások.

Rajtam: zokni, félcipő, farmer, hosszú felső, aminek az ujja is hosszú, kardigán a derekamra kötve, és farmerdzseki.

Rajtuk: egyenruha, ami itt kötelező az iskolásoknak. Tehát, volt rajtuk: cipő, vagy papucs, zokni, harisnya egyiken sem. Ing vagy blúz. Nadrág, vagy szoknya. A szoknya, rövid, általában térd feletti. Ennyi. Se zokni, se harisnya, se kardigán, se kabát... Jah és jelzem, én egy hete náthás vagyok, nekik semmi bajuk...

Direkt fényképezem időnként a tömeget, mert olyan, mintha egy utcára más-más földrészről futnának be az emberek. Mondjuk, a kedvencem, amikor valaki alul nyárnak öltözött, felül télnek, magyarán, alul papucs, mezítláb, és valami fenékig érő szoknya, vagy nadrág, felül pufidzseki, sállal, vagy kendővel, és természetesen sapka. Viccesek. Csak azt tudnám, hogy mitől függ, hogy mikor mit vesznek fel. Csak tudnám, vagy érteném...

De nem értem. Azt mondják, az angolok megszokták ezt a hülye időjárást, ami itt van. Ezért van, hogy ők bizony nem betegszenek meg, ellenben a hülye turista, simán benyal valamilyen náthát, mert nincs hozzászokva ehhez a folyamatos időváltozáshoz. Nincs hozzászokva, hogy napsütést úgy vált le a borús ég, mintha lekapcsolták volna a villanyt, nincs hozzászokva, hogy ahogy elmegy a nap, olyan hideg szél fúj, hogy ha lehetne magára húzná a közeli kukát is...

Arról már nem beszélek, hogy az ízlésük... A nők csuda dolgokat képesek felvenni. Itt mindenki magának öltözik, nem másoknak. Pont nem érdekel senkit, hogy ki, mit gondol róla, és érdekes, de úgy látszik, hogy nem is nagyon érdekel senkit, hogy ki, hogy néz ki. Nem fordulnak meg senki után, akinek mondjuk szerintem valami "gáz" van az öltözetével. Mondjuk kijött az utcára egy harisnyában, a most divatos bokáig érőben, és ahhoz olyan trikót vett fel, ami nem takarja még a fenekét sem, és bőven látni még a bugyija mintáját is... Nem, nem nézik meg. Ellenben velem. Mert én bizony tátott szájjal járkálok néha. Azt nem ragoznám, hogy nem tudom megszokni, hogy rengeteg az arab, a fekete, az indiai, pakisztáni, szóval, a nem fehér. És nem tudom megszokni, hogy folyamatosan azon kapom magam, hogy ha beszélnek hozzám, vagy csak közel állnak hozzám, bámulom őket. A hajukat, mert olyan frizuráik vannak, hogy döbbenet. A szájukat, mert főleg a feketéknek olyan szájuk van, aminek méretét a legtöbb pornószínész megirigyelné... A bőrüket, mert valahogy olyan furcsa. Nekem furcsa. És ahogy öltöznek... Az arabok, muszlimok csadorban, kendőben, a férfiak a hálóing szerű ruháikban. A feketék meg, hát, hogy is mondjam, nem nagyon érdekli őket, hogy mekkora fenékre nem illik macskanadrágot húzni... És akkor még finoman fogalmaztam. De tudom, hogy velem van a baj, mert nekik ez itt normális. És itt én vagyok az, akinek ezt meg kell szoknia, nem pedig fordítva, mert itt én vagyok a "vendég" és nem ők!

Mivel Fashion week van Londonban, hoztam egy pár új dolgot, hogy szemléltessem, milyen "szép" is lesz az idei divat, hát íme:

Újra divat lesz a régen csak TEFU-s trikóként elhíresült borzadvány...

Nem lesz gond, ha kiégetjük a harisnyánkat, mert a divatba majd ez is belefér...

Emlékszik még valaki azokra a nénikre, akiknek az egyik lábuk rövidebb volt, így azokat a szörnyű ortopéd cipőket hordták? Nah, kérem. Most ezek jönnek divatba. A tervezőknek vagy nem volt gyerekszobájuk, vagy nem láttak ilyen nénikéket gyerekkorukban, de valami hasonló az új cipő divat, és ezen még az sem segít, hogy esetleg színesek... Botrányosan rondák, egészen komolyan mondom...

Kéretik a képre kattintva nagyobban megnyitni azt, és kéretik a kép bal oldalán lévő fehér doboz tetején álló cipő sarkát megnézni... Nah, azt gondolnám, hogy aki ilyet tervez, az járjon is benne! Mondjuk, ne menjen messzire, csak menjen végig benne a londoni metróban!

A londoni metróban, ami olyan pici, hogy a két üléssor között nem túl kényelmes az ácsorgás, sőt... Ennél a képnél is megfigyelhető a változatos öltözködés. Kattints a képre, és nagyobb méretben csodálhatod meg, hogy van aki mezitláb, saruban van, van aki téli csizmában...

Ha felszáll valaki egy nagyobb táskával, a következő már nem tud lépni sem...

Önvédelmi cipellők, illetve sörnyitóként is megállják a helyüket. Mert bizony Londonban biztosan látni, hogy mikor van vége a munkának... Ugyanis megtelnek a pubok. És mivel sehol, ismétlem, sehol nem lehet dohányozni, egyetlen étteremben, pubban, és sehol máshol sem, ezért a pubok előtt hatalmas tömeg kerekedik a munka lejárta után... Mert azt bizony tudni kell az angolokról, hogy a sörözés már-már kötelező sporttevékenység, és aki ehhez a tevékenységhez még dohányozni is szeretne, annak bizony kívül tágasabb...

Ezt szerettem volna megvenni, de azt mondták, nem lesz alkalom, hogy hordjam...

De most komolyan, már miért kellene ehhez alkalom? Nem annyira extra kalap ez. Legalábbis szerintem. Rosszul gondolom? Jó, ok, ha hazaértem, kocsival fogok járni, és abba tényleg nem férek be vele... Nah, ezért nem vettem meg. De ha találok rá megfelelő indokot, visszamegyek érte! Vissza én!

Ismételten telefonnal készített képek voltak. A minőségükért én kérek elnézést, illetve megint el kell hogy mondjam, hogy az áruházakban nem szeretik, ha fényképezget az ember... Még ha adja a hülyét, hogy jaj, nem tudtam, tényleg??? Nah, akkor sem...