... hogy átléptem az 50000-es számot. Köszönöm, nem kell figyelmeztetni, hogy ez nem 50000 látogatót takar, csak az oldal 50000 letöltését, azaz ennyi "klikkelést".
Nekem ez is bőven elég. Áprilisban, amikor elkezdtem a blogot, nem gondoltam volna, hogy némelyik bejegyzésemre annyi megjegyzés érkezik, ami közelit a félszázhoz. Igen, volt ilyen, nem is egy. Azt sem gondoltam volna, hogy ennyien kíváncsiak rá, hogy mit főzök, mit sütök, miről mi a véleményem, ami persze mindig mindenről bőségesen megvan...
És azt sem gondoltam, hogy a blog írása annyi örömet, és pozitív töltést tud adni, mint amennyit ad, és persze azt sem gondoltam, hogy ennek az ellenkezője is igaz lehet, miszerint a "népszerűséggel" jön olyasmi is, amivel nem számoltam.
Nem számoltam vele, hogy szinte teljes betekintést engedek az életembe, életünkbe. Nem számoltam vele, hogy bár alapvetően ilyen vagyok, nem szabad ennyire kiadnom magam. Vissza kell fognom a "lovakat", mert támadási felületet képzek magamon, magunkon, és ez lehet, hogy engem nem, de másokat esetleg zavarhat.
Mostantól kicsit visszafogottabb leszek, bár azért nem annyira, de mégis. Szerintem nem lehet majd észrevenni, ha mégis, akkor azért szóljatok!
Hogy miben lesz más? Nem sok dolog fog változni, de ami változik majd, attól ezen támadási felület érvénytelenségét veszti. Mert az fog történni, ami tulajdonképpen eddig is így volt, de azért most írásban is megerősítem, azaz, hogy végképp megzavarjak mindenkit leírom, hogy a bejegyzések megjelenési időpontja közel nem takarja a megírásuk időpontját, a megjelenésük időpontját. Eddig sem takarta, ezentúl meg pláne nem fogja, ráadásul a tartalmukat sem lehet majd időrendi sorrendbe tenni. Magyarán, követhetetlenné teszem, hogy mikor, hol voltam, hogy mikor, mit csináltam, hogy erről mikor írtam bejegyzést, és természetesen azt is, hogy ezt mikor tettem közzé.
Született ezen döntésem a saját és a körülöttem élők miatt.
Aki blogot ír, az szerintem tudja, hogy miért teszem mindezt. Aki nem ír blogot, az csak képzelje el a helyzetet, - amit természetesen én magam teremtettem - miszerint, szinte napra pontosan tudják a blogot olvasók, hogy hol jártam, mikor jártam ott, mikor kelek, mikor fekszem, stb, stb...
A mikor kelek, mikor fekszemmel kapcsolatban megint megjegyzem, a bejegyzések megjelenését be tudom állítani, majd azok automatikusan, maguktól a beállított időben látnak napvilágot. Nem kell a gép, az Internet mellett ülnöm ezen pillanatban, akár napokra előre is beállíthatok előre megírt, feltöltött bejegyzéseket.
Tehát, minden marad a régiben.
Egy valamin viszont még gondolkodnom kell, csak erre egy kis időt kérek. Ez a valami egy ajándék, ami annak jár, aki akár az ÖTVENEZREDIK is lehetett volna. Lehetett volna, mert nem tudom még véletlenül sem megmondani, hogy mikor történt a dolog...
Nem figyeltem rá, így utólag, meg már szinte mindegy is.
Ki fogok találni valamit, amivel meglephetek majd valakit, aki az a valaki lesz, aki megfelel a kitalált kiírásnak. Érzem, hogy roppant értelmesen fogalmaztam, de remélem, értitek.
Tehát, most elvonulok gondolkodni, és ha megvan az eredmény, jelentkezem! Sőt, lehet, hogy még előtte is jelentkezem valami mással...
Valamivel, valamikor, ami valamiről szól, ami valamikor történt... Hu, nagyon titokzatossá tettem a semmit, tehát most abba is hagyom.
Viszont, a kedvemért hallgassátok meg az egyik kedvencemet.
Ha valaki az írás és a dal között hasonlóságot vél felfedezni, lehet, hogy jó helyen jár, ki tudja...!?
Udvaros Dorottya: Hiába szép...
45 megjegyzés:
Szepyke,remélem azért Te tudod még magad követni:-)))
Ugye Te nem vszíted az eszed?
Vagy pont arra készülsz?:-))
Gratulálok! Remek képet bányásztál.
Irigyekkel, rosszindulatúakkal pedig ne sokat foglalkozz, nem érnek annyit.
Nagyon kedvelem a blogodat, Szepyke, sírós-nevetős-bosszankodós-napkisütős.
Szeretettel gratulálok az 50000-hez! Ez nagyon szép szám :-)
Teljesen megérdemelt a siker. Ez a blog egész egyszerűen emberi. Elgondolkodtató, tanulságos, néha kacagtató, néha magamra ismerős, vagy egyszerűen "csak" szórakoztató. Csak így tovább :-)
Értem, amire gondolsz, de nálam ez eddig is így működött. Mikor kapok olyan kommentet, hogy "Úristen, nem lehet követni a tempódat!" - azok többnyire ütemezett bejegyzések. Még van olyan piszkozatom, ami júliusi ...
Az utazás miatt meg ne izgulj! :-) Gondolj az élményekre, hogy milyen marha jó lesz! Aztán írj ám sokat! Várjuk! :-))
Szepyke úgy látom, kicsit szétestél. Remélem az utazás segít megtalálni Magadat. Én még nem találkoztam a te problémáddal, de kb. értem, amit nem írtál le. Ez a kellemetlenség a környezetedből jön vagy a kommentelőktől? Mindegy is. Biztosan sokat gondolkodtál, mielőtt így döntöttél.
Gratulálok! Ügyes vagy:D
De még ennél is követhetetlenebb? :DDD
Yasmine leírta,amit én is akartam,nagyon szeretlek olvasni, pontosan ezekért! Maradj,amilyen vagy, persze a saját védelmedre tett intézkedésekkel együtt.
Gratulálok az ötvenezredikhez! Csak így tovább és kíváncsian várom a további bejegyzéseidet előre programozottan, vagy sem, nekem mindegy. Amit nyilvánosságról írsz, azt messzemenően megértem, tapasztalom a mindennapjaimban, többek közt emiatt ódzkodtam a blogolástól. Aztán végül is úgy döntöttem, hogy szakmámból adódóan egyébként is teljes mértékben követhető vagyok, így még egy lapáttal a már egyébként is nyilvánvalóra, teljesen mindegy. Meg lehet szokni ezt is... Idő kell hozzá.
Gratula az 50.000-hez!!!
Nekem továbbra is az egyik kedvenc blogom a Tiéd.
Ez mostani egy egészen hangyányit zavaros volt, de betudjuk az utazási láznak:DDD
u.i. Csak egészen picikét irigykedek. De jó lesz Neked!!!
tyűha, 50000. Gratulalok :) A blogolás már csak ilyen, benne van a pakliban, hogy valaki a környezetből itt kukkol, aztán elferdíti a dolgokat...
Viszont annyi örömöt tud adni, és olyan jó érzés, hogy van akinek tetszik :)
Nekem például a te blogod nagyon tetszik, időzítve vagy anélkül.
Majd elfelejtettem,gratulálok!
Rajtam nem múlik az olvasottságod!
:-))
Szepyke, gratulálok az 50000-hez. Elgondolkodtam arról amiket írtál és értem is meg nem is. Nyilván történt valami ami miatt így döntöttél, de remélem te nem jutsz el oda, hogy csak meghívottak olvashatnak, mert bár bízom benne, hogy meghívnál, de valahogy az már nem ugyanaz. Azért szeretünk, mert néha kiszámíthatatlan vagy. Vagy pont ezért szeretünk?:))
Szepyke,
nagy gratula az 50 ezerhez-bárminek is nevezzük:))
Én azon kevesek közé tartozom, aki értek mindent, amit írsz...
Kedves mindenki,
nem Szepyke nem esett szét-számomra világos!
Egy jó ideje én is időzítéssel teszek fel mindent..Akár mennyire előre lehet dolgozni:))
Egy vessző kimaradt-én vagyok szétesve:DD
helyesen:
Nem, Szepyke nem esett szét...
Szepykém! Imádlak! :)
Várom az "idözített" bombákat! :)))
és én is értek mindent és jelentem Szepy nem esett szét!
Szepyke, drakulálok az 50.000-hez :-))
Csak hozd továbbra is önmagad! Nem véletlen a sok komment, abszolút a bennünk is kavargó gondolatokat fogalmazod meg - roppant találóan, élesen, csípősen, vidáman, bosszankodóan, lényeglátóan!
Köszönjük, szeressük a blogodat :-DDD
Én is értelek. És megértelek.
Sőt,
gratula azért a kitartáshoz!
Jöttem én is gratulálni.Hihetetlen vagy,most nem a tempóra értem.Szeretem a stílusod.Emberi.
Kimaradt: imádom ezt a lemezét Udvaros Dorottyának....Az eredetit is, meg az újabbat is...
Andi, hogyne tudnám!:D Nem készülök semmire, semmi extrára.:D És köszönöm!:D
Jókaja, a képhez annyit, beírtam a google barátomba, hgoy 50000 rákerestem a képre és ez volt az első, amit kidobott. Szerintem is jó!És igyekszem nem foglalkozni. Igyekszem!:)
Sára, nagyon köszönöm, akkor pont olyan, mint én!:D
Ez jó hír!:DD
Yasmine, köszönöm!!! :)
Az utazás miatt már nem izgulok (annyira...), és jövök, meg írok, meg hozok képeket, meg...
És igen, muszáj voltam leírni, hogy attól, mert valami reggel 7-kor jelenik meg, az nem azt jelenti, hogy ott ülök a gépnél, sőt az éjszakai, napközbeni, hétvégeinél is lehet így...
Daisy, igazából nem vagyok szétesve. Legalábbis, nem emiatt. Teljesen összeszedett vagyok, csak azt nem tudom, hogy hol áll a fejem....:DDD
És igen, környezet... De tényleg mindegy is!:)
Wise Lady, igen, igen! Sokkal követhetetlenebb!:D
Moha, köszönöm, és igaz, ami igaz, úgysem fogok tudni kibújni a bőrömből... Nem én fogok megváltozni, és nem a bejegyzések lesznek "moderáltak", csak a bejegyzések időrendje stb, stb...
Alíz, köszönöm! Én viszont nem kell, hogy ennyire követkető legyek. Semmilyen szempontból. És értem, hogy akiket ez zavar, azokat miért zavarja. És mivel értem, megteszem a lépéseket, ezt írtam le.
DebiGabi, zavaros volt? Pedig igyekeztem, hogy ne legyen az, ezek szerint győzött az elborult oldalam...:DD
Sokan mondják, hogy egy hangyányit irigykednek... És érdekes, kezdek egész megnyugodni...Azt hiszem, egy hangyányit lesz miért!:DDD
szenya szepy smile jönne, de nincs ilyen... pedig már igazán megrajzolhatná valaki...:DD
Mandy, nagyon köszönöm. Tényleg. És valahogy így van, ahogy írod!:D
És remélem, hogy ez nem fog változni!:D
Benzsi, ha ez lenne, akkor is az elsők között lennél, mert megtisztelő, hogy valaki aki ennyire más irányba tart mégis figyelemmel kiséri az én húszabáló mivoltomat...
És nem, nem lesz zárt, mert annál én sokkal önteltebb vagyok, hogy csak páran olvassanak, és elzárjam magam a világtól. Mert kellek a világnak, csak a világ ezt néha rosszul fogadja!:DDD Van egy csacsis történetem, egy okosság, szerintem fel fogom tölteni, egy posztba...
És kiszámithatatlan? Hát igen... És én ezzel élek együtt, most képzeld!:D
Trinity, köszönöm, tudtam, hogy megérted! És én ezt a lemezét nagyon szeretem Udvaros Dorottyának, meg ebben az időben jelent meg a Básti Juli lemeze is, nah, azt is szeretem, szerettem. De valaki jobban szerette, mert nem kaptam vissza valakitől, akinek anno kölcsönadtam...
Mian, köszönöm, és nyugodt lehetsz, jönnek majd!:DD
Igazad van, így is annyi minden kiderül az életünkről, de ha még sorrendbe is rakod, veszélyes lehet... Nagy gratula az 50000-hez!!
Viki, igyekszem!:DD És köszönöm!:DDD
Hargitai Bea!!!
Köszönöm, tudod... :DD
Belly, nagyon köszönöm.
:))
KataKonyha, igen, így van. Köszönöm!:))
Gratulálok én is! A lehetőségekhez képest ne változzál, ha lehet! :))
De megértem a vívódásodat.
Palócprovence, köszönöm, igyekszem hogy azért annyira ne :)
Gratula! (irigykedik, ezért szemlesüt...) Mici
Szepyke! Gratulálok! :)) Szeretem a bejegyzéseidet, ne nagyon változz! Ne foglalkozz a rosszindulatú emberekkel!
Gratulálok hozzá!
És jó volt meghallgatni, megnénézni néhány régi számot!
Kovács Micike, szerintem nincs mire, de azért köszönöm!:DD
Limara, köszönöm, és igyekszem nem foglalkozni velük!
:D
Napmátka, köszönöm, és még mennyit tudtam volna feltenni, mert még sok van, amit ezer éve nem hallgattam... :D
Megjegyzés küldése