A napokban kaptam egy e-mailt, aminek egy részletét bemásolom:
"A http://szepsegtar.blogspot.com/2009/06/quimby-most-mulik- pontosan.html blogbejegyzéseddel kapcsolatban írok, hátha tudsz segíteni. Tegnap óta többször meghallgattam ezt a zenét, ma pedig miután több változatban is meghallgattam, egy órával ezelőtt elhatároztam, hogy megfejtem. Értem én, hogy ezek csak érzések, képek, meg hogy mindenkinek másról szól, de engem érdekel, hogy kinek miről szól, hogy ezekkel összevethessem a saját verzióimat.
...
Szóval nagyon hálás lennék, ha leírnád, hogy Neked miről szól ez a szám!"
Idáig az idézet.
Bevallom, soha nem próbáltam "megfejteni" ezt a dalt. "Csak" hallgatom. A levél írójának nem írom le a nevét. Remélem, hogy a kommentekben majd viszontlátom, az Ő értelmezését is.
Tehát, itt ez a dal a Quimbytől, és a feldolgozása a Csík zenekartól. Ha nem szereted ezt a stílust, esetleg egyiket sem, akkor is biztos, hogy van véleményed, érzéseid a két énekkel kapcsolatban. Megteszed, hogy megosztod velem, velünk? Melyik, mit jelent, mit érzel velük kapcsolatban? Más a két dal, vagy csak a stílus más?
Elindítom ezt a bejegyzést, de még nem írom le az én értelmezésemet, majd csak később.
Ha rendszeres olvasóm vagy, ha csak éppen erre jártál, ha néha-néha erre tévedsz, kérlek, hogy most ragadj tollat (klaviatúrát) és írd le a véleményedet! Köszönöm!
(A gasztro cimke azért van a bejegyzésen, mert csak így jelenik meg a gasztro.blog.hu oldalon a bejegyzés, hétfőn ezt a címkét törlöm majd, csak szeretném, ha minél többen látnák a felhívást.)
17 megjegyzés:
Én imádom a Quimbyt, az összes lemezét kívülről fújom (na jó nem mindet kívülről). Szóval nekem nem illik össze a Csík feldolgozás a dallal. Erőltetetten népzenésített -zenei részletekbe nem mennék bele-, de még az alapritmus sem egyezik. Eszmeileg sem való, ez a dal nem szól semmi ilyesmiről. Így ez nekem nem jelent semmit (inkább bosszankodást).
Az eredeti. Hát érdekes, hogy sláger lett.
Van benne egy alapsztori szerintem: egy elmúló szerelemről, ami (és aki) aztán elkezd mégis hiányozni, ahogy nincs már.
Közben pedig mindenféle érdekes képek, csapongó gondolatsorok.
Én a kamasz fiammal (is)szoktam hallgatni ezeket :-) Egy zene, amelyik generációkat hoz össze:-) A legutóbbi Csík koncerten a 6 éves kicsifiam és az édesanyám ugyanolyan extázisban "csápolt".
Nem vitázni akarok - hiszen ízlések és pofonok - de nekem nagyon tetszik a Csík feldolgozása - azóta a szövegnek is értem minden szavát :-) - de mondjuk én alapból népzenére vagyok hangolódva.
A jelentésén én sem szoktam gondolodni, szerintem nem is kell. Magyar órán is utáltam, mikor "meg volt mondva", miről szól egy vers. Csak élvezem a képeket, amiket elémvetít, a hangulatot, melyet megteremt. Valószínűleg pont ez is a cél.
De persze szólhat a szerelemről, az elengedésről vagy akár egy lázálomról is :-)
Niki
Nemigen ismerem a Quimby munkásságát, legutoljára a hullaházas klipjüket láttam (kb. 10 éve?). Ez a szám viszont marha jó.
Látom, már nem érzed jól magad a kapcsolatban, látom, megváltoztak az érzéseid. Annyira szeretlek, hogy bár megszakad a szívem, de elengedlek, hogy boldog légy, mert számomra ez mindennél fontosabb. Ezzel együtt a hiányodba egy kicsit belehalok. Szerintem.
S alapvetően én igen kedvelem a feldolgozásokat. Sokszor a feldolgozás jobb, mint az eredeti :-)
Imádom pl. Jacko Smooth Criminal-ját és Billie Jean-jét rockosítva. Vagy a Papa was a Rolling Stone-t George Michael-től és Seal-től, marha jók!
S nekem bejön ez a népzenei beütés, anno a Nox is tetszett! A Csík meg sok mindenhez hozzányúlt már, legutoljára egy Tankcsapda feldolgozást láttam tőlük a Youtube-on :-))) Akkorát szólt!
"Üljenek a fiúk ölébe a lányok...." ??? :-) A fiamnak az a kedvence, előszeretettel énekelték az osztálykiránduláson (ó boldog 15 évesek....)
Sajtkukac, az bizony :-))
Királyság!
Boldog 15 évesek, brühühü :-) Épp kétszer annyi vagyok :-)
Szerintem sem kell mindig mindenben az értelmet,történést keresni.Én sokszor azokat az eszetlen szövegű dalokat dúdolom napokon keresztül,aminek a dallama egyszerűen nem megy ki a fülemből.És olyan jó,csak úgy énekelni a világba bele.
Ez a két dal alapvetően sem feltétlen összehasonlításra termett,mármint az előadókat nézve.
Maga népzenei változat eleve mélyebb érzelmesebb húrokat penget,ami nem is lehet másként,hisz ez a küldetése.Az eredeti is elfogadható,viszont már maga az előadásmód is személytelenebb ,legalábbis számomra.Ami nem vesz le a színvonalból,csak...
Egyszó,mint száz,nekem a CSík jobban tetszik..))
Én most hallottam először (mindkettőt.) Nem ismertem.
Már az eredeti dalnál a Ghymes jutott eszembe, nem a zenei világ, hanem a szöveg alapján. S erre jött a Csík-feldolgozás. Nincs gondom az utóbbival, mert a népzenei vonalat (stilisztikát) ott éreztem már a Quimby dalszövegben. (Talán ez a színpadi félkörben felállás zavaró egy picit.)
A szöveget értelmezni nem akarom a következők miatt:
Minden értelmezés elvesz a jelentésből.
A zene és a vers (vagy akár a tánc, a képi megjelenítés) olyan mélységekben képes fogalmazni, megragadni a lényeget, amire a beszélt nyelv egyszerűen nem alkalmas.
Nem lehet egy verset vagy dalt, festményt, stb. "lefordítani", mert akkor az már nem az.
Nem akkor írok verset, amikor "akarok", mert úgy egyszerűen nem menne. Nem cselekvés ez, hanem történés. Az ember nem tudja akarattal befolyásolni. Egyfajta kegyelmi állapot - egy pontosabb belső nyelv egyszeri külső megtestesülése, megnyilatkozása.
Talán még annyit tennék hozzá, hogy aki megélte ezeket a dalban szereplő szóképeket, az érti. Aki meg nem, annak nem muszáj. Ez minden műalkotással így működik. Ettől lesz (vagy nem) személyes a kapcsolat vele.
először Quimby verziót hallottam, de mikor a Csík félével megismerkedtem, hát az volt nekem az igazi. Pont egy olyan lelki állapotomban voltam, hogy nem fejtegettem, csak éreztem, hogy "igen, történik most velem". Szép, ha rossz, ha jó kedvem van, mindig szívesen hallgatom. :)
A vers halála az elemzés, de hogy mit jelent egyáltalán az azért egy érdekes kérdés lehet.
Először a Csík féle változatot hallottam, és abból annyi rejtett vidámság jött le, hogy egy nagyon furcsa, de alapvetően mégis szerelmes nótának gondoltam.
Többszöri meghallgatás után, már egyértelműen úgy gondolom, hogy szakításról szól, de hogy az szakított, aki énekli, vagy azzal szakítottak-e nem egyértelmű (de talán nem is lényeges).
Hiába ugyanaz a szöveg, más jön le Quimby stílusban egy férfi énekestől, és más a Csík kiséretében az énekesnőtől.
A netes fórumokon elég kényes témaként kezelik ennek a dalnak az értelmezését. Örülök, hogy itt több hozzászóló is felvállalta a meglátásait.
Hogy nekem mit jelent?
A Quimby féle egy szerelmet ír le. Egy beteljesületlen szerelmet, amit csak az egyik fél él meg, aki elmeséli. A másik fél nem akarja ezt a szerelmet, így el kell engedni azt, és erről győzködi magát.
"nem vagy itt jó helyen, nem vagy való nekem..." mert meg kell magát győznie róla, hogy neki nem kell a másik, nem pedig fordítva...
"azóta szüntelen Őt látom mindenhol" számomra ez erősíti meg, hogy ez a szerelem beteljesületlen, mert nem egy elmúlt érzést érzek benne.
A másikat vakon látja, "szemhéjain rozsdás szemfedők"...
Nekem a Quimby féle ezt hozza. Szeretem ezt a dalt. Napokig tudnám folyamatosan hallgatni. A zene, a szöveg, az egész. Még nem értelmeztem soha, mert tényleg nem is kell, de mindig is szerettem.
A Csík félével kapcsolatban: Amikor először hallottam, sírtam rajta. Nem nézem közben, csak hallgatom. Szeretem ezt a dalt, mert valami olyan mélyről jövő érzést hoz, hogy megborzongok tőle. Bevallom, hogy a kocsiban üvölte szoktam énekelni. Nem tudnám megfejteni, mert ezt tényleg nem is akarnám. Ha a "videós" változatot nézem, ott tényleg zavaró lehet, hogy félkörben állnak, de ez sem érdekel, mert nem tudok elszakadni ettől a daltól. A kocsiban már tudom, hogy hányas szám alatt van, odaléptetem és akár tízszer is meghallgatom egymás után. Nem írok mást, mert nem tudom leírni, hogy mit érzek ezzel kapcsolatban.
Most már én is ide írom, erősen vissza kellett fogni magam, hogy eddig ne tegyem.
Ezt a dalt mikor régebben hallottam, azt éreztem, mint te, Szepyke!
Aztán a "netes észosztók" hozzászólásaiból tudtam meg, hogy ez egy kőkemény drogos nóta, és akkor valahogy úgy éreztem, mintha megcsaltak volna.
Ez tényleg csalódás, de nekem akkor is azt jelenti, amit elsőre. Nem tudom máshogy hallgatni, mert soha nem drogoztam. Még egy sima cigibe is egyszer szívtam bele életemben és ha a rendőr megkérdezné, hogy mikor ittam utoljára, be kellene vallanom, hogy kb 20-25 éve...
Nagyon jó ezeket itt olvasni,én sem mertem ideírni,de valahogy sejtettem,hogy valami átvitt értelmű dolog is van benne.Régebben is hallottam,de amióta Csík változatot meghallottam,eszelősen keresni kezdtem.Azóta persze százszor meghallgattam,ma is egész nap a fülemben volt,nem tudtam abbahagyni a dudorászást.:)) Valahogy ez a népi hangzás nagyon jó a fülemnek.
Voltunk pár hete egy fesztiválon,ahol egy három tagú zenekar játszott,járkáltak az emberek között.Ketten hangszeren,egy tekerőlanton,azaz nyenyerén,és egy kralinéton játsztottak,és egy lány énekelt.Valahogy,ahogy a különböző helyszíneket nézegettük,mindig lehetett hallani merre énekeltek,és kényszeresen arra mentem mindig.Végül leültem,és egy órán át hallgattam őket.Varázslatos volt.És nincs egy cd-jük,sem semmi amin szerepelnek,szerintem méltánytalanul.A nevük Nyenyere együttes.
Bocs,hogy ilyen hosszan ecseteltem,de talán érthető,miért a Csíkék tetszenek.:))
És tényleg,jobb,ha szerelmet sejtjük a dalban,valahogy jobb erre gondolni.
Brigitta, teljesen egyetértek veled, inkább ezt gondoljuk róla, mint mást. Érdekes élmény lehetett az a fajta zene, hogy a nézők között játszanak. És ahogy írtad, nekem a Csík változata olyan volt, amikor először hallgattam, hogy csak úgy ültem és hallgattam volna. Mint ahogy szoktam is.
Nagyon szeretem az eredeti Quimby dalt, de amióta felhívtad a figyelmemet a Csik zenekar feldolgozására, azóta rengetegszer meghallgattam. Marad kedvenc az eredeti is, de ez a feldolgozás mellé került, mint egy teljesen önálló alkotás, ami libabőrözően jó. Köszönöm, Szepyke, mi mindenre jó gasztroblogot olvasni :)
:))
Megjegyzés küldése