Az történt, hogy rövid időn belül négy nagyon kedves blogból érkezett egy kis üzenet hozzám, miszerint kaptam valamit...
Trinity, Wise Lady, Renata, Limara lepett meg egy díjjal. Én olyan idétlenül tudok zavarba jönni időnként, hogy még jó, hogy nincs kamera a bloghoz, mert olyan lettem mindegyik esetben, mint egy stoplámpa... Szerintem közel állok ilyenkor egy kb négy éves gyerek szintjéhez, legszívesebben a ruhám szélét csavargatnám lesütött szemmel...
Nagyon köszönöm!
Az ajándékozásnak, mint mindennek szabályai is vannak, mégpedig:
Tedd ki a díjat a blogodba
Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat
Jelölj legalább 7 blogot
Hagyj üzenetet a díjazottjaidnál
Nah, akkor kezdjük. Először is, a hét blog felsorolása annyira, de annyira nehéz. Mostanában azon kapom magam, hogy szinte minden gasztros blogba belenézek. Nem állítom, hogy mindent elolvasok, de szeretem az oldalaitokat. Szinte mindenkiét. Borzasztó nehéz hét blogot kiemelni, és nekem ezek mindig olyan nehezen mennek. Ilyenkor olyan tanácstalan tudok lenni, hogy már magam megrettenek magamtól.
Hét blog... Hmmm. Melyik legyen az a hét? Tudom, hogy sokan megkapták már, de ez mindegy, hiszen ez egy gesztus, egy kedvesség, amiből viszont soha nem elég.
Eszembe jutott, hogy van nekem jelenleg 37 "bejegyzett" olvasóm, akik napi szinten értesülhetnek arról, hogy mi történt a konyhámban, a néha túl agresszív vélemény kitöréseimről, a jó és a jobb napjaimról, és természetesen a rosszabbakról is. Itt az ideje, hogy küldjek nekik valamit. És ez remek alkalom erre!
Kedves rendszeres olvasóim, fogadjátok szeretettel Ti is ezt a díjat.
De a szabály, az szabály... Meg kell jelölnöm 7 blogot, és értesítenem is kell róla őket!
Nem szedem pontokba. Nem jelölöm meg, hogy ki az 1., ki a 2..
Akkor tőlem kik is kapják?
Az a négy blogger "kollegina", akiktől én kaptam. Ez egyértelmű.
Mian akinek az oldala megnézése előtt illik lélekben felkészülni, mert mesés dolgokat találni nála. Ági, aki főz, akinek szintén nagyon kedvelem a blogját, és amikor múltkoriban egy bejegyzéséhez egy "hozzáértő, sőt, egy bennfentes" hozzászólása érkezett, nem vonult vissza, hanem megvédte a mundér becsületét. Én a monitor előtt tapsikoltam. Ezúton is köszönöm! Chef Viki, akivel kapcsolatban már többször kiderült, hogy sok- sok közös dolog van bennünk... Például ne akarjatok velünk együtt moziba menni, hogy mást hírtelen az őrjöngő röhögéssel kapcsolatban ne említsek. Jah, és ami fontos. A blogján normális, nem elrepült, emberi ételek találhatóak. Ez fontos. Duendének, mert kell nekünk, mint egy falat kenyér. Pusztagnak, az én legkedvesebb Palacsintás királylányomnak, akivel folyamatosan jól megbőgetjük egymást, és akit ismeretlenül is nagyon kedvelek! Reninek, mert a képeit egy könyvben is elnézegetném, DebiGabinak, aki hála az égnek olyan blogot ír, amiből egy hétköznapi ember is vidáman csemegézhet, Mandy Tarragonnak, akinek nemrég ismertem meg az oldalát, de hamar megszerettem, Makkának (aki nagyon eltűnt mostanában), Beának, persze nem a gasztros blogja miatt, mert az nincs neki, hanem a "sima" fényképes blogja miatt. És Napmátkának, mert szeretem a képeit és az írásait is és persze Maxnak, mert neki még tartozom valami mással is, egy másik köszönettel, amit igyekszem még a hétvégén megírni.
Hogy ez nem hét? Jah, mondtam, hogy nem tudok számolni???
Hát, ez van. Kicsit több lett... És lenne még, csak megint kezdtem átcsapni egy díjátadó három órás díszbeszédébe, amire igen-igen hajlamos vagyok. (Soha ne kérjetek fel ilyesmire, mert órákig tudok beszélni...)
Éljünk mi, és szeressük egymást!
Persze, nem mindenki mindenkit, és nem egyszerre, meg mindenki azt, akihez vonzódik, meg szerintem most hagyom abba, mert ebből már nem jövök ki jól...
25 megjegyzés:
Oh, most kicsit meghatodtam :) koszonom szepen :)
Jó volt olvasni :) Köszönöm szépen Szepy :)
(jaa és már keveri a fagyigép az extra virgin piña colada fagyit....)
Én is köszönöm nektek!
Reni, ne már! Én még meg sem rendeltem a fagyigépem... de érzem, hogy ez lesz, amivel kezdek. Imádom a kóóóóóóóóóóókuszt!
Imádom. Imádom, imádom.
Nagyon szépen köszönöm Neked a megtiszteltetést, hogy rám gondoltál. (Csak így röviden, mert én nem tudok három órát beszélni...:)
A meghatottságtól én is csak annyit tudok most írni, hogy: KÖSZÖNÖM!!!!!
Napmátka, nem baj, nem várom el másoktól, mert akkor addig nekem kell csöndben lennem, az meg nehezen megy...
Mian, én köszönöm!
A hajadat nem szoktad pödörgetni? :-))
Nagyon szépet írtál rólam, nagyon köszönöm!
Majd személyesen is, Max-nál ;-))
Köszönöm szépen! :)
Szepyke
Én is nehezen találom a szavakat, nem is tudok hirtelen csak ennyit írni: Megtisztelő. Nagyon-nagyon szépen köszönöm!!!
:DDD
Mint már említettem volt nemrégiben nagyon kedvelem a írományaidat, a stílusodat.
Tehát tőlem is megkapod ezt a díjat
:DDD
Neked tényleg jár!
Ok, most megint csavargatom a ruhámat, és hogy Vikinek legyen igaza, lassan kezdem a hajamat is, bár az mindig fel van fogva, de most lassan ott tartunk, hogy kiengedem,és stoplámpa pirosan csavargatom.
Köszönöm nektek!
A bejegyzés megszületése óta, már 37 olvasóm van, tehát javítottam a számot is! :DDD
Isten hozott mindenkit nálam!:D
Kér valaki egy kávét, vagy ilyen későn esetleg egy jeges limonádét?
Jöttem egy jeges kávéra:)))
Én imádom hallgatni(-mert amikor olvaslak, akkor már-már hallom is szinte-)a szavaid!!!!
Írj sokat, nagyon sokat, ha nem gond....Jó benézni Hozzád!:)))
Aranyos vagy, hogy nekünk, négyünknek is küldted a díjat!!!!Köszönöm!
Most olvastam, hogy a blogomon is hagytál üzenetet...
Mégegyszer nagyon köszönöm!!!!
Hát, a Zuram nem ezt szokta mondani...:D
Ha én csendben vagyok, akkor valami baj van... vagy besértődtem, vagy nagyon, nagyon, nagyon fáradt vagyok, de inkább besértődtem, mert nem lehetek annyira fáradt, hogy ne beszéljek. :D
Köszönöm Szepyke a visszadíjat:)))
Aranyos cikket írtál!
Gratulálok, megérdemled:)
Nagyon szépen köszönöm!!
Szepy, ez kész! Újabb közös vonás: ha csöndben vagyok, Zuram aggódik, hogy mi a baj - vagy hulla fáradt vagyok vagy felhúztam az orromat :-DD
Olyankor szokta mondani: énekelj, csiripelj, mert ez nem te vagy :-)))
Viki, megkérdezem a szüleimet, hogy lehet e valakinek, valahol még egy gyereke...???
Vagy nem tudom. Muszáj leszünk utána járni a dolognak...
Szerinted, ha minket összezárnának, abból mi lenne? Én nem bírom, ha valaki többet beszél, mint én...
Nekem a Zuram azt szokta mondani olyankor, ha besértődök, hogy "egyirányba" nézek. Csöndben, bele a semmibe... Nagyon tudom csinálni, csak az a baj, hogy nem direkt van, hanem tényleg ennyire hülye vagyok, ez van...
Gratulálok a díjhoz,és köszönöm,hogy jól érezhetem magam Nálad!:))
Brigitta, én köszönöm és Neked is gratulálok!:DD
Szepy, ahogy tudom, aug. 15-én meg tudjuk beszélni :-))
Én is igyekszem palástolni, de Zuram azonnal vágja, hogy van valami - aszongya: látszik az arcodon, ne is tagadd! Na ettől tök pipa szoktam lenni :-D
Ne izgulj, nagy kerek szemekkel igen ügyesen tudok hallgatni másokat :-)
Viki, és hümmögsz is, vagy mondogatod, hogy igen,igen...
Nah, meglátjuk, ha nagyon muszáj, én is tudok hallgatni.Jó, akkor is, ha nem muszáj, azért viselkedni tudok. (Néha)
Szepyke, nagyon köszönöm, hogy gondoltál rám a díjjal kapcsolatban.
Nekem meg azt szokta mondani S., amikor felkapom valamin a vizet, hogy "ne nézzél, rosszabb, mintha szólnál...":))
Megjegyzés küldése