Sós sajtosrúd:
- 25 dkg liszt
- 1 teáskanál sütőpor
- 30 dkg reszelt sajt
- 25 dkg margarin
- 3 tojás sárgája + 1 egész tojás a kenéshez
- 1 teáskanál só
- 2 evőkanál tejföl
díszítésként:
- bármilyen mag (mák, lenmag, szezámmag, Nigella, azaz fekete hagymamag ITT)
A lisztet a sütőporral elkeverem és a 25 dkg reszelt sajttal, a margarinnal, a tojássárgákkal, sóval, tejföllel sima tésztává gyúrom. A tészta nehezen áll össze, a gép nem fogja meggyúrni, kell hozzá két-három mozdulatnyira a kezünk is! Mehet a hűtőbe pihenni, vagy lisztezett felületen kezdjük kinyújtani, feldarabolni, megkenni a felvert tojással, megszórni magokkal, vagy sajttal, és mehet a közepesen meleg sütőbe, azaz kb 180 fokra, (gázsütő 4-es fokozat), majd pirosodásáig süssük. Ez kb 10-15 perc. Nem baj, ha kicsit barnul!
Mehet szorosan egymás mellé, nem nagyon fogja elveszteni a formáját!
Mennyiségileg ez az adag egy kisebb társaságnak elég rágcsálnivaló, ha nagyobb társaságra sütjük, mindenképpen dupláját vegyük mindennek!
Jól záródó edényben állítólag hetekig eláll. Ezt nem tudtam ellenőrizni.
Forrás: Planétás kártyák
A Nigella-val, azaz a fekete hagymamaggal kapcsolatban:
Érdekes az íze. Nem tudnám megmondani, hogy mire hasonlít. Kesernyés, de inkább olyan, mintha borsos lenne. Kicsit csípős, érdekes és szerintem finom is. Legalábbis nekünk ízlett. Még a magokat utáló fontos is megkóstolta, és túlélte a dolgot... tehát, emberi fogyasztásra abszolút alkalmas!:)
11 megjegyzés:
Szepyke, Üdv ismeretlenül is! Kata vagyok. és "újlány". Ezt a nasit legalább 1x elkészítem én is; mostanaában élesztő nélküli ropogtatósokat vadászok! Bízom az általad leírtakban!
Más: Az imént tévedtem egy olyan posztodra, amely kisebb lavinát indított el "SJ" működését illetően. Egyrészt jókat derültem a megjegyzéseken, s ugyanakkor az is "lejött" belőlük, hogy az egész "tévékettőmúltas szuperszakácsnő" a nyomába sem léphet az általa erősen plagizált Nigellának! Éljenek a derűs és "igazánfőző-sütő-nyalakodó" háziasszonyok! Érezd magad jól Londonban!
Szia Katalin!:)
Ez nem ropog, de abbahagyhatatlan. Lehet, hogy ha tovább sütöd, ropogós lesz, de így egy kicsit puha, de tényleg leülsz és addig eszed, amíg van belőle!:)
Melyik bejegyzés volt az am SJ-vel foglalkozott, mert elég sokszor felbukkant már...:)
Sajnos megint meg kell, hogy erősítsem, hogy másolat, de ügyes másolat. Amit csinál, azt jól csinálja, de akkor is másolat. És köszönöm, jól érzem magam, mindjárt indulok Hampsteadbe, megnézni, hogy itt hogy élnek a gazdagok...:)))
Remélem összefutok legalább egy híres emberrel. Mondjuk, a királynő is meglátogathatna már...:)
Szia Szepy :)
Szerintem is beteg vagy :)
Azért hazautazni Londonból, hogy ezt a fincsi rágcsát megsüsd és posztold és aztán már hűlt helyed se legyen, mert a reggel újra Londonban talál ... :D
Rá se ránts, valami dilije mindenkinek van ... van aki sikkaszt, van aki töpötyűt eszik lekvárral ... te szorgalmasan blogolsz :D
Csak nem Londonban sütötted?! :-) :-)
... és még süt is :) Valami ilyesmit szoktam én is, jó gyorsan párolog :D
Ez naggggyon finom,de nálunk nagyon gazdaságtalan,mert minimum egy kiló lisztből sütöm.:-)))
Az ilyen rágcsikkal "csak" az a bajom, hogy egyszerűen nem bírom abbahagyni...szó szerint!
Szia, egy blog olvasómtól kreatív blogger díjat kaptam, olyan embereknek szeretném továbbküldeni akik szebbé teszik a hétköznapjaimat. Mivel Te ilyen ember vagy, így megtisztelnél, ha elfogadnád.
Garffyka, a vajaskenyér ketchuppal is gáz? Mert akkor több "betegségem" is van...:))
Andi, dehogy. Még a hétvégén otthon. Csak előre feltettem!:)
Mandy!:))))))))) És tényleg párolog!:)
Andi/cuki, én most egy adagot csináltam, de ha nagyon belehúztam volna, elfogyott volna az egész...:))))
Csibe, az nem baj! Az a baj, amikor nálad van a zacskó, amiben viszitek, és mire más is kérne, már nincs belőle. Nah, az gáz. Vagy ciki. Vagy nem tudom...:))))
Magnyes, megtisztelsz, és nagyon köszönöm! Nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki, de őszintén köszönöm Neked!:))))
Szepyke: Tudom! Csak vicceltem. :-)))
Andi, nah jóóóó!:))
Megjegyzés küldése