Cantuccini szerű - mandulás, csokis izé....

Én nem tudom, mi ez, de jóóóóóóóóó nagyon! Tényleg! Nem cantuccini, mert biztos, hogy nem ez az autentikus recept, főleg, mert csokoládé is van benne...

Érdemes nekiállni még, mert nincs nagy munka vele, viszont, iszonyat finom. A csoki a mandula...

Hozzávalók:

• 10 dkg vaj (nem margarin!)
• 22 dkg cukor
• 2 tojás
• vanília aroma (nálam vaníliás cukor)
• 35 dkg liszt
• 1 teáskanál sütőpor
• csipet só
• 20 dkg csokoládé (minőségi fekete csoki, darabokra törve)
• 15 dkg mandula (darabokra aprítva)

A vajat a cukorral kikeverjük. Jön bele a tojás, a vanília aroma, vagy a vaníliás cukor. Jól kikeverjük. Jön bele a liszt, a sütőpor, a só. Megint jól kikeverjük, bár itt már inkább gyurmázásról beszélünk, mert elég kemény lesz a tészta. Jön bele a darabokra vágott mandula (dióval is helyettesíthető, akkor tegyünk hozzá egy kanálnyi őrölt fahéjat is!), és jöhet bele a csokoládé.

Ha nagyon ragad, tegyük a hűtőbe egy órára, vagy akár egy egész éjszakára.

A továbbiakban gyújtsuk be a sütőt, és állítsuk középmeleg fokozatra, gázsütő 4-es, kb 180 fok.

A tésztából "gyurmázzunk" hengereket, melyeket egy szilikonnal, vagy sütőpapírral bélelt tepsibe fektessünk, lapítsuk el. A sütőben kb 25-30 percet süljön. Szép aranybarnára vált, tűpróbával ellenőrizzük, hogy megsült e. Nem tud kiszáradni, csak odaégni, erre figyeljünk. Ne hagyjuk, hogy az olvadó csoki "átvágjon" minket, szúrjuk meg több helyen!

Ha megsült, hagyjuk a tepsiben kb egy fél órát, majd recés késsel daraboljuk fel, és tegyük vissza a sütőbe egymás mellé fektetve őket. Mehet vissza a sütőbe, de most már csak szárítjuk, nem sütjük. Maradhat a sütő azon, ahogy sütöttünk, de figyeljünk rá, hogy ne égjen oda.

Készen vagyunk!

Ropogós, édes, mandulás, csokis... Kell ennél több? Kávéhoz, teához, csak úgy...

Nálam az egyik fontos, ebből kap egy tepsinyit, mert imádja...

Így mennek száradni a sütőbe...

Még belefér egy tepsivel, nem kell hozzá sok minden, tessék nekiállni!